DEVIZAHITELESEK
A napokban érkeztek meg a szerb bankok új hitelelszámolási ajánlatai azoknak a polgároknak a postaládáiba, akik még 2006 és 2008 között adósodtak el, mégpedig svájci frankhoz kötött lakáshitelt vettek fel, s nem is gondolták: ez bő egy évtizedre megpecsételi majd az anyagi helyzetüket. Sokan pedig egyenesen koldusbotra jutottak. A belgrádi kormány áprilisban dolgozta ki annak a lex specialis jogszabálynak a részleteit, amely a kérdést hivatott rendezni.
A törvény tervezetét a bankok és a svájci frankban eladósodott polgárok érdekvédelmi szervezeteinek a képviselői közösen dolgozták ki. Hátramaradt tartozás esetén az alpesi devizát átváltják euróra, majd az ekképp kapott törlesztőrészlet összegét 38 százalékkal csökkentik. Voltak javaslatok arra vonatkozóan, hogy a lefaragás jelentősebb legyen, de végül ennyiben sikerült megállapodniuk a feleknek.
Szerbiában továbbra is 17 ezren vannak azok, akiket érint a svájci frankos kölcsönök problémája. Tizenöt különböző pénzintézetnél adósodtak el. Az évek során a kamat folyamatos növelése, továbbá a frank erősödése miatt két és félszeresére duzzadt a törlesztőrészletük. Egy korábbi, újvidéki tüntetésen panaszolta el az egybegyűlteknek egy asszony, hogy amikor a kezdeti, 2006-ban megállapított 3,95 százalékos kamatot a bankja két esztendő alatt 7,06 százalékra növelte, majd 2009-ben 9-re, nem jutott eszébe perelni, mert arra sem lett volna elég pénze, hogy elindítsa a procedúrát és végigvigye a tárgyalássorozatot. Közben daganatos betegsége lett, a fiának kellett munkába állnia, hogy eltarthassa a családot. Amikor azt hitte, rosszabb nem lehet, jött a svájci pénznem hatalmas erősödése, ami végleg a nyomor szélére sodorta a családot. Hasonló sorstörténetek százai-ezrei hangoztak el tíz év alatt a szervezett megmozdulásokon, a kormányépület előtti sátortáboros „piknikeken”. A megoldásra sokat kellett várni, s ahogyan az lenni szokott, most sem történhet minden zökkenőmentesen.
Az új banki ajánlatok befutását követően egyre nagyobb számban kezdtek panaszkodni az érintettek a kamatlábak megállapítása körüli logikátlanságok miatt. A törvény szerint legfeljebb 3,4 százalékos kamat alkalmazható a változó kamatláb szerint megkötött szerződések esetében, s 4 százalékos, amennyiben fix a kamat. Egyes bankok azonban csak egyféle konstrukciót kínálnak fel az ügyfeleiknek: a kedvezőtlenebb és változó kamatozásút. A kliensek ragaszkodnak ahhoz, hogy a pénzintézet tegyen javaslatot rögzített kamat szerinti törlesztésre is. Azzal érvelnek, hogy még legalább 18 éven át fognak törleszteni, nem mindegy tehát, hogy milyen lesz az új megállapodás.
Dejan Gavrilović, az Efektiva érdekvédelmi szervezet képviselője rámutatott arra is, hogy a fix kamat egyes bankoknál 2,7, másoknál 2,9 vagy 3,4 százalékos. Senki sem tudja, milyen kritériumok szerint állapítják ezt meg, vagy csupán üzleti politika függvénye-e. Szerinte az eladósodott polgárok elfogadhatják ma a bankjuk ajánlatát, majd átirányíthatják és újrafinanszírozhatják a hitelt egy másik, jobb feltételeket kínáló pénzintézetben. A bankok egyelőre nem nyilatkoznak a kamatokat illetően, valószínűleg mindegyik az ajánlata elfogadásában reménykedik.
Egy dologban egyetértés van: az ügyfél az új szerződés aláírásával nem mond le arról a jogáról, hogy perelje a pénzintézetet, amennyiben korábban visszaélést tapasztalt annak részéről. Egy hónap gondolkodási idejük van az adósoknak: el kell dönteniük, megkapaszkodnak-e a kinyújtott szalmaszálban.
Borítófotó: árvíz után. Panaszkodnak az ügyfelek az ellentmondások miatt
