Az őszi mélyszántást azért végzik a gazdálkodók, hogy a tavaszi vetésű növényeknek megfelelően előkészítsék a talajt. A tavaszi barázda ezért általában már csak középmély, de van egy mondás, amely szerint még a téli szántás is jobb, mint a tavaszi talajművelés.
Magyarországon az év elején kilencvenezer hektár termőterületet öntött el a belvíz, további kétszázezer hektárnyi föld nedvesedett át, a növények azonban átteleltek, nagy terméskieséstől nem kell tartani az idén – mondta érdeklődésünkre Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) nemrég megválasztott elnöke. A szakember hangsúlyozta, hogy ahol lehet, gőzerővel folynak a tavaszi szántóföldi munkák, ezeket ugyanis minél előbb el kell végezni, mert ebben az esztendőben később tavaszodott ki a szokásosnál, bár sok gabonatermesztő fejtrágyázott még a márciusi hidegek előtt. Petőházi Tamás szerint ugyanakkor a növényvédelmi munkák mikéntje attól is függ, hogy az átlaghőmérséklet milyen gyorsan és mekkora páratartalom mellett emelkedik tovább. Tavaly például jó egy héttel, tíz nappal később lehetett csak elindulni a permetezésekkel. Az idén lehet, hogy nem így lesz, mert nagyon gyors és párás felmelegedés esetén, ha a szelek elülnek, nemhogy később, még hamarabb is kell kezdeni a permetezést.
Borítófotó: Aratás a magyar vidéken. A sajátos klimatikus viszonyok felbolygatták az agráriumot.
A kimondottan enyhe telet követő február végi havazások utáni gyors kitavaszodás és gyorsan emelkedő hőmérséklet nemcsak az emberi szervezetet viseli meg, hanem a növényeket is – hívják fel a figyelmet a szakemberek. A hideg évszak mostani lanyha időjárása is segítette például a kórokozók áttelelését. Még ha azok a kissé fagyosabb időszakokban nem is jelentkeztek, február közepén már voltak információk a sárgarozsda megjelenéséről. A februári és a márciusi időjárás sok helyütt télies volt, és a tavasz jelentős késésben van. A jelenlegi klimatikus viszonyokat ismerve tehát fokozott figyelmet kell fordítani a kalászos gabonák megelőző gombaölő szeres védelmére. Már vannak olyan növényvédő szerek, sőt, kombinált hatóanyagokat tartalmazó csomagok – hívják fel a figyelmet –, amelyek az őszi káposztarepce, az almatermésűek, a csonthéjasok és a szőlő esetében is használhatók a kalászosok mellett.
A hagyományosan nagy őszi kalászost termelő térségekben kialakult helyzet következtében mindenesetre – mint az a Figyelő kutatása nyomán kiderült – valóban nagy szükség lesz az idén a növényvédelemre és az odafigyelésre. Sok helyütt ugyanis igencsak fejlettek a gyomok, miközben egyes területeken a gépek még mindig nem tudnak a földekre menni a vizesedések miatt. Délen például ilyen állapotok uralkodnak. Délkeleten is hasonló a helyzet, pedig a korai vetésű őszi búzák már lassan bokrosodnak, s az állományok negyede ott is gyomnövénnyel borított. A Jászságban néhány hetes késésben van az őszi búza, az enyhe tél azonban segítette a megmaradást, hiszen a növények jobban tudtak erősödni. Igaz, károsodás is van a belvíz miatt. A gyomosodás keletebbre szintén jelentős, a vizes táblákkal együtt. A kalászos gabonafélék tavaszi védelmének szakszerű és költségtakarékos megoldása nem egyszerű, különösen nagyobb területen.
A szokásosnál erősebb gyomnövények nemcsak a gyomirtó dózisával tudnak szembeszállni, hanem a fajtájával is – érvelnek egyes szakértők. A szer kiválasztásánál persze érdemes figyelni a táblák fejlettségi szintjére is, valamint arra, hogy maga a növényvédelem mikor kezdődik. A gépek számára járhatatlan talajok kiszáradásához ugyanis idő kell, ez viszont óhatatlanul a gyomok további erősödését hozza magával. Van olyan szakember, aki a védekezés mellett a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet. A gócos, az állományokban elharapódzó fertőzések kialakulásának legjobb ellenszere a rendszeres ellenőrzés – hangsúlyozza. Egy őszi kalászost csaknem ötszáz hektáron termelő gazdaságban pedig az egyik gombabetegségek elleni készítményt már a búza több fejlettségi állapotában is kipróbálták, évtől, fertőzéstől függően. Kijuttatták már a szert a korai levélbetegségek ellen, de néhány éve, a sárgarozsdajárvány idején is bevált, tavaly pedig a kalászt védte meg a fuzáriumtól.
Bár nagy terméskiesés országosan előreláthatóan nem lesz a gabonák esetében, vannak termelők, akiknek károsodott a búzájuk, így kiesik a termésük vagy annak jó része. Nekik lehet fontos tudni, hogy a fagykárt az észleléstől számított 15 napon belül, a téli fagykárt legkésőbb április 15-ig jelenthetik be a Magyar Államkincstárnak a károsultak. Utóbbi esetén ugyanis a nem kívánt esemény bekövetkezésének nem a kedvezőtlen időjárási jelenség, azaz a téli időszakban mért mínusz 15 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb hőmérséklet napja számít, hanem a fagy által okozott károsodás észleléséé. Így például egy március eleji zimankó által okozott termelői kár akár április 15-ig is bejelenthető, ha a gazda a bajt a növényen először csak március végén, április elején észlelte. Ettől eltérően viszont a tavaszi fagynál már a kedvezőtlen időjárási jelenség, vagyis az évszakban mért mínusz 2 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb hőmérséklet napja határozza meg a kár bekövetkezésének időpontját, amely után szintén tizenöt nap áll rendelkezésre a bejelentés megtételére.
Egyébként a készletek ellenére a világpiacon és Magyarországon is emelkedett a búza ára az elmúlt időszakban. Szakértők szerint pedig – bár a BÉT árupiaci szekciójában a búza kereskedése még a napokban is szünetelt, mivel sem vételi, sem eladási ajánlat nem érkezett az árura – a gabonaárak globálisan és itthon is tovább nőnek majd. Ennek persze nem a magyar tőzsde, hanem a világpiac lesz a mozgatórugója. A chicagói árutőzsdén a búza fronthavi jegyzése tonnánként 165-170 dolláron alakult ez év márciusának második felében, míg a párizsi árutőzsdén 160 és 165 euró közötti jegyzések voltak ugyanebben az időszakban a legközelebbi lejáratra. Magyarországon a fizikai piacon tonnánként átlagosan 47 ezer forint körüli – áfa és szállítási költség nélküli – termelői áron forgott az étkezési búza március harmadik hetében az AKI adatai szerint, ez az egy évvel korábbinál 3 százalékkal magasabb szintet jelent.
Borítófotó: Kombájnos Hajdú-Biharban. Az év eleji talajművelés szinte mindig problémás
