Egyébként pedig a Modern Városok Program keretében húsz ipari park fejlesztése részesülhet 130 milliárd forintos kormányzati támogatásban.
– Ön szerint milyen a községek helyzete ma Magyarországon?
– Az elmúlt évtizedek különböző társadalmi, gazdasági, demográfiai válságait a községek szenvedték meg leginkább. Tény, hogy a kistelepülések sokat veszítettek a népességükből és a vonz-erejükből is, ez azonban nemcsak hazai jelenség, hanem általános tendencia Európában. Az okok sok mindenre visszavezethetők. Az emberek elkezdtek a városok felé orientálódni, mert a falvakból nehézkessé vált a közlekedés, megszűntek a helyi munkalehetőségek, a felgyorsuló világhoz pedig sem tempóban, sem tudásban, sem technikailag nem tudtak alkalmazkodni a kistelepülések. Ráadásul a szocialista-liberális kormányzati ciklusokban a községeket mintha direkt büntették volna: bezártak a kis iskolák, óvodák, posták, közösségi közlekedési szárnyvonalak, hihetetlen mértékben leromlott a mellékúthálózat, és a falvakban kiugróan nőtt a munkanélküliség.
– Milyenek most a falvak kilátásai?
– A balliberális kormányokkal ellentétben, amelyek a vidéktől mindig csak elvették a pénzt és a lehetőséget, a polgári kormány jó ideje és folyamatosan erősíti a vidéket, több munkát, jobb megélhetést és kiszámíthatóbb jövőt nyújt az ott élőknek, az ottani fiataloknak. Van mit bepótolnunk, hiszen a balliberális kabinetek számára a vidék, a magyar mezőgazdaság, a magyar falu soha nem volt érték. Míg a szocialista kormányok állástalanná tették a vidéken élő emberek tömegeit, s megduplázódott a munkanélküliség, addig a polgári kormányzás óta a segélyt felváltotta a munka: 12-ről 4 százalék alá csökkent az állástalanság szintje. A foglalkoztatás az ország minden részében egyre nő, a munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetben lévők is jövedelemből, nem pedig segélyből élnek. Azt is elhatározta a polgári kabinet 2018-ban, hogy – szemben a korábbi rendszerek szemléletével – véget vet ennek a rossz tendenciának, és elindít egy olyan programot, amely alapjaiban változtatja meg az ötezres lélekszám alatti települések lehetőségeit, perspektivikussá teszi a jövőt a falvakban és a kisváro-sokban lakók számára. Az utolsó előtti pillanatban érkező kormányzati segítség legfőbb oka az a drasztikus népességcsökkenés, amelyet a kistelepülések az elmúlt évtizedekben elszenvedtek. Mi más is lehetne a cél, mint a lakosság fogyásának a megállítása, amelyhez megfelelő körülményeket, minőségi köz- és piaci szolgáltatásokat, javuló életminőséget kell teremteni a falvakban.
– Kormánybiztosként ön felel a Modern Városok Programért is. Ennek a projektnek melyek a főbb irányai?
– Szeretnénk, ha a magyarok, éljenek bárhol is az országban, a saját településükön is éreznék, hogy előreléphetnek, ezért komoly erőforrásokkal támogatjuk a vidéki nagyvárosokat és a kis falvakat is abban, hogy megvalósíthassák régóta dédelgetett terveiket. Ezen céljainkat foglalja össze a kormány Modern Városok Programja (MVP) és Magyar Falu Programja (MFP). A megyei jogú városok programjának a lényege, hogy döntően a helyi sajátosságokhoz igazodik. A projektek és azok típusai településenként eltérők, ugyanakkor szinte valamennyi városhoz köthetően valósulnak meg országos, illetve helyi útfejlesztések, ipari parkok, sportfejlesztések, kulturális és oktatási programok, turisztikai beruházások, valamint kiemelt szerepet kap a városi lakókörnyezet javítása is. Ezek a befektetések, fejlesztések és az általuk kínált szolgáltatások hatásukban nem állnak meg a megyei jogú városok közigazgatási határain belül, hanem regionális jelentőségűek, a kisvárosok és a falvak lakosságát is kiszolgálják.
– És mi a Magyar Falu Program lényege?
