VADVESZÉLY
Először 2018. április 21-én, egy Gyöngyös közelében elhullott vaddisznó esetében igazolt afrikai sertéspestist (ASP) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Magyarországon azóta is csupán két megyében (Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg) és csak vaddisznóban találták meg a kórokozót. A Nébih adatai szerint eddig csaknem harminc olyan tetemet gyűjtöttek be, amelynél kimutatták a betegséget, s olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy az ASP-vel „legfertőzöttebbnek” számító Szabolcsban már alig akad vaddisznó, az elhullási arány ugyanis többszöröse lehetett a korábbinak.
KONTEÓK
Az összeesküvés-elméletek lelkes hívei ilyenkor indulnak be igazán. Ők azok, akik a tények ismerete nélkül is hiszik és vallják, hogy a húsoslobbinak állhat érdekében minél inkább visszatartani az információkat sertéspestis-ügyileg. Nem titok ugyanis, hogy a nagy húsexportőrök bukhatnak a legtöbbet azon, ha az utolsó sorompót is leengedik a magyar sertéskivitel előtt. Kiábrándítólag közlöm: a magyar állam is így működött „az átkosban”, és egészen biztos vagyok abban, hogy az egyes állati megbetegedésekre vonatkozó értesüléseket a mai napig más országokban is felettébb óvatosan kezelik. Ám ha az ASP a hazai házi sertések körében is felbukkan, valóban nem lesz könnyebb dolguk a húsosoknak.
A kór miatt máris egy sor harmadik ország vezetett be korlátozó intézkedéseket a magyar élő sertéssel, valamint sertéshússal szemben.
Ráadásul külön értesítés nélkül is tilos mindazon egészségügyi exportbizonyítványok használata, amelyekben Magyarország ASP-től való mentességét szükséges igazolni. Amennyiben az adott harmadik ország a fertőzött területeken kívüli helyről engedélyezi élő sertések vagy sertéshúst tartalmazó termékek, sertésszaporító anyag bevitelét, az állategészségügyi bizonyítvány kizárólag az exportőr saját felelősségére használható, melyről írásban nyilatkoznia kell a dokumentum kiállítását megelőzően.
Ehhez képest érdemi fejlemény, hogy újra szállíthatók sertés eredetű termékek, állateledelek és növényi eredetű takarmányok Ukrajnába hazánk ASP-vel nem érintett területeiről. A kór első hazai megjelenését követően ugyanis az ukrán hatóság teljes beviteli korlátozást vezetett be minden Magyarországról származó sertéseredetű termékre. Az intézkedés azokat a nem sertéseredetű árukat is érintette, amelyeknél a szállítmányt kísérő állategészségügyi bizonyítvány feltételei között szerepelt a korábban egzotikusnak számító ASP-től való mentesség. A honi vállalkozások exporttevékenységét az állateledelek és a növényi eredetű takarmányok kivitelének a tiltása különösen érzékenyen érintette. Az illetékes ukrán hatóság azonban a napokban elfogadta e termékkörök új típusú állategészségügyi dokumentumait. Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében. Tárgyalnak például Japánnal, Szingapúrral, de sikerült már eredményeket elérni Hongkonggal, Grúziával, az Egyesült Államokkal, Új-Zélanddal és Kanadával is. A tárgyalások során az a cél, hogy a korlátozások csak sertéspestissel fertőzött területekre vonatkozzanak.
ROMÁNIÁBÓL IS FERTŐZ
A napokban az is kiderült, hogy a román állategészségügyi hatóság ASP-vírus jelenlétét erősítette meg a Bihar (Bihor) megyei Kiskereki (Cherechiu) település egyik kis létszámú házisertés-állományában. A kitörés körül felállított tíz kilométeres sugarú megfigyelési körzet Magyarországra, Hajdú-Bihar megyébe is átnyúlik. Öröm az ürömben, hogy az érintett területen sertést nem tartanak, kizárólag szántóföldi és erdészeti művelés alatt álló külterületek találhatók itt. Az eset kapcsán mind a román, mind a magyar állategészségügyi szolgálat szakemberei haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket. A hatóságok mindent elkövetnek azért, hogy megakadályozzák a házi sertések megbetegedését, de az „átfertőződés” az országhatáron így is valódi veszély. A vírus rendkívül életképes, akár ruházattal is be lehet vinni az állományba, s élelmiszerben szintén nagyon sokáig aktív marad. A kór pedig Romániában egyre terjed, s úgy tűnik, a magyar határ mellett már majdnem minden terület fertőzöttnek tekinthető.
A védőkerítés telepítésének a lehetőségét, annak kivitelezési formáját és módszerét, előnyeit-hátrányait, nehézségeit, eredményességét és költségeit egy szakértői csoport folyamatosan vizsgálja, ahogy a többsoros villanypásztor vadállomány-vándorlást megakadályozó képességét is. A jelenleg fertőzött zónák sajátosságait, domborzati és útviszonyait egyaránt figyelembe véve azonban eredményesen működő és működtethető vadkerítés telepítése nem kivitelezhető.
A VADAKAT LELÖVIK
Általában elmondható, hogy az ország teljes területén célszerű lenne a vaddisznóállományok gyérítése, a fertőzött övezetben ez kötelessége is a vadászoknak. Ez az egyik legfontosabb intézkedés, amely a betegség terjedését lassíthatja, megállíthatja. Az érintett területen elrendelt diagnosztikai célú állománygyérítés a hivatásos vadászok feladata. Az így elejtett és megsemmisített vaddisznók után kártalanítás jár a vadászatra jogosultnak.
A betegség által sújtott két megyében egy ideig elrendelt vadászati tilalom miatt megnőtt a mezőgazdasági szereplők vadkára is – hívja fel a figyelmet érdeklődésünkre Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa. Ennek hátterében az áll, hogy a vadászati törvény komoly kötelezettségeket ró a vadásztársaságokra a vadkárelhárítás területén, ám a tilalom miatt ennek a feladatuknak nem tudnak teljes mértékben eleget tenni.
A jelenlegi helyzetben az a legfontosabb, hogy a házi sertést tartók betartsák a megfelelő járványvédelmi intézkedéseket, és ezzel megelőzhető legyen a kór ezen állatokban történő megjelenése. Fentiekre figyelemmel ugyanakkor nem ártana felkészülni arra, hogy a tudomány mai állása szerint az összes óvintézkedés ellenére az ASP elterjedését elég nehéz elkerülni. A betegség miatti károk – és kártalanítások – összege többmilliárdos is lehet.
Borítófotó: Elhullott vaddisznó alsó állkapcsa egy csaknem teljesen kiszáradt legelőn
