Legutóbb talán a háború utáni újjáépítés vagy a kiegyezés idején volt akkora beruházási hullám, mint manapság. Különösen igaz ez a vasútra, ahol az utóbbi években igen látványos volt a korszerűsítés, a szerelvények megújítása és a menetidő csökkentése. Aki tehát azt mondja, hogy nálunk nem épülnek és szépülnek a vasutak, annak elég ránéznie a gyűjtésünkre.
Egy friss hír szerint végre a Balaton északi „fővárosába” sem lesz tortúra a vonatozás, akár bő másfél óra alatt eljuthatunk majd oda. A városi-elővárosi közlekedésfejlesztés részeként törleszthetnek egy réges-régi adósságot: ez pedig a Balatonfüred felé tartó vasúti pálya villamosítása és korszerűsítése, hogy Budapestről 100–160 kilométer/órás sebességgel is roboghassanak a gyorsvonatok, az intercityk a tóparti nagyvárosba, méghozzá villamos mozdonnyal. A 160 kilométeres sebességhez persze kell majd az ETCS Level 2 jelzőrendszer, ám az is országszerte kiépítés alatt van a főbb vonalakon.
Egy ilyen beruházás végső soron egyfajta elővárossá teheti Füredet Székesfehérvár, sőt, kis jóindulattal még Dél-Buda számára is. És – Fehérvár esetében – nemcsak azért, mert a szabályozásban 100 kilométernyire terjed az elővárosi vasutak fejlesztési lehetősége, hanem azért is, mert elképesztően lerövidülhet a felújított és villamosított pálya menetideje. Ma a jellemző időtartam jóval több mint két óra a Budapest–Balatonfüred vonalon, s az utóbbi város, valamint Székesfehérvár között is könnyen közel másfél óra lehet, ami kizárja a klasszikus ingázási lehetőséget.
Ha azonban megvalósul a villamosítás és a pályafelújítás, akkor ez az 5 perc híján másfél órás zötykölődés hozzávetőleg 45-50 perces suhanássá is változhat. Ez az egy órán belüli menetidő pedig bőven belefér még a napi ingázás fogalmába is.
Gondoljuk tehát el, milyen mértékben javítja ez nemcsak a komfortérzetet, de a gazdaság szempontjából kritikus munkaerő-mobilitást is. Mert hát Füreden és közvetlen térségében mintegy 25 ezer ember él, ami hazai viszonylatban nem kevés.
Nagyon valószínű, hogy jelentősen nő majd az utasforgalom, ami az időtartam-csökkenés mellett bőven elég lesz ahhoz, hogy az unió rendben találja a projektet – annál is inkább, mert szakértők szerint az EU-s közlekedésfejlesztési források lényegében eléggé szabadon elkölthetők. A 64 kilométeres szakaszt 23 milliárd forintból korszerűsítik, a fővállalkozót egy napokon belül lezáruló közbeszerzési tenderen választják ki.
De hosszan folytathatjuk a fejlesztések sorát. A legnagyobb figyelem egy időben a Ferihegyi (ma Liszt Ferenc) repülőtérrel kapcsolatos gyorsvasúti terveket övezte. Legutóbb a 2008-as válság sodorta el a megvalósítást. Ám most már tényleg csak karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy a hipermodern 2-es termináltól a közösségi közlekedést ne csak egy zötyögő busz jelentse egy olyan európai világvárosban, mint Budapest. Ez a vasúti fejlesztés százmilliárd forintos nagyságrendű, és érdekesség, hogy a repülőtérre vezető gyorsforgalmi autóút (amely hosszan fut a vasúti vágányok mellett) szintén megújul.
De további olyan nagyberuházások is indulnak, illetve indultak, mint a Püspökladány–Debrecen-vágányok korszerűsítése (121 milliárd forint), a Balaton déli partján a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakasz felújítása (70 milliárd), továbbá a Kelenföld–Százhalombatta-vonal (75 milliárd), a Százhalombatta–Pusztaszabolcs-szakasz (88 milliárd), a Rákos–Hatvan-etap (114 milliárd), a Békéscsaba–Lökösháza-pálya (80 milliárd) korszerűsítése. Emellett a fővárosi Déli összekötő Duna-híd átépítése 36 milliárd forintba kerül, a Szeged és Hódmezővásárhely közti tram-train pedig 16 milliárdból valósul meg. E fejlesztések részletei és további fontos vasúti beruházások kapcsán érdemes a kereteseinket is végigböngészni.
NÉHÁNY TERVEZETT FRISSEBB BERUHÁZÁS
Megújul a kikötőhöz vezető híd: A Csepeli Szabadkikötőbe a Gubacsi vasúti hídon lehet eljutni, ám ennek állapota leromlott, a szerelvények csak 5-10 km/órával döcöghetnek át. Most új csomópont is épül. A munkák egy év múlva kezdődhetnek.
