AZ OKTATÁSBAN A JÖVŐ
A jövőben egyre fontosabbá válik az érzelmi intelligencia, a komplex problémamegoldás, a kritikus gondolkozás és a kreativitás, valamint a kognitív rugalmasság. Ezeket a készségeket pedig csak úgy lehet megszerezni, hogy a jövő munkavállalója a jelen munkáltatóinak kiválóságaival találkozhat, tőlük is tanulhat. Többek közt ez az alapgondolat motiválta az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárt és csapatát, amikor a kormány új, a szakmai képzéseket megerősítő stratégiáját megalkotta.
Az egymástól elszigetelt megoldások és a szétaprózódott szakmacsoportok helyett széles alapokra helyezett, átlátható, egyszerű képzési szerkezet létrehozásán dolgoznak. A modell három fő alappillére a vonzó környezet (korszerű tanműhelyek, digitális oktatási tartalmak), a karrierlehetőségek és a naprakész tudású oktatók.
ÚJ MEGKÖZELÍTÉS
A cél, hogy a magyar fiatalok a munkaerőpiacon keresett szaktudással és képesítéssel kerüljenek ki a szakképzésből. A technológia és a munkaerőpiac kihívásainak a szakképzés folyamatos korszerűsítésével felelhetünk meg. Új szakmák jelennek meg, a munkakörök átalakulnak, egyre nagyobb szükség lesz a jól képzett, minőségi munkaerőre. Az új technológiák megváltoztatják a munkavállalókkal szembeni követelményeket, hangsúlyosabbá válik az összetettebb feladatok elvégzésének igénye. A téma feltérképezésére hozták létre az Ágazati Készségtanácsokat (ÁKT), hogy a gazdasági szereplők könnyebben kapcsolódhassanak be a szakképzés szabályozási rendszerébe, valamint több lehetőséget kapjanak a szakképzés és felnőttképzés szakmai tartalmainak kialakítására, módosítására. A tavaly szeptemberben indult Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) közreműködésével széles társadalmi konzultáció keretében mérték fel a szakmai szervezetek, az iparkamarák és a vállalkozások igényeit. Ezek mentén az ITM kidolgozta a Szakképzés 4.0 stratégiát, amely alapján intézkedési tervet és valós programokra bontott pontos akciótervet készít. A stratégiát a kormány elfogadta, a következő egy évben pedig elkészülnek a cselekvési tervek és az új szabályozást is bevezetik.
EREDMÉNYEK SORA
Mindeközben országszerte indultak el magán- és alapítványi kezdeményezések, valamint állami támogatásból megújult több iskola is. Csaknem 100 millió forint értékű beruházásban vált például korszerűbbé a Siófoki Szakképzési Centrum Marcali Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. A Mercedes-Benz Academy Kecskemét 8000 négyzetméteres képzési központot épített az autógyár mellett, korszerű környezetben, a legmodernebb technológiák felhasználásával, amelyek az ipar 4.0 világára készítik fel a jövő járműipari szakembereit. A Nestlé Hungária Kft., a Szerencsi Bonbon Kft., valamint a Halász Produkt Kft. összefogásával és a helyi önkormányzat támogatásával többféle duális képzés indul el a 2019–2020-as tanévtől kezdődően a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen. A Procter & Gamble gyöngyösi gyárában pedig szintén tavaly ősszel adtak át korszerű képzési központot és tanműhelyt. Ezek a példák csak szemelvények abból a folyamatból, amelyek Magyarországon az elmúlt időszakban felhívták magukra a figyelmet, és bizonyították: van érdemi együttműködés az egyetemek és a cégek között. A kormány több mint 40 milliárd forintot szán a szakképzés megerősítésére és támogat minden olyan kezdeményezést, amely közelebb viszi az oktatást a munka világához: a vállalatok a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprészének terhére képzési és tanműhelyfejlesztési támogatásokra nyújthatnak be kérelmet.
KOMPLEX KEZDEMÉNYEZÉSEK
A Siemens Zrt. például a tanműhelyi bázisára alapozva egy komplex szak-kép-zés-fejlesztési programot valósít meg. Zalaegerszegen mindezeken felül a tesztpályafejlesztéshez kapcsolódva olyan Ágazati Képzőközpont jött létre, amely a térség több vállalkozásának részvételével közösen folytat duális gyakorlati oktatást a felsőoktatásban és a középfokú szakmai képzésben. Ez egyébként az új szakképzési modell része kell legyen mindenhol az országban, és mint az ITM-ben tájékoztatták lapunkat, az ilyen formában megvalósuló tananyagfejlesztést a felek EU-támogatásokból is tudják finanszírozni. Mint az ITM-ben tartott egyik háttérbeszélgetésen elhangzott, a duális képzésben tanulók arányának további növelése érdekében szükségesnek tartják az oktatási bázissal rendelkező nagyvállalatok mellett a kkv-k szerepvállalásának megerősítését is. Ennek érdekében ösztönzik a kkv-k közreműködésével kialakuló ágazati képző központok (ÁKK) létrehozását is. Pölöskei Gáborné a beszélgetés során kiemelte, hogy az elmúlt két évben a szakképzési centrumok tagintézményeinek csaknem a fele újult meg, és folyamatosan zajlanak a további beruházások az ország minden részén. A felsorolt fejlesztések azért is fontosak, mert a diákokat olyan szakmák felé terelik, amelyek megfelelnek a mindenkori munkaerőpiaci követelményeknek.
