MEGELŐZÉS
Európában mintegy huszonkét élelmiszerláncokat érintő veszélyforrásra készülhetünk; ezek között előkelő helyen szerepel a sáskajárás, a különböző állatbetegségek és az erdőirtás – vélik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a szakértői. A következő negyedévre vonatkozó előrejelzésük szerint Magyarországon az afrikai sertéspestis (ASP) kapcsán további fertőzésektől lehet tartani. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az ASP terjedésének három fő forrása az élő állatok vándorlása, a hústermékek exportja és a vadon elpusztult fertőzött egyedek. Ez utóbbinál még az évszakok változása sem jelent akadályt a vírusnak.
Az afrikai sertéspestis – amely nem azonos a klasszikus sertéspestissel – az emberre nem veszélyes, a megfertőződött disznók viszont gyakorlatilag gyógyíthatatlanok. S bár nálunk házisertés-állományokban még nem bukkant fel a kórokozó – csak elhullott vaddisznókban azonosították a vírust –, a FAO borúlátása korántsem légből kapott. A nyáron derült ki például, hogy miközben Ukrajna viszonylatában sikerült újraindítani a magyar sertésexportot, Romániában már nemcsak vaddisznókat, hanem házi jószágokat is megfertőzött az ASP, amely nálunk is komoly veszteségeket okozhat. Az exportunk előtt leengedett sorompók felemelésében személyesen is oroszlánrészt vállal az ez ügyben komoly eredményeket elérő Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Ő augusztusban a hatósági állatorvosok bevonásával országos kampányt indított a fertőzés megelőzése érdekében is.
A napokban ugyanakkor az eddigieknél komolyabb riadalmat okozott széles körben, hogy az afrikai sertéspestis kórokozója Európa második legnagyobb sertésfarmján is felbukkant keleti szomszédunkban. Ilyenkor mindenki az OTP első embere, a Bonafarm-tulajdonos Csányi Sándor évi egymilliós vágókapacitású mohácsi vágóhídját kezdi félteni. Az ASP-vel azonban ritkábban találkoznak a nagyüzemek, hiszen ezek általában a háztáji gazdaságoknál sokkal precízebben tartják be a higiéniai előírásokat – a jelek szerint Románia kivételt képez.
Az ország délkeleti részén fekvő Brăila megyében legutóbb egy hozzávetőleg 140 ezer sertést tartó kereskedelmi farmot támadott meg a vírus a helyi állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság tájékoztatása szerint. A három farmból álló gazdaság a Tebu Consult Brăila cégé, amelynek az állatait a múlt héten kezdték el leölni. Előtte már több mint 117 ezer sertést pusztítottak el egész Romániában azokon a kereskedelmi farmokon és magángazdaságokban, ahol a járvány felütötte a fejét. A szakhatóság feltételezése szerint a kór a Dunán keresztül terjedt el a megyében. A folyóban ugyanis korábban döglött disznókat találtak, amelyeket vélhetőleg felelőtlen állampolgárok dobtak a vízbe, akiknek az állatait szintén megtámadta a gyógyíthatatlan kórokozó. Brăilában 19 településen összesen 34 gócpontot fedeztek fel. De más gazdaságokban is észlelték a betegség jelenlétét.
Romániában tavaly júliusban mutatták ki először az ASP kórokozóját, Szatmárnémetiben. Azóta az ország negyvenegy megyéjéből már tízet érint az afrikai sertéspestis, 156 településen összesen 725 gócpont szerepel a hatóságok nyilvántartásában. A járvány az ország délkeleti részén terjed jobban, az eddigi öt megye (Tulcea, Brăila, Constanţa, Ialomiţa és Galaţi) mellett a Duna-parti Călăraşi, valamint a román fővárost körülvevő Ilfov megyében is megjelent az ASP.
A brăilai esettel együtt keleti szomszédunkban már annyi sertés esett áldozatul a betegségnek, hogy azok Magyarország 2,8 milliós állományának csaknem a 10 százalékát teszik ki. A jelek szerint a hatóságok hiába vagy nem megfelelően szólítják fel a lakosságot a gyanús esetek jelentésére. Klaus Johannis román elnök szerint az illetékes szervezetek nem is tájékoztatták idejében és hatékonyan az embereket a kórokozó terjedésének a veszélyeiről. Az államfő mulasztással vádolta meg a kormányt az afrikai sertéspestis elharapózása miatt, és sürgősen a szükséges intézkedések meghozatalát követelte a kórokozó megfékezése érdekében. Johannis szerint a kabinet nem készült fel a beteg jószágok elégetésére, ráadásul az állatok szállításának a nyilvántartása is hiányos. A jobboldali elnök közleményben bírálta a szociálliberális kabinetet, amellyel politikai konfliktusban áll.