Érdi összekötés: Érd és Érd alsó megállóhely között összekötő vágány épül zöldmezősen, a Budapest–Székesfehérvár- és a Budapest–Pusztaszabolcs-vonalat egybekapcsolva.
Csepeli és ráckevei HÉV: A H7-es csepeli és a H6-os ráckevei HÉV-vonal fővárosi kötöttpályás hálózatba való integrálásának a tervei most formálódnak.
Háromvágányú összekötések: A Keleti Pu. és Kőbánya felső közti vonalszakaszon a meglévő vágányok átépítésével háromvágányosítanak, ugyanígy Kelenföld és Ferencváros állomás között is, hiszen ma Budapest a legszűkebb keresztmetszet a hazai vasúti közlekedésben. A fővároson ugyanis a tíz legfontosabb úgynevezett páneurópai folyosóból (transzeurópai közlekedési hálózat, TEN-T) három is keresztülhalad. Idekapcsolható a Budapest–Hegyeshalom-vasútvonal Déli összekötő Duna-hídjának várható korszerűsítése is, melynek fő tartószerkezete komolyan károsodott.
Ferihegyi gyorsvasút a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérig Kőbánya-Kispest és Monor állomás között, a repülőtér érintésével új vasúti pálya létesül. Az új, 21,9 km hosszú nyomvonal kétvágányú, villamosított, 120/160 km/óra tervezési sebességű.
Békéscsaba–Lökösháza: A fontos Budapest–Cegléd–Szolnok–Lökösháza-szakasz utolsó, még át nem épült etapját is felújítanák a Békéscsaba–Lökösháza–országhatár viszonylatban.
NÉHÁNY ÉPÜLŐ, ILLETVE A KÖZELMÚLTBAN MÁR RÉSZBEN ÁTADOTT NAGYBERUHÁZÁS
Tram-train Szeged és Hódmezővásárhely között: E szakaszon épül Magyarország első integrált villamos-nagyvasúti rendszere. A szegedi Rókus elágazás és a hódmezővásárhelyi Népkert megállóhely közötti 30 kilométeres etap megújul, illetve második vágány is kiépül.
Rákos–Hatvan-szakasz: Új, korszerű biztosítóberendezés, valamint távközlés létesül a vonalon. Egy modern utastájékoztató, valamint új tűz- és vagyonvédelmi rendszert telepítenek. Kiépül az ETCS 2-es vonatbefolyásoló rendszer is. Megvalósul Pécel és Aszód állomás felvételi épületének, továbbá Isaszeg állomás biztosítóberendezési üzemi épületének a teljes felújítása.
Százhalombatta–Ercsi elágazás: A 15,7 km hosszú vasúti szakasz felújítása mellett Százhalombattán átépítik az állomást. Jelentősen „gyorsul” is a vonal, mintegy 160 km/órára.
Gödöllő–Hatvan: Átépül a vasúti pálya 27 km hosszon, 100–160 km/óra sebességre. Korszerűsítik a Gödöllő és Aszód vasútállomást, valamint a Máriabesnyő, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz és Tura megállót. Kereszteződések, átjárók épülnek, újulnak meg. De felújítják a Rákos és Gödöllő közti vonalszakaszt is.
Mezőzombor–Sátoraljaújhely: A 46,3 km hosszú vasúti vonalon megépül a villamos felsővezeték. Minden állomáson és megállóhelyen megújítják a térvilágítást és az utastájékoztatást.
Kelenföld–Százhalombatta: Itt 20,5 km hosszon megtörténik a vasúti pálya teljes átépítése. A szakasz nagyrészt 120 km/óra sebességgel lesz járható. Az állomásokon és megállóhelyeken 55 cm magas peronok, peronaluljárók, rámpák, liftek, perontetők létesülnek korszerű térvilágítási rendszerrel. A felsővezeték-rendszer teljes hosszban átépül.
Rákosrendező–Esztergom: A villamos felsővezeték Rákosrendező és Esztergom között 2017 végéig készült el, a létesítmények többi részét az idén adják át. Esztergom külterületén új vontatási alállomás létesül. Budapest-Istvánteleknél pedig kibővítik a meglévőt.
ETCS vonatbefolyásoló berendezések építése: A páneurópai IV. korridor részeként, a Budapest-Ferencváros–Monor-–Szajol–Gyoma–Lökösháza-szakasz felújítási feladataihoz kapcsolódóan ETCS 2 vonatbefolyásoló berendezés építési-szerelési munkái történnek. Ugyanígy a Kelenföld–Százhalombatta–Pusztaszabolcs- és a Bajánsenye–Boba-vonalon.Forrás: NIF, Figyelő-gyűjtés
