BARÁTSÁG VEZETÉK
Moszkvában még nem közölték a Druzsba (Barátság) kőolajvezetéken nyugati irányba, Fehéroroszországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak, Szlovákiának, Csehországnak szállított energiahordozó ez év áprilisában felfedezett, szerves klórszármazéktól eredő szennyeződésének a pontos okát. Ez az anyag a finomítókba bekerülve hő hatására erősen maró vegyületekké, klórgázzá alakulhat át. Orosz források szerint mintegy ötmillió tonna olaj szennyeződhetett.
A LEGNAGYOBB VEZETÉK
Egy bizonyos, a Druzsba-botránnyal hatalmas, milliárd dolláros nagyságrendű anyagi veszteség érhette a három legnagyobb orosz termelőt – és végső soron az államot. Ez az 1964 óta üzemelő csővezeték feltehetően legnagyobb krízise, amelyet az orosz–ukrán feszültség is beárnyékol. Ez utóbbi, minthogy a Százhalombattát ellátó Barátság leágazása Ukrajnán keresztül halad, közvetlen fontosságú a magyar kőolajellátás szempontjából. Az orosz energiaügyi minisztérium (Minenergo) szerint a Druzsba a világ legnagyobb olajvezeték-rendszere, amely a leágazásai-val együtt 8900 kilométer hosszú. A világ legnagyobb csővezeték-üzemeltetője, az orosz állami megavállalat, a 106 ezer alkalmazottat foglalkoztató Transznyefty kezeli.
Azt sem tudni, hogy a Kreml, az orosz szállítók hogyan és mennyi pénzzel kárpótolják a hoppon maradt vásárlókat. Májusban a Barátság északi leágazása, amely Lengyelországba és Németországba szállít olajat, teljes mértékben leállt a Vedomosztyi című orosz lap tudomása szerint.
A teljes orosz kőolajkivitel ötöde folyik át a Druzsba vezeték két ágán, a cső Fehéroroszországban válik ketté. Az északinál (Lengyelország, Németország) a magyaroknak fontosabb a déli, Ukrajnán áthaladó leágazás, amely Szlovákiának, Csehországnak és hazánknak viszi a nyersanyagot.
Ezen a részben működő déli csövön a múlt hónapban Csehország, Szlovákia és Magyarország irányába hatvan százalékkal kevesebb olaj áramlott, mint áprilisban. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a Druzsba ezen ágán májusban érkezett, összesen 443 ezer tonna energiahordozó milyen minőségű volt, teljesen szennyezett, vagy részben használható.
Moszkva vállalta, hogy a problémás mennyiséget visszaveszi (már ahol mód van rá), és saját erőből megtisztítja. Ezt csak vasúti tartálykocsikkal teheti meg, mert a Druzsba csak egy irányba (nyugat felé) képes olajat továbbítani.
OLAJMIXEK
A Barátság afféle gyűjtővezeték, három nagy és jó néhány kisebb orosz vállalat kevert kőolaját exportálja. Az északi ág a lengyelországi Płockban és Gdańskban lévő feldolgozókat, továbbá a kelet-németországi Schwedt és Leuna finomítót látja el nyersanyaggal. A déli a fehéroroszországi Mozir finomítónál válik el az északitól, áthalad Ukrajnán, majd Ungvárnál ismét kettéágazik. Az északi cső a szlovák és a cseh finomító-kig halad, míg a déli Százhalombattánál ér véget. A teljes Druzsba vezeték napi kétmillió hordónyi olajat képes továbbítani, ez a világ egynapi felhasználásának több mint a két százaléka.
A kereskedők urál néven ismerik az orosz exportolajmixet, amely a Volga menti vidékek nehéz, erősen savanyú fekete aranyának és a szibériai eredetű könnyűolajnak a keveréke. Együtt jegyzik a tőzsdéken az amerikai WTI könnyűolajjal és a valamivel nehezebb északi-tengeri, brit brenttel. Az urál és a brent keverék ára – ezek általában közel vannak egymáshoz – némelykor akár tíz százalékkal is magasabb lehet, mint a WTI ellenértéke. A legdrágábban az OPEC-kosarat jegyzik az árutőzsdéken. Ez a vegyes termék nehéz- és könnyűolajok keveréke, nehezebb a brentnél és a WTI-nél.
Magyarországra a Druzsba vezetéken át az urál jön. Erre állt át a százhalombattai finomító is. Alternatív megoldás a horvátországi Omišaljból induló Janaf-vezeték. A szomszédos Ausztria elsősorban Kazahsztánból importálja a fekete aranyat, amely a trieszti olajkikötőből érkezik, a Transalpine csövön. Az osztrákok olajimportja (ez idő szerint hozzávetőlegesen napi 150 ezer hordó) mintegy tizenöt százalékkal nagyobb a magyar behozatalnál, amelyet a CIA Factbook 2017-ben napi 121 ezer hordóra becsült. Az ausztriai importolajat a világ egyik legkorszerűbb, környezetbarát finomítójában, Schwechatban dolgozzák fel, és a magyarországi OMV-kutaknál részben a schwechati termékeket lehet tankolni.
Világszerte az olajminőséghez alkalmazkodva állítják be a finomítók berendezéseit és technológiáit, ezért is nehéz az átállás az egyik minőségről a másikra. Az Egyesült Államokban például a finomítók számára gondot okozott, amikor a washingtoni kormányzat bejelentette, hogy politikai okokból korlátozza a Venezuelából származó nehézolaj importját.
MÉG TART A VIZSGÁLAT
Oroszország tavaly 556 millió tonna olajat és gázkondenzátumot termelt, ez az előző évhez mérten 1,8 százalékos növekedés. 2018-ban a Rosznyefty 2017-hez képest 2,6 százalékkal több fekete aranyat, 216 millió tonnát bányászott. A második legnagyobb a Lukoil, amely több mint 82 milliót termelt ki. A Szurgutnyeftyegaz 61 millió, a Gazprom Nyefty 60 millió tonnát. Oroszországban a kis olajtermelők termelésmegosztási egyezséget kötöttek egymással, és tavaly összesen 14 millió tonna olajat bányásztak. Míg a nagyoknál viszonylag szigorú a minőség-ellenőrzés, a kisebbeknél lazább, és talán ez okozhatta a klórszármazék okozta jelentős mértékű szennyeződést. Folyik a vizsgálat, és a szándékos károkozás lehetőségét sem zárják ki.
Az Oroszországban kibányászott-termelt kőolaj csaknem felét (258 millió tonna) exportálták 2018-ban. A kivitel 2017-hez képest tavaly már 3,2 százalékkal csökkent. Az idén, jelentős mértékben az olajszennyezés miatt, ennél jóval nagyobb termelés- és exportvisszaeséssel számolnak, ami a világpiaci helyzetre is kihathat. Mindenekelőtt a harmadik legnagyobb exportőr, Irak belső problémái, az amerikai–iráni krízis kihatása, a Venezuela (tavaly a 15. volt a világ legnagyobb olajexportőrei sorában) és Irán (a 8. legnagyobb exportáló) körüli gondok veszélyeztetik a piaci egyensúlyt, amelyet egyelőre a túlkínálat és az önkéntes termelés-visszafogás jellemez.