Úgy véli, mindazoknak, akik eddig nem kezelték megfelelően ezt a válságot, vállalniuk kell a felelősséget. Legfőbb feladatként a kórokozó terjedésének megfékezését jelölte meg, valamint a pórul járt gazdák mielőbbi kárpótlását. Az államfő szerint a hatóságok nem megfelelő hozzáállása a csőd szélére sodorta a tenyésztőket; a délkelet-romániai farmok lassan mind megszűnnek, a kár értéke több tízmillió euróra nőtt. Több ezer munkahely szűnt meg. Johannis figyelmeztetett arra is, hogy a román gazdák jelentős kereskedelmi lehetőségektől estek el, aminek komoly következményei vannak a gazdaságra nézve. A belföldi sertéshúsfogyasztás mintegy felét ugyanis éppen a kórokozó által sújtott kereskedelmi farmok biztosítják. Bukarest korábban elutasította azokat a bírálatokat, melyek szerint nem intézkedtek megfelelően az afrikai sertéspestis ellen.
Az ASP nemcsak Romániában, hanem Európa-szerte terjed: az elmúlt hónapokban a kontinens több országában is rosszabbodott a helyzet – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Kétségkívül keleti szomszédunkban a legnagyobb a gond, ahol az ASP jelenlétét vaddisznókban és házi sertésekben egyaránt megtalálták – az egyik kitörés kevesebb mint tíz kilométerre volt Magyarországtól. Csehországban megnyugtatóbb a helyzet: az idén talált 28 fertőzött vaddisznó mindegyikére a korábban már korlátozás alá vont területen belül bukkantak, az utolsóra áprilisban. Ukrajnában a Duna-delta és Odessza környékén, a fehérorosz határ nyugati részén, valamint az ország középső területein jelentettek kitöréseket. A lengyelek több mint 1500 vaddisznónál és 53 házi sertésnél igazolták az ASP-t. Varsó környékén, a Kalinyingráddal szomszédos területeken s az ország keleti határvidékén növekvő számban fordulnak elő vaddisznókat és házi sertéseket egyaránt érintő esetek, de a korábban pestissel nem sújtott Kárpátaljai vajdaságban is kimutatták a vírust. Litvániában és Lettországban több mint 1500 esetet regisztráltak. A litvánoknál a házisertés-állományokban is terjed a kór, a háztájin túl már egy kétezer jószágot tartó nagyüzemi gazdaságban is megállapították a betegséget. Észtországban az idén csak kétszáz vaddisznónál igazolták az ASP jelenlétét.
Hazánkban eddig 36 vaddisznóesetet észleltek, a legutolsót augusztus 27-én, Gyöngyös térségében. A Nébih szerint Magyarországon a betegség házi sertésekre való átterjedésének a megakadályozása érdekében kiemelten fontos, hogy az állattartók, vadászok betartsák a járványvédelmi előírásokat. Elejét kell venni annak, hogy a házi sertések vaddisznóval érintkezzenek. A jószágot állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszer-hulladékkal, moslékkal tilos takarmányozni. Fontos, hogy ha valaki az állományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot.
A járvány terjedésének megelőzéséért a lakosság is tehet – mondta lapunk érdeklődésére Bognár Lajos. Hangsúlyozta: a Romániában kialakult helyzet nem befolyásolja a magyart, sokkal inkább az, hogy meg tudjuk-e állítani az illegális húsbehozatalt nemcsak Kárpátaljáról, hanem Erdélyből és a Partiumból is.
Természetesen a határhoz közeli hazai területek is magas kockázati besorolásúvá válnak, ennek érdekében módosítják a vonatkozó határozatot. Mélységi ellenőrzéseket is végeznek a nagyobb és kisebb gazdaságokban. A szakember kifejtette: a legfontosabb szabály, hogy az utazások alkalmával ne hozzunk magukkal sertéshúst és abból készült termékeket azokból az országokból, valamint EU-s területekről, ahol a betegség előfordul. A gazdáknak pedig kerítéssel kell körbezárni az állattartó telepeket, fertőtleníteni szükséges az ott használt eszközöket, és ami a legfontosabb: a sertéseket nem etethetik élelmiszer-hulladékkal, ne engedjenek a közelükbe látogatókat. A kór ellen nem lehet védekezni sem gyógykezeléssel, sem vakcinázással, a fertőzés visszaszorításának egyetlen eszköze a megelőzés – hangsúlyozta.
KERÍTÉS A HATÁRON
Bulgária négy hét alatt 133 kilométeres kerítést épített a bolgár–román határra, hogy megakadályozza a járvány átterjedését. A legnagyobb romániai sertésfarm, melyet elért a fertőzés, alig ötven kilométerre van a bolgár határtól. Bulgária június óta Törökországgal közös délkeleti határtérségében egy másik vírusos megbetegedéssel is küzd, amely elsősorban a kecskék és a juhok számára halálos. Az ASP behurcolása ellen korábban Magyarországon is felmerült a kerítésépítés ötlete, a megvalósítás azonban lekerült a napirendről.
Borítófotó: romániai életkép napjainkban elpusztult állatokkal. Odaát 156 településen bukkant fel a kórokozó
