CÉGES DIGITALIZÁCIÓ
Számos üzleti döntéshozó ma is sokszor csak arra gondol, ha a digitalizá-ció szót meghallja, hogy legyen a cégnek egy rendes weboldala, válaszoljon valaki az e-mailekre, esetleg a társaság legyen jelen a fontosabb közösségi oldalakon. Ha azonban a jelenség mélyére nézünk, ennél jóval többről van szó! A nagy adat (big data), a dolgok internete (Internet of Things – IoT), esetleg épp az ipar 4.0 szakkifejezéssel persze főleg az informatikai konferenciákon bombázzák az üzleti döntéshozókat. Mindenesetre a neves McKinsey tanácsadó szeptemberi tanulmányában azt állítja, hogy csak a mesterséges intelligencia évente 1,2 százalékkal növelheti a világ GDP-jét. A trend 2030-ig hozzávetőleg 13 000 milliárd dollárnyi pluszértéket teremt, ami a gőzgép felfedezését követő fellendülést idézi majd.
Ám az egész dolog, a dollármilliárdok csupán akkor kapnak értelmet, ha valódi, életszerű példákkal világítjuk meg, mit is jelent valójában a harmadik évezredben az a szó, hogy digitális alapokra épülő vállalat. Néhány konkrét alkalmazás felvillantásával most ebbe szeretnénk bepillantást nyújtani. Emellett viszont le is szeretnénk szögezni: a technológiákat okosan kell használni, például az emberek viselkedésének, kapcsolatrendszerének, szokásainak a gépi kielemzése már jelentősebb aggályokat vet fel.
DIGITÁLIS CSIRKEFARM ÉS FÚRÓFEJ
A digitalizáció adta lehetőségek azért is különlegesek, mert az ember nem is gondol arra, hogy milyen sokat segíthetnek a gépek bizonyos, korábban teljesen „analóg” módon működő területeken. A német gyökerű SAP szoftvervállalat például olyan alkalmazást mutatott be a minap Magyarországon is, amellyel akár a kis-közepes csirkefarmok is élhetnek. A technológia lényege, hogy többféle szenzort helyeznek el a csirkeólaknál. Egyszerűbb, így nem kifejezetten drága mikrofonokkal a csipogást figyeli és elemzi egy a háttérben futó okosprogram. Miért? Mert a csipogás hangzásának a megváltozása egyértelmű jele a szárnyasok többféle, gyakori betegségének. A hangmintákkal „felokosított” gép következtet arra, hogy felütötte-e a fejét bármilyen kór. Míg az emberek jellemzően csak akkor veszik észre a bajt, ha már elterjedt a betegség a telepen, s egészen másképpen csipognak az állatok, addig a gép „füle” és okosszoftvere sokkal érzékenyebb: már néhány állatka megbetegedése is feltűnik neki. Azok kiemelésével tehát előbb lokalizálható a probléma, rengeteg drága gyógyszert, antibiotikumot megspórolva. A dolog azért is működhet kiemelten jól, mert a fenti rendszert sok kis kamera képe egészíti ki, ezek a kiscsirkék mozgását követik. A mozgóképeket egy másik szoftver figyeli és elemzi. Az öntanuló, azaz mesterséges intelligenciát használó rendszerek révén pedig hétről hétre érzékenyebb, okosabb lehet az előrejelző szoftver! Szintén az SAP magyar rendezvényén mutattak be egy olyan szenzort, amely az építőipari fúrógépekre telepítve jelzi, ha a normálisnál lassabban halad a munka. Sőt azt is kezdeményezi az eszköz, hogy megtaláljuk a megfelelő szakembert akkor, ha mondjuk egy út alapozásánál a vártnál keményebb kőzetbe vagy más problémába botlik az építésvezető.
