TÉLBŐL A NYÁRBA
Május elején még szomorú statisztikát lehetett összeállítani az első négy hónap csapadékhiányáról – hívja fel a figyelmet Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára. Mint a szakember kifejti, az ország középső körzetében január–áprilisban mindössze 80 milliméter körüli eső hullott. A csapadékos napok száma 33 volt. Áprilisban csupán 20 milliméter esett, az is apró részletekben. Áztató nagyságú esőhöz ebben az évben még nem volt szerencsénk. Az utóbbi napok szeles időjárása pedig tovább szárítja a talajainkat – teszi hozzá a főtitkár.
NÖVÉNYSÁRGULÁS
Aponyi Lajos növényvédelmi előrejelzése szerint az őszi káposztarepce virágzása még tart, de már elsősorban az oldalelágazásokra korlátozódik. A kártevők közül a repce-becőormányos okozhatna problémát, ám a korábbi védekezések hatására ez a rovar is csak alacsony egyedszámban van jelen. A tartósan száraz idő miatt a repcebecőszúnyog kártevése most még jelentéktelen. Nagyobb mértékű fellépéséhez elsősorban a nedvesebb periódus hiányzik. A repceállományokban néhány százalékos fertőzést okoz ugyan a levéltetű, de védekezésre ez sem ad okot. Növénykórtani szempontból jelenleg egyik betegség esetében sem találni komolyabb infekciót. A szártöveken, szárakon, becőkön megjelenő gombás fertőzésekhez nedvességre lenne szükség – hangsúlyozza a szakértő.
A főtitkár kitér arra is, hogy az őszi árpa már kalászol, de a kalászok kicsik. A lombozaton csupán szórványos a helminthosporiumos mételyeződés. A vetésfehérítő bogár és lárvája csak a szárba induló tavaszi árpát károsítja. Az őszi búzánál a lisztharmat-tőfertőzés helyenként a nyolcvan százalékot is elérte, de a felsőbb levélemeleteken ennél jóval alacsonyabb szintű a megbetegedés. Folyamatosan kelnek ki a vetésfehérítő bogarak lárvái is, de ennél sokkal nagyobb gond a felvehetetlen tápanyag miatt kialakult növénysárgulás. Amíg nem esik komolyabb mennyiségű eső, ezen a helyzeten csak levéltrágyázással lehetne segíteni. A kalászos gabonák jól reagálnak a réztartalmú levéltrágyákra – hívja fel a figyelmet a szakember.
Tovább részletezve Aponyi Lajos megemlíti, hogy a napraforgó zöme már kikelt. A szikleveles állapotú növényeket a mezei nyulak látogatják, helyenként tetemes kárt okozva, ugyanis leharapják a hajtáscsúcsot. A kukorica növekedése is túl van már a három-négy leveles állapoton. Vontatott a növekedés a szárazság miatt, ezért a kukoricabarkó még most is veszélyezteti. A megrágott növények aránya helyenként meghaladja a huszonöt-harminc százalékot. A kukoricabarkó mellett több helyen észlelték a levelek hámozgatását, de kártevőt nem találtak. Feltehetőleg a földibolhák táplálkoztak rajtuk, mert csak így tudják kielégíteni „nedvességigényüket”. Továbbá több bagolylepkefélét fogtak ugyan a fény- és feromoncsapdák, de ezek létszáma most még nem ad okot aggodalomra – mutat rá a főtitkár.
RÁGCSÁLÓIRTÁS
A gazdák mindinkább egyszerre többféle, a hatásmechanizmusában is eltérő növényvédő szert használnak, mivel ezzel nagymértékben csökkenthetők a termelés költségei. Ezt a gyakorlatot a forgalmazási adatok is tükrözik – hívják fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) munkatársai. Hozzáteszik: a növényvédő szerek felhasználását éves szinten elsősorban az adott vegetációs időszak időjárása határozza meg, ezt követi az évek óta tapasztalt fertőzések, kártevők megjelenésének a ciklusa alatt várható károkozás. A peszticidek alkalmazásának többféle módja van, ezek közül a legismertebbek: granulátum (száraz) kiszórása, csávázás, beöntözés, csalétkezés, kenés, injektálás, tönkkezelés.
A felhasznált növényvédő szerek mennyisége mindenesetre 11,2 százalékkal, 26 ezer tonnára csökkent tavaly az előző évhez képest, értékben pedig mintegy 8 százalékkal, 99,8 milliárd forintra – derül ki az AKI adataiból. Leginkább, 20,2 százalékkal a rovarölő anyagok alkalmazása esett vissza, ezt követték az egyéb szerek 14,6, a gyomirtók 7,2, valamint a gombaölők 6,8 százalékkal. A herbicidek közül a legnagyobb mennyiségben 2018-ban is a Fozát 480 szert használták a gazdák, az előző esztendőhöz hasonlóan. A Fozát 480 a gyommentesítés mellett állományszárításra is alkalmas, és szinte minden növénykultúrában alkalmazható. A második helyre a Gardoprim Plus Gold került, amelyet a kukorica, a napraforgó és a cirok gyomirtó szereként permeteztek ki. A gombaölők közül a kéntartalmúakat vették leginkább, főként a Kumulus® S szert. Ez lisztharmat és levéllikasztó ellen hatásos, elsősorban az őszi kalászosok, a borszőlő, a paradicsom és egyes korán virágzó gyümölcsfák esetében. A növényvédő szerek egész éves forgalmának a 7,5 százalékát, a rovarölőkének pedig mintegy a felét a talajfertőtlenítők adták. Az inszekticidek közül a két legnagyobb tavaszi szántóföldi kultúrában használatos anyagból fogyott a legtöbb. Ez a teljes rovarölők forgalmának mintegy húsz százalékát tette ki. Az egyéb szerek közül a rágcsálóirtásra való Redentinből alkalmazták a legtöbbet.
VÁLTOZATLAN FELÁLLÁS
A különböző hatásmechanizmusú szerek értékesítési árait vizsgálva az agrárkutatók azt állapították meg, hogy a gyomirtók átlagára két százalékkal csökkent, a gombaölőké nem változott, míg a rovarölőké hét, az egyéb szereké pedig 23 százalékkal nőtt. Az eladott mennyiség alapján 2018-ban a tíz legnagyobb kereskedő az éves forgalom 83 százalékát lefedte a növényvédők piacán, a top 5 cég sorrendje pedig ezen a listán 2015 óta nem változott.
