Christine Lagarde a Bank of England egy konferenciáján hivatásos jövőkutatókat megszégyenítő módon vázolta fel, hogyan változtathatják meg a virtuá-lis pénzek, mint a bitcoin, valamint a velük együtt járó új típusú pénzügyi közvetítői rendszer és a mesterséges intelligencia a következő generáció mindennapjait.
Nem véletlen, hogy az IMF feje a brit jegybank vezetői előtt tartott beszédében számos olyan üzenetet fogalmazott meg, amely nemcsak az angol, hanem az összes központi bank számára megfontolásra érdemes. Ma még a kamatlábak emelésén vagy csökkentésén keresztül ezek az intézmények határozzák meg a pénz mennyiségét a piacon. De mi lesz két évtized múlva? Nem gondolhatjuk, hogy a digitalizáció és az a technológiai fejlődés, amely minden iparágat alapjaiban változtatott meg az utóbbi húsz esztendőben, pont a monetáris rendszert hagyja érintetlenül.
ALTERNATÍV PÉNZEK
Ma már azonban egyre több alternatív csatornán érkezik pénz a gazdaságba, olyan szereplőkön keresztül, amelyeknek még irodájuk sincs, van viszont rengeteg adatuk a felhasználókról, például egy közösségi médiában működő vállalat esetén, amely fizetési szolgáltatásokat is nyújt. Ezeket az új közvetítőket nem könnyű beilleszteni egyik jól definiált szabályozói kategóriába sem, tehát új keretekre van szükség a velük való együttműködés során. Ehhez a 189 tagot tömörítő IMF ideális platformot kínál Christine Lagarde szerint, és kötelessége is kínálni, ha megbízatásához híven meg szeretné őrizni a globális gazdasági és pénzügyi stabilitást, a fizetési szolgáltatások biztonságát.
Az alternatív fizetési módok elterjedését segítheti, hogy egyre több a kis összegű, határokon átnyúló teljesítés, ezeknek viszont aránytalanul nagy a tranzakciós költsége. A Nemzetközi Valutaalap vezetője szemléletes példákat hozott, úgymint egy japán vers fordításának 3 vagy egy új-zélandi hölgy kertészeti tanácsadásának 4 eurós honoráriumát. Az ezekhez hasonlóan kis összegű fizetések esetében könnyen elképzelhető, hogy a felhasználók virtuális pénzzel egyenlítik ki a számlát a sokkal egyszerűbb kezelhetősége miatt.
Lagarde úgy véli, alapvető változások várhatók a fintech világában, és annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy maga az IMF bocsát majd ki kriptovalutát.
A leghíresebb virtuális pénzt, a bitcoint azonban egyelőre nem tartja a hagyományos fizetőeszközök és a központi bankok kihívójának, mert még túl volatilis, kockázatos, túl bonyolult használni, emellett a rendszert működtető technológiák terhelhetősége sem ismert. Számos esetben nem elég átláthatók hatósági szempontból, sőt nem is elég biztonságosak, többet meghekkeltek közülük.
A mesterséges intelligencia szerepe egyre fontosabb az információk mennyiségének mérhetetlen növekedésével párhuzamosan. Egyes becslések szerint az utóbbi két évben generálták a ma globálisan rendelkezésre álló adatok 90 százalékát, és ennek a nagy része nem csupán statisztikai adat, hanem rengeteg információ az emberi viselkedésről, arról, hogyan hoznak meg az egyes fogyasztók gazdasági döntéseket. Ezeket az adatokat megfelelő rendszerezés után fel lehet használni arra, hogy pontosabban jelezzék előre a veszélyes buborékok kialakulását, és rendkívül nagy segítséget nyújtanak a komplex makropénzügyi összefüggések feltárásában.
Az első bitcointranzakció egy Laszlo Hanyecz nevű programozóhoz köthető: 2010 májusában a kriptovaluta honlapján tízezer bitcoint ajánlott fel két pizzáért. Jó programozóként nem bízta a véletlenre a történelmi ügyletet, és a kedvelt feltétek paramétereit is pontosan megadta, így kiderült, hogy kedveli a hagymát, a paprikát és a kolbászt a pizzán, azonban a „furcsa halakat” nem. Több napig senki sem jelentkezett; az ajánlattevő már kezdte azt hinni, hogy túl alacsony összeget adott meg. Aztán 2010. május 22-én sikeresen nyélbe ütötte az üzletet, és valaki rendelt neki két pizzát a tízezer bitcoinért cserébe. A programozó azóta bizonyára megbánta ezt a könnyelmű felajánlást, hiszen mai árfolyamon számítva 58 millió dollárjába (15 milliárd forintba!) került.
A globális, digitalizált fogyasztói közösségek kialakulásával egy új, megosztáson alapuló gazdasági modell jött létre (angolul sharing economy), amelynek az a jellemzője, hogy igen hangsúlyos benne a nagy közvetítők kiiktatásával létrejött, egyenrangúnak tekintett felek közötti közvetlen (peer-to-peer, P2P) kapcsolat. Ezt a megközelítést a 2008-as pénzügyi és hitelezési válság nyomán a hagyományos bankrendszerben megrendült fogyasztói bizalom is hajtja. A megosztáson alapuló szolgáltatások – mint az Uber vagy a lakások rövid távú kiadására létrejött Airbnb – további előnye, hogy hasznosítják a „parlagon heverő” kapacitásokat, jelen esetben összehozzák az autóval, szabadidővel rendelkező embereket és az üres lakások tulajdonosait a kereslettel: az utasokkal és az átutazókkal.
MI IS AZ A BITCOIN?
A kriptovaluták olyan digitális pénzek, amelyek titkosítást használnak a tranzakciók biztonságos lebonyolításához. A bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, amelyet még 2009-ben bocsátott ki egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember. Azóta számos ilyen fizetőeszköz jelent meg a piacon, mára több száz létezik. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, az alternative és a bitcoin szó összekapcsolásával. A bitcoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, amely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni, mindenféle központosítás nélkül.