A kormányzat az elmúlt két évben mintegy 10 milliárd forintot fordított hasonló beruházásokra, és e célokra az idei költségvetésben további 9 milliárd áll rendelkezésre. A minisztérium arra törekszik, hogy még ebben a ciklusban valamennyi szakképző intézmény korszerűsítése megvalósuljon.
NÉPSZERŰVÉ KELL TENNI
Pölöskei Gáborné azt is hangsúlyozta, hogy a szakképzési rendszer nem átalakul, hanem a piaci igényeknek megfelelően megerősödik. A követendő irányok meghatározásában a fentieken túl bevált nemzetközi – elsősorban osztrák és német – gyakorlatokra támaszkodtak. Ahhoz, hogy a szakképzés renoméját visszaállítsák, a diákoknak versenyképes végzettséget, a gazdaság által elvárt tudást kell kapniuk, ami biztos egzisztenciát és magas jövedelmet nyújt. A cél, hogy a szakképzés a mérnökképzés előszobája legyen, vagyis hogy a jó eredménnyel letett technikusi vizsga egyenes utat jelentsen a szakirányú felsőoktatásba.
Budapest Főváros Kormányhivatala egyébként tavaly ősszel hetedik alkalommal rendezte meg a SzakMÁzz! Budapest Pályaválasztási Kiállítást. A rendezvény azt is bemutatja, hogy a szakképzettség és a magasabb szakmai, iskolai végzettség megszerzése hogyan növeli a munka világában való elhelyezkedés esélyét. „Fontos, hogy megismertessük a pályaválasztó fiatalokat az új lehetőségekkel, a jövő szakmáival. Ezért is támogatunk minden olyan eseményt, ahol a diákok élményalapon találkozhatnak a szakmunkában rejlő lehetőségekkel” – mondta a helyettes államtitkár. Ezekre további példa a hazai rendezésű Szakma Sztár verseny vagy a nemzetközi összehasonlításnak is teret adó EuroSkills.
Önmagában vonzó lehet a fiataloknak az a tény is, hogy az új rendszerben minden szakképzést választó diák ösztöndíjat kap majd. A tanulói juttatások a jó eredményt elérő diákok esetében a technikumban és a szakképző iskolában a képzés utolsó évére akár a minimálbért is elérhetik. Az ösztöndíj egy részét az eredményes vizsga után ráadásul egy összegben kapja meg a tanuló, pályakezdési juttatásként.
A JÖVŐ MUNKAVÁLLALÓIÉRT
A Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-nél azt mondják, elengedhetetlen, hogy a szakképzések bekerüljenek a munkavállalók egyedi fejlesztési terveibe. „Olyan munkavállalókra lesz szükség, akik ebben az átalakuló, változó világban az automatizálással párhuzamosan is képesek értéket teremteni” – mondja Nyilas Orsolya, a társaság külső kommunikációs vezetője. „Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni az élethosszig tartó tanulás jelentőségét. A képzéseknek nem csupán a fiatalok számára kell elérhetőnek lenniük, hanem életkortól és területtől függetlenül mindenkinek. A szakképzés népszerűsítése érdekében olyan sikertörténeteket kell bemutatni, amelyek rávilágítanak az előnyökre. Fontosnak tartjuk az alternatívák gyakorlati szempontból való bemutatását, azt, hogy a szakképzések milyen munkakörökhöz vezetnek, milyen bérezéssel és életminőséggel járhatnak” – fejtette ki. A 2017 őszén elindított #énjövőm program középpontjában a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása áll. „A 18–30 év közöttiek munkaerőpiaci esélyeinek javítását tűztük ki célul” – emelte ki a vezető. A 2020-ig tartó program keretében ingyenes tanfolyamokat biztosítanak olyan fiatalok számára, akik álláskeresők, jelenleg nem dolgoznak, de már nem is tanulnak. Ezáltal olyan készségek és kapcsolati háló megszerzésében segítenek, amelyekkel javulnak a résztvevők munkaerőpiaci esélyei. „Úgy gondoljuk, sok esetben nem is a szaktudás, sokkal inkább az önbizalom, a motiváció, a kapcsolati tőke vagy bizonyos kommunikációs készségek hiánya okozza a problémát a fiatalok munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésében. A résztvevők a rugalmas internetes képzés mellett akár személyes tanácsadást is kérhetnek a program mentoraitól, a Coca-Cola HBC Magyarország vezető beosztású munkatársaitól” – magyarázta. Programjukhoz hasonló indult el pilotjelleggel Gödön, a piarista rend szervezésében a 2017/2018-as tanévben. Az orientációs „nulladik” évben a diákok több ágazattal és szakmával is megismerkedhetnek, a felzárkóztató programokkal pedig jelentősen javulnak a diákok kompetenciái.
„Nálunk bevált, hogy duális képzés keretein belül integráljuk a fiatalokat minél hamarabb, így sikerül őket megszólítani a pályaválasztásuk korai szakaszában. A mai világban a vállalatok egymással is versengenek azért, hogy minél korábban megtalálják a jövőben a munkaerőpiacra lépő fiatalokat. Ugyanakkor ez a munkavállaló számára is előnyös, hiszen olyan ismereteket szerezhet, amivel az értéke fokozódik a munkaerőpiacon” – mondta Nyilas Orsolya.
