EGÉSZSÉGÜGYI BIZNISZ
Nem, nem egy startup üzenetéről van szó a címben, és nem is egy tudományos-fantasztikus film, valami jövőben játszódó katasztrófaeposz izgalmas fordulatáról. Egy jóval prózaibb, ám ma még igencsak gyerekcipőben járó terület, a betegségek korai diagnózisa az, amely átformálhatja a jövő orvostudományát, egészségügyi üzletét. Méghozzá a legújabb módszerek segítségével. Ide, mindjárt a cikk elejére illik egy a bulvárvilágban járatosakat 2013-ban alaposan megdöbbentett hír. E szerint Angelina Jolie leoperáltatta a melleit, mert a DNS-ének és felmenői betegségének a vizsgálata alapján nagyon valószínűnek tűnt, hogy daganat nő bennük, ám a műtéttel 87-ről 5 százalékra csökkent annak az esélye, hogy mellrák alakuljon ki nála. E meghökkentő lépés analógiájára működhet a modern egészségügy egy teljesen új ágazata: az előrejelzéseken alapuló, megelőző orvostudomány.
ADATTAL OLAJOZZÁK
Rengeteg embert menthetnek meg ugyanis az intelligens gépek, ha megtanulják azokat a mintázatokat, amelyek alapján kialakulnak az olyan népbetegségek, mint a rák vagy a demencia. Az öntanuló orvosi szoftverek még sok-sok esztendővel a tünetek jelentkezése előtt felismerhetik a bajokat. Ez pedig több évvel, sőt évtizedekkel hosszabbíthatja meg a még ki sem alakult betegséggel fenyegetettek életét. Theresa May brit miniszterelnök néhány hete beszélt erről, amikor a szigetország egészségügyi rendszerének (National Health Service – NHS) az adatfelhasználási gyakorlata került szóba.
Az előrejelző orvoslás kulcsa ugyanis az adat. Az emberi DNS először is kiválóan megmutatja a hajlamosító tényezőket, de ezeket már önmagában is csak hatalmas informatikai kapacitásokkal, összetett programokkal lehet elemezni. Ám ha egy-egy olyan fejlett eszköznek, mint például az IBM Watson nevű, mesterséges intelligenciát (MI) használó szupergépének (és tucatnyi kihívójának) megmutatjuk, mire kell figyelnie, akkor a munka jó részét elvégzi az orvosok helyett.
Persze ugyanúgy fontos információt jelentenek az adott páciens részletesen vizsgált szokásai. Hogyan étkezik, dohányzik-e, s ha igen, mennyit, milyen étrendje van, mennyit sportol, és a sort még hosszasan lehetne folytatni. Ám e két adatcsoport betáplálható a gépbe. Emellett igen nagy jelentősége van a felmenők betegségeinek (ami persze a genetikával függ össze), illetve az adott ember korábbi kezelései, műtétei, betegségei, gyógyszerérzékenységei is nagyon fontos szerepet játszanak. Ám ezek is megadhatók a gépdoktornak.
MI MITŐL FÜGG?
A fent felsorolt számtalan adatnak önmagában is van információtartalma, ám igazán akkor nyernek értelmet, ha kontextusukban nézzük azokat – és igazán itt jön képbe az adatgyűjtés. Ha ugyanis kellően nagy számú információt, mondjuk egy teljes ország vagy országcsoport pácienseiét együtt tudjuk kezelni, akkor olyan mintázatokat, összefüggéseket ismerhetünk fel, amelyek eddig alaposan rejtve lehettek!
