FEJLESZTÉSEK
Régen látott fejlesztési összegek jutnak a magyar falvakra: miközben 150 milliárd forintot szánnak a Magyar Falu Program pályázataira, zajlik a komplex telepfelszámolás, és a kormány egy újabb kezdeményezésről is döntött. A leghátrányosabb településeket érintő projektekre összességében tizenötmilliárd forintos támogatási összeget költ az állam.
KÉT HATÁROZAT
Egész pontosan két határozatról van szó. Az egyik a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programjának az elindítását jelenti, melynek célja „a munkaerőpiaci hátrányok csökkentése, a helyi foglalkoztatás bővítése, a vidék lakosságmegtartó képességének a javítása a gazdasági mutatók alapján elmaradott településeken”. Ennek keretében pénzhez juthatnak az érintett önkormányzatok, valamint az adott helységben működő, székhellyel vagy telephellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, továbbá az állami vagy helyi tulajdonban álló gazdasági társaságok.
A felzárkóztatás megvalósításában lesz dolga a pénzügyminiszternek, az agrárminiszternek, az innovációért és technológiáért felelős tárcavezetőnek, de még a külgazdasági és külügyminiszternek is. A tárcavezetők a megfogalmazott célkitűzések érdekében uniós támogatásokat is mozgósíthatnak, de a koncepciót még ebben a hónapban ki kell dolgozniuk.
Minderre ötmilliárd forint jut még az idén. Az operatív feladatok végrehajtásáért egy „felső vezetői grémium” felel majd, a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket a belügyminiszter vagy az általa kijelölt szakmai felső vezető hozza meg, a településeket pedig a Belügyminisztérium állományában foglalkoztatottak segítik. A kezdeményezést első körben ötven, kifejezetten hátrányos helyzetű önkormányzatnál valósítják meg, a folytatásról a tapasztalatok áttekintése mellett jövő januárban dönt a kormány.
SZERETETSZOLGÁLAT
A gazdaságélénkítési résznél szintén többet, tízmilliárd forintot költenek egy hasonló programra, amely a Felzárkózó települések elnevezésre hallgat. Erről a kabinet már korábban is tárgyalt. A Figyelő által megismert legújabb döntés értelmében hosszú távon háromszáz, első körben azonban csak harminc, a KSH adatai alapján meghatározott településen indul a projekt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat módszertani támogatásával. A tervek szerint a vidéki élet valamennyi szegmensét, az oktatástól az egészségügyön át egészen a sportolási lehetőségek biztosításáig érinti majd a program.
A belügyi tárca kiemelt szerepét megmagyarázza amúgy az ilyen típusú projektek esetében, hogy május elsejétől hozzá került a társadalmi felzárkózás ügye az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ettől függetlenül a terület a kormányfő közvetlen irányítása alatt maradt, a szakmai munkáért pedig – miniszterelnöki biztosként – Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke felel.
Pintér Sándor belügyminiszter a témával kapcsolatban még áprilisban beszélt arról, hogy eddig az ország egész területén akartak eredményeket elérni, sok terv azonban „szétforgácsolódott”, nem teljesült a célzott társadalmi rétegek tekintetében. Meglátása szerint megfelelően kell fókuszálni, ezért a feladatokat koncentráltan szeretnék végrehajtani, térségekre, városokra összpontosítanak. Ennek szellemében jelölték ki az elmúlt hónapok előkészítő munkája nyomán a fenti háromszáz települést.
Az úttörőnek szánt, ám nem előzmények nélküli, az érintett helységekkel való szoros együttműködést előíró program jellegére utal, hogy Vecsei Miklós szerint a felzárkózás sikerének a záloga a segítők folyamatos jelenléte a helyszínen. Távolról megírt elképzelésekkel ugyanis nem lehet fenntartható eredményeket elérni, a továbblépés irányát egyedi diagnózisok alapján lehet kijelölni – magyarázta.
A szakember a Máltai Szeretetszolgálat vezetőjeként az elmúlt években 31 kistérség 750 településén egészen közelről látta a felzárkózást segítő folyamatokat, a szervezet ugyanis Jelenlét néven már végzett hasonló munkát.
AHOL MEGÁLLT AZ ÉLET
Vecsei úgy látja, hogy a felzárkózást segítő programok kulcsszereplői lehetnek a védőnők, az óvónők és a tanítók is, csak eszközt kell kapniuk ahhoz, hogy segíthessenek a családoknak. A kiégés hátterében sokszor az eszköztelenség és a tehetetlenség áll. Ezen kíván segíteni az új program, amely nyilvánvalóan épít a „máltaisok” eddigi tapasztalataira, jó gyakorlataira.
A háromszáz település felzárkózását célzó projekt téma volt a keresztény roma szakkollégisták minapi találkozóján is. Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár szintén az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, mondván: a végrehajtásban minden érintettnek van szerepe. Ezért arra kérte a fiatal roma értelmiség képviselőit: aktív ötleteikkel, elképzeléseikkel segítsék a felzárkózáspolitikát, a saját területükön pedig úgy kommunikáljanak, hogy a nem romák is megismerhessék a kormányzati elképzeléseket.
Egy másik rendezvényen pedig arról beszélt: az országnak vannak olyan tájai, ahol megállt az élet. Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon bőven akadnak olyan falvak, melyekben koncentráltan jelentkezik minden probléma. Langerné szerint nem lehet magukra hagyni ezeket a településeket, oda kell menni és munkához kell látni.
