Elkezdődött, és a károk máris érezhetők. Az afrikai sertéspestis (ASP) már nem csak kering hazánk körül, az országon belül is kimutatták a jelenlétét. Igaz, csak egy vaddisznóban észlelték a kórt, ez azonban nem változtat azon, hogy egy sor állam máris „karanténba zárt” minket is, ahogyan a többi olyan országból sem vásárolnak disznóhúst, ahonnét a sertéspestis kórokozóját eddig jelentették. Nem csoda: az ASP nagy „ra-gá-lyo-zó-ké-pes-sé-gű”, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt nemcsak a vaddisznó, hanem a házi sertés is fogékony. Az emberre nem veszélyes. Jelentősége a gazdasági kártétel miatt van, amely egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt abból adódik, hogy az ASP megjelenése miatt hosszú távú korlátozások léphetnek életbe mind az Európai Unión belüli, mind az exportkereskedelemre. Idetartozik, hogy a sertéshús részaránya a teljes agrárexport árbevételéből 4 százalék volt tavaly.
BŰNÖS HALLGATÁS
A rendszerváltozás előtt divat volt – és ez a trend jóformán Magyarország EU-ba történő belépéséig meg is maradt – nemzetpolitikai érdekből elhallgatni az állatbetegségeket, különösen azokat, amelyek az emberre nem voltak ártalmasak. A szocializmusban egyszerű oka volt ennek: egy ilyenkor várható kereskedelmi embargó sem a devizabevétele növelésében érdekelt országnak, sem a devizatermelés egyik felelősének, a mezőgazdaságnak nem tett jót. Tehát még a rendszerváltozást követően is voltak arra példák, hogy az államigazgatásból „igazították el” a szaksajtóban dolgozókat többek között sertésbetegség gyanúja esetén, fent nevezett magasabb érdekre hivatkozva.
A felidézett idők már elmúltak, az élelmiszer-biztonsági kérdések pedig egyre erősebben jelennek meg már a mindennapok szintjén is. Európa, így Magyarország pedig az agrárdiplomáciai lépéseken túl éppen minőségi és egészséges élelmiszertermékeivel vívta ki magának a fogyasztói bizalmat, például a Távol-Keleten. Az ilyesmivel tehát nem lehet játszani. Érthető is, hogy amitől az ágazatban eddig csak tartottak, rögvest bekövetkezett. A magyar hatóságok egy afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznó tetemét regisztrálták Heves megyében, és csak néhány nap kellett hozzá, hogy egy sor importőr ország bejelentse a jelentős bevételkiesést okozó kereskedelmi korlátozó intézkedéseket.
Szlovákiát és Ausztriát kivéve a környező államokban mindenütt azonosították már az állatbetegség kórokozóját. A legutóbb hazánkban is kimutatott ASP miatt lapzártánkig Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea és Fehéroroszország is kitiltotta piacáról a Magyarországról származó sertéshúsokat és sertéseredetű termékeket, a beloruszok még a vaddisznótrófeákat is. A kitiltás hazánk teljes területére szól, minden exportőrt érint. Az ázsiai vevők kiesése érzékenyen érinti az itthoni húsfeldolgozókat, az utóbbi években ugyanis Japán lett a fő piacuk. A múlt esztendőben 76,2 millió eurót tett ki a szigetországba irányuló, 18,9 ezer tonnás sertéshúsexport értéke, ez az összes sertéshúskivitelünkből származó összeg negyede. A távoli piacok körében figyelemre méltó Kína, Tajvan és Dél-Korea, ők a harmadik, hatodik, valamint a tizenegyedik helyen állnak a magyar sertéshús importőreinek sorában. Lapzártánk idején Szingapúrral van esély megegyezni arról, hogy ha nem regisztrálnak nálunk újabb sertéspestises esetet, az ASP miatt korlátozott régión kívüli húsüzemek előtt ismét megnyílik ez a piac – véli a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Európában mindenesetre a szintén ASP-vel fertőzött Románia, valamint Olaszország részesedése a legnagyobb a magyar sertéshúskivitelben, 19, illetve 8 százalékos aránnyal. Az exportra nem jutó árualap kínálati nyomást, ezáltal árcsökkenést okoz a termelői piacon. Kérdés, hogy ez visszaköszön-e a bolti árakban.
A KERÍTÉS KÉRDÉSE
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai alapján egy a Heves megyei Gyöngyös–Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznótetem bizonyult ASP-vel fertőzöttnek. A járványügyi nyomozás még tart. A megye teljes területén kiemelten fontos az elhullott vagy beteg állatok bejelentése az észleléstől számított 24 órán belül, valamint ezek virológiai vizsgálata. Az állattartóknak másutt is különösen ügyelniük kell arra, hogy meggátolják a járvány házi sertésekre történő továbbterjedését. Ha valaki hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel az állományában, 24 órán belül értesítenie kell az állategészségügyi szolgálatot – hívja fel a figyelmet a Nébih. Az afrikai sertéspestisben megbetegedett állatok étvágytalanok, belázasodnak, testükön vérzések jelennek meg és szinte kivétel nélkül elhullanak. A kórt gyógyszeresen nem lehet kezelni, fertőzés esetén az egész állományt – állami kártérítés mellett – le kell ölni.
A betegség különös veszélye, hogy nemcsak fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított, a vírust tartalmazó termékek, valamint a vaddisznók mozgása révén is gyorsan továbbterjedhet. A kórokozó környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége nagy, hónapokig, bizonyos esetekben évekig is fertőzőképes marad. Az ASP állatok általi behurcolásának a megakadályozása érdekében Dánia és Lengyelország részérül felmerült, hogy a vaddisznók bejövetele ellen kerítést építenek az országhatáron. Magyarországon is felmerült a kerítés építésének a gondolata. Szakértők azonban úgy vélték, hogy bár kiemelt jelentősége lehet az ukrán–magyar határon építeni kívánt akadály telepítésének, ez csak akkor lehet a védekezés hatékony eszköze, ha a vadkerítés építését a román–magyar határszakasz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vonalára is kiterjesztik.
GYORSAN TERJED
Az ukrán–magyar szakasz körülbelül 140 kilométer, míg az érintett román–magyar vonal további mintegy 103 kilométer, így összességében hozzávetőleg 243 kilométer vadkerítést lett volna érdemes építeni. Ez – elektromos védelemmel megerősített mechanikus létesítmény esetén – a 70 milliót kóstáló bozótirtás és előkészítés nélkül is 802 millió forintba került volna
(a részletekről lásd a táblázatot).
Magyarország egyelőre elvetette a kerítésépítés lehetőségét – emlékeztetnek a Földművelésügyi Minisztériumban (FM). Mint kifejtik, ennek lehet szerepe az újrafertőződés lassításában, de nem zárja ki teljeskörűen a terjedést. Különösen nem véd a humán közvetítéssel szemben, mint amire példa volt Csehországban. Ám a kérdés újra napirendre kerülhet – teszik hozzá. Az ügyhöz hozzátartozik, hogy az emberi tevékenység révén rövid idő alatt igen nagy területek lehetnek veszélyeztetettek a vírus miatt. Az ASP kórokozója ugyanis élelmiszer-hulladékkal jóformán bárhová eljuthat.