Az is könnyen belátható, hogy nincs a világon olyan orvos- vagy tudóscsoport, amely több tízezer vagy több millió beteg életének, kórképeinek minden összefüggését ilyen mélységekben ismeri. Nem szólva a páciensek géntérképeiről. Az okosprogramok számára azonban gyerekjáték akár az egész bolygó lakosságának összes egészségügyi adatát együtt értelmezni, ha valaki megadja nekik. Csak egy kellően nagy számítási kapacitás kell ehhez, és persze egy olyan programozógárda, amely egészen pontosan tisztában van a kezdeti paraméterekkel, azzal, hogy például miként keressen a gép. Persze a szoftverek éppen azért öntanulók, mert ha jó kiinduló kérdéseket teszünk fel nekik, s mondjuk megismertetjük őket az alaposan bizonyított összefüggésekkel, akkor a hatalmas feladat jó részét már maguk is el tudják végezni. Hogy érthetőbb legyen: ilyen lehet például a dohányzás és a légúti daganatok összefüggése, valamint hasonló, alaposan kutatott és felismert törvényszerűségek a páciensek előtörténete és betegségeik közt.
Ha pedig a fenti munkát elvégezzük – és úgy tűnik, hogy a brit egészségügy most gőzerővel fordul rá erre a területre –, akkor ma még beláthatatlan társadalmi és gazdasági változásoknak nézünk elébe. A daganatos betegségek terén már az elmúlt évtizedekben is elképesztő módon fejlődtek azok a gyógymódok, amelyek az idejekorán felismert problémáknál növelték a páciensek túlélési esélyeit. Ha ezt – természetesen önkéntes és kifejezett adatgyűjtési hozzájárulást feltételező alapon – gépi intelligenciával „turbózzák fel” az orvosok, akkor elvben közelítheti mondjuk a 90-95 százalékot a nagyon korai stádiumban felismert daganatok aránya.
Nem is kell magyarázni, hogy ez milyen fontos az érintettek számára, ám egyúttal a gazdaságnak sem mellékes, hogy emberek tízezreit lehet minden évben megmenteni a halálos vagy a tartós munkaképtelenséget okozó betegségektől. Jól látható tehát, hogy nem csupán egyéni, de össztársadalmi és gazdasági érdek is, hogy – természetesen ellenőrzött keretek közt – teret engedjünk a gépi adatelemzési és prediagnosztikai módszereknek.
ÚJ ÜZLETÁG TEREMHET
Mindebből persze nemcsak az átlagéletkor még további növekedése és a nyugdíjrendszer terhelésének a változása következik, hanem az is, hogy egy teljesen új egészségügyi alágazat, üzletág bontja ki a szárnyait a következő években. Mindig lesznek ugyanakkor olyanok, akik szívesebben dugják a homokba a fejüket, de az emberek jó része bizonyosan élni fog egy-egy ilyen gépi elővizsgálati módszerrel. Ehhez nem is kell más, csak a DNS-minta elemzése és a meglévő leletek, szokások, valamint más adatok bevitele a rendszerbe. Ráadásul az sem mellékes, hogy amely országok ezeket az új megközelítéseket az elsők közt vezetik be, társadalmilag is „jobb helyek” lesznek, hiszen jóval kevesebb tragédia történik ott mondjuk az ötven-hatvan éves korosztályban. Ami pedig döbbenetes, hogy egy ilyen feladathoz technológiai értelemben minden együtt van, csak döntéshozói akarat kérdése egy-egy tesztprogram elindítása.
Nagy-Britanniában például csak a prosztatát, a tüdőt, a petefészket és a bélrendszert támadó daganatos kórok késői diagnózisának az elfelezésével évente 22 ezer ember életét lehetne megmenteni! Ugyanakkor még a fejlett szigetországban is hosszú évekbe telhet, mire egy ilyesfajta rendszer elindul. Addig is az egyéneknek érdemes lehet rövidesen ilyen piaci alapú szolgáltatókhoz fordulni, mondjuk egy DNS-vizsgálat kapcsán. Persze nem muszáj mindjárt Angelina Jolie egykori példáját követni…
Borítófotó: Az infarktusban tavalyelőtt elhunyt Carrie Fisher IBM-reklámot forgat. A Star Wars-széria sztárja igyekezett népszerűsíteni és demisztifikálni a világcég mesterséges intelligencia megoldását