MAJDNEM GONDOLKODÓ KAMERÁK
Egy magyar fejlesztés, amely az ipari, kereskedelmi és logisztikai szektorban már jól ismert. Az Intellio nevű, 2005 óta működő vállalat olyan okoshardverrel, -szoftverrel felvértezett biztonsági kamerákat fejleszt és kínál, amelyek igencsak megkönnyítik a biztonsági őrök vagy épp a gyártást, kereskedelmet, raktározást szervezők munkáját. A készülékek például jeleznek, ha egy tárgyat eltávolítanak a képről, vagy ha egy bizonyos vonalat átlépnek az emberek, járművek. De akkor is riaszt a rendszer, ha a kamerát megpróbálják eltávolítani, kikapcsolni, sőt, egy raktárban vagy gyárban „elkallódott” tárgy megkeresésében szintén segíthet. Nem szólva az incidensek, problémás esetek visszakereséséről, nyomon követéséről, elemzéséről, amely ismét csak munkaerőt, pénzt és időt spórol, sőt az emberi biztonság mellett az ipari hatékonyságot is növeli. A képeket folyamatosan mesterséges intelligencia elemzi.
SZUPEROKOS LOGISZTIKA BLOKKLÁNCCAL
A földrészek közti szállítás megsokszorozódásával, a gyártás és a kereskedelem összetettségének a növekedésével hatalmas terhelés hárul a szállítási-raktározási szektorra. Hiába az óriási informatikai arzenál, tavaly például a Maersk dán hajózási multi rendszereit napokra bénította le egy vírus. A cég így az IBM-mel együttműködve a bitcoinnál is használt, megmásíthatatlan digitális blokklánc-technológiát teszi majd árukövető rendszereinek az alapjává. Minden áru, illetve konténer egyedi, hamisíthatatlan azonosítót kap, a vírustámadásokkal szemben így nagyságrendekkel ellenállóbbá téve a rendszereket. Hasonló megközelítésen gondolkodik a Samsung is: a 300 milliárd dollár feletti bevételű, 489 ezer főt foglalkoztató óriás a gyártás során, a beszállított alkatrészek azonosítására és nyomkövetésére használná a megmásíthatatlan digitális technológiát. Mint látható, ha esetleg össze is omlik a bitcoin árfolyama, a gazdaságban még nagyon is jól jöhet a mögötte álló technológia, ha a biztonság fokozásáról és a költségek csökkentéséről van szó.
GYORSABB A ROBOTMEÓS
A minőség-ellenőrzés (régies szóval a meo) kritikus terület. Az emberi hibák gyakoriak, a munka pedig fárasztó, monoton. Mivel a mesterséges intelligencia a képfelismerésben a legjobb, így e területen számos megoldás formálódik. Az egyik legérettebb a többek közt a hegesztések varratainak vagy épp a szélturbinalapátok ellenőrzésében bevetett Siemens-Fujitsu alkalmazás. A Siemens Gamesa a Fujitsu mesterséges intelligenciáját használva alkotott egy olyan megoldást, amely hat helyett másfél óra alatt végez egy 75 méteres új, üvegszálas turbinalapát minőségének a vizsgálatával. Azaz négyszer gyorsabban és sokkal pontosabban találja meg a turbinalapátok üzemi meghibásodásához vezető gyűrődéseket.
EMBRIÓFOTÓK
Szintén magyar találmány, melyet Pri-benszky Csaba és kollégái vittek a világhírnévig. Ennek lényege, hogy az állati mesterséges megtermékenyítést követően speciális berendezéssel időközönként fotók készülnek a mikroszkóp alatt az embrionális fejlődés korai szakaszában. A biológusok korábban emberi kiértékelés alapján válogatták szét az életképes és életképtelen embriókat, ám ma már ezt a munkát okosszoftverek végzik, automata berendezésekben. Ezek közül a legismertebbet magyar kutatók fejlesztették a Cryo nevű biotechnológiai startupban. Ezt a céget felvásárolta ugyan a svéd Vitrolife, de az eredeti kutatások másik irányának a jogai magyar kézben maradtak. Jelenleg a szarvasmarhák embrióinak mesterséges „feljavításán” dolgozik Pribenszky Csaba és csapata, a Széchenyi Tőkealap korábbi befektetése segítségével.