– A Magyar Falu Program – az MVP-vel szemben – kizárólag a helyi igényekre koncentrál. Az adott, ötezer lélekszám alatti település lakóit szolgálja ki közvetlenül, ugyanakkor olyan általános kihívásokra ad választ, mint a lakhatási feltételek, a közintézmények hiánya vagy azok minősége, valamint a közlekedési kérdések. Az elmúlt években a családi otthonteremtési intézkedések adataiból kiderült, hogy a városokba költözött fiatalok részéről van igény haza- vagy vidékre telepedni, azonban ebbéli szabadságukban korlátozottak. A falvak ugyanis a 2010 előtti időszak romboló hatása miatt nem tudnak a városokéival azonos életminőséget kínálni. A falura költözés szabadságát kívánja visszaadni a Magyar Falu Program. Fő célja, hogy a városban és a kistelepülésen történő letelepedés közötti döntés ne életminőségek, hanem életstílusok közötti választási lehetőséggé váljon.
– Milyen a két program viszonya?
– A két program erősíti és kiegészíti egymást, ráadásul az MVP nagy közútfejlesztései a falvak vonzerejére is hatással vannak, hiszen biztonságosabb, gyorsabb utakon teszik elérhetővé a nagyvárosok által nyújtott szolgáltatásokat, munkalehetőségeket stb.
– A stratégia megvalósításának melyek a fő gazdasági eszközei?
– A Modern Városok Program egyik fő célja a helyi gazdaság fejlesztése és a munkahelyteremtő beruházások támogatása. Az ipari parkok kialakítása hozzájárul a megyei jogú városok gazdasági erejének a növeléséhez, a munkaerő-állomány minőségének a javításához és a vállalkozások megjelenéséhez. A program keretében megvalósuló iparipark-fejlesztésekkel – a hazai és a külföldi befektetők által – megteremtődik a feltétele a helyi munkaerő foglalkoztatásának, illetve az adók és egyéb járulékos költségek megfizetésével a lokális gazdaság élénkítésének. A Modern Városok Program keretében húsz ipari park fejlesztése részesülhet kormányzati támogatásban, összesen 130 milliárd forint összegben. A projekt keretében számos nagyvárosban valósul meg innovációs beruházás a helyi egyetemmel együttműködésben, így például Pécsett, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, továbbá Kecskeméten.
– És a Magyar Falu Programban?
– Annak esetében nem reális cél, hogy minden faluban letelepedjen egy-egy nagyüzem, de az igenis jogos elvárás, hogy rövid (és jó) úton megközelíthető munkahelyek legyenek. Persze a falusi vállalkozásfejlesztésről sem mondunk le, itt a helyi erőforrásokra, adottságokra támaszkodva dolgozunk majd ki egy gazdaságélénkítési koncepciót. Ma azonban Magyarországon szerencsére már nem munkanélküliség, hanem munkaerőhiány van, de nyilván járásonként eltérnek a lehetőségek. Azon dolgozunk, hogy a Magyar Falu Program erre is a helyi adottságoknak megfelelően reagáljon.
– A július elsejétől elérhető falusi CSOK az átlagemberek szemszögéből mennyire lehet hasznos?
– Célunk, hogy a magyar emberek számára vonzó életkörülményeket, színvonalas szolgáltatásokat, kiszámítható jövőt, valamint biztonságot nyújtó saját otthont tegyünk elérhetővé. A Magyar Falu Program keretén belül a „falusi CSOK” bevezetése olyan ösztönző, amely egy saját otthon megteremtésében gondolkozó fiatal pár számára többlettámogatásokat biztosít, amennyiben nem városi, hanem vidékies környezetben szeretnének családot alapítani, nevelni. Konkrétan ez azt jelenti, hogy aki egy kedvezményezett, csökkenő lélekszámú faluban – ilyenből, mint ismert, közel 2500 van országszerte – szeretne használt ingatlant vásárolni és korszerűsítené, egy gyermek esetén 600 000, két gyermek (vagy kettő vállalása) esetén 2,6 millió, három vagy több gyermek (vagy ennyi vállalása) esetén 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásra jogosult használt lakás vásárlására, korszerűsítésére vagy bővítésére. A tízmillió forintnál legfeljebb ötmillió fordítható az ingatlan megvásárlására, a felette lévő összeg pedig bővítésre, korszerűsítésre használható fel. A falusi CSOK másik fontos újdonsága, hogy a már meglévő használt lakások és házak felújítását is támogatja. Eddig korszerűsítésre vissza nem térítendő összeget nem lehetett igényelni. A lényeg, hogy már most érdemes készülni, körülnézni a banki ajánlatok közt.
– Hallottuk, hogy lesz a tanyákra külön szabály; igaz?
– Igen, a program további újdonsága, hogy azok, akik tanyán szeretnének letelepedni, vagy már ott élnek, de felújítanák a tanyasi lakóingatlanjukat, azok igényelhetik a fenti támogatásokat, függetlenül attól, hogy az adott telek közigazgatásilag mely településhez tartozik.
– A helyi vezetést milyen edukáció, ösztönzők, programok segítik, hogy ki is használják a lehetőségeket?
– A lehető legegyszerűbb rendszert igyekeztünk kidolgozni a Magyar Falu Program valamennyi pályázatához, ráadásul a Magyar Államkincstár már jól ismert felületén keresztül lehet beadni a támogatási kérelmeket. A pályázatok átláthatók, világosak, a felvilágosítást nyújtó kollégák a Magyar Államkincstárban komplex képzési rendszerben vesznek részt, hogy minden kérdésre tudjanak válaszolni. A településvezetők számára folyamatosan működő információs vonal és e-mail cím áll rendelkezésre, ráadásul én magam személyesen jártam több mint ötven helyszínen országszerte, s 3500, a Magyar Falu Program iránt érdeklődő polgármester, jegyző, önkormányzati dolgozó stb. tehette fel a kérdéseit, fogalmazhatta meg az észrevételeit. Bízom benne, hogy mindenki minden felvetésére választ kap, s számos sikeres pályázat és megvalósuló beruházás támasztja majd alá az elmondottakat. A falusi CSOK esetén a bankokban dolgozó kollégáknak jár majd a köszönet.
– A kisvárosi fejlődést segíti majd hasonló program?
– A kormány célja, hogy idővel minden településtípus bekerüljön a kiemelt projektek közé, de erről egyelőre zajlanak az egyeztetések. Ezen helységek tekintetében a népességmegtartó erő hatványozottan fontos – az ország egész területére vetítve –, mivel az elmúlt húsz év adatai alapján ez az a települési kör, amely a legkisebb lakosságveszteséget könyvelte el. Jó lenne, ha ez így is maradna.
– Jogi, szabályozási és településrendezési szinten milyen előrelépések várhatók?
– A kormánybiztosság feladata alapvetően a fejlesztési programok megtervezése, azok koordinációja a különböző minisztériumok és állami háttérintézmények közt, valamint a végrehajtásuk. Azonban úgy gondolok magunkra, mint a falvak és kisvárosok lobbistáira. Ezért folyamatosan gyűjtjük azokat a javaslatokat, amelyek jogalkotási feladatot kívánnak, és amennyiben látunk ilyeneket, nem leszünk restek benyújtani azokat a kormány, illetve az Országgyűlés elé.
– Az országos infrastruktúra-fejlesztési programokat hogyan hangolják össze a helyi, települési, járási, régiós érdekekkel?
– Az MVP tekintetében alapvető szempont volt a stratégiai tervezés, továbbá a területi és ágazati integráció alapelveinek, valamint a „partnerség” elvének érvényesítése, figyelembevétele. Az együttműködési megállapodások megkötése során a városok a területfejlesztési koncepciójuk és a helyi fejlesztési igények alapján a kormánnyal egyeztetve határozták meg a további fejlődést leginkább szolgáló beruházásokat. A kabinet a városok által felkínált befektetési lehetőségek közül választotta ki a támogatandó projekteket. A stratégiai gondolkodás és a területi integráció a tervezés több szintjén is megvalósult. A városok területfejlesztési koncepciója illeszkedik a megyeiekéhez, amely a tervezési alapelvek mentén szintén passzol az országos stratégiákhoz, például az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz. A térségi megközelítés is megvalósul, mivel az elképzelések és a stratégiák a városok közvetlen környékére is vonatkoznak, hiszen a települések szerves kapcsolatban állnak a környezetükkel. A települési szinten belül is megvalósul az integráció, mivel a városon belüli célrendszerek egymásra épülnek.
– És a Magyar Falu Program?
– Ez összehangoltan működik a Modern Városok Program beruházásaival. A falusi útalapból megvalósuló útfelújítások szinkronizálnak az MVP nagy közútfejlesztési projektjeivel. Sőt, koncepcióban gondolkozunk akkor, amikor az egymás melletti települések esetében nem preferáljuk ugyanazokat a turisztikai befektetéseket, szolgáltatásokat. Cél az összehangolt, regionális, térségi és járási fejlesztések megvalósítása, de mivel mindegyik program a Miniszterelnökség kormánybiztosságán belül valósul meg, mi pedig valamennyi szaktárcával együtt dolgozunk, ezért a szinergiák világosan láthatók.
(A falusi CSOK várható piaci hatásairól lásd cikkünket a Cégvilág rovatunkban, az 52. oldalon.)
