Jogalkotási menetrend
Bár a parlamenti munka őszi forgatókönyve egyelőre, legalábbis lapzártánkig nem tisztázódott, a kormány már elkészült az úgynevezett jogalkotási menetrenddel. Mivel október folyamán önkormányzati választások lesznek, így elképzelhető, hogy az Országgyűlés csak a hónap közepén esedékes voksolást követően ül össze, ugyanakkor az is lehetséges, hogy szeptember folyamán lesz még egy ülésnap.
Előtte azonban bizonyosan összeülnek a frakciók, a Fidesz például ezen az alkalmon vitatja majd meg, hogy az ellenzéki EP-képviselők brüsszeli ténykedését hogyan reagálják le az itthoni törvényhozásban. A DK és a Momentum ugyanis több kormánypárti politikus bizottsági megválasztása ellen is kampányolt, illetve kampányol az unióban, márpedig ezekre a pozíciókra az érintettek, köztük Hidvéghi Balázs, a szokásjog alapján joggal aspirálnának. Ezt rúgta fel az ellenzék, s elképzelhető, hogy ezért Budapesten lesz kénytelen revánssal szembenézni.
Ami a kormányzati elképzeléseket illeti: a Figyelő által megismert dokumentum szerint a Pénzügyminisztérium már szeptemberben benyújtaná a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló, úgynevezett zárszámadási törvényt, amelyet azonban csak decemberben fogad el az Országgyűlés. Októberre a Belügyminisztérium újabb bürokráciacsökkentő javaslattal készül, a készülő indítvány célja az egyes eljárások egyszerűsítése, az állampolgárok adminisztrációs terheinek mérséklése, továbbá az „elektronizálás kiteljesedése révén a kapcsolódó eljárások gyorsítása”. Ahogy arról már korábban beszámoltunk: a Miniszterelnökség több száz procedúrát „ítélt halálra”, ám a kormány még nem döntött a kérdéskörben.
Változások előtt áll a cégnyilvántartás, illetve az ahhoz kapcsolódó bírósági eljárásrend, az elképzelések szerint a cégbírósági munka súlypontja a rutinbejegyzési és változáskövetési ügyekről elsődlegesen a törvényességi felügyeletre helyeződne át. Közlekedési ügyek is napirendre kerülnek majd az Országgyűlésben, szükség van ugyanis egyebek mellett a közös országos, immár Budapesten is életbe lépő elektronikus jegyrendszer feltételeinek megteremtésére, akárcsak a helyközi buszközlekedés pályáztatási rendszerének finomhangolására. Nem kifejezetten jelentős, ám a szolgáltatás minőségét érdemben javító módosításokról van szó, ezeknél az Innovációs és Technológiai Minisztérium az ügygazda.
Akárcsak a szakképzési reform esetében. A részletek már ismertek, hiszen hónapokkal ezelőtt elkészült a kormányzat erre vonatkozó, hosszú távú stratégiája, ám a végrehajtáshoz szükséges jogszabályi módosítások elfogadása még hátravan. A cél „megújult alapokra helyezni az egész rendszert”, így egyebek mellett elősegíteni a gyakorlati képzésnek a munka világához való további közelítését, biztosítva a piacorientált, az „egész életen át tartó tanulást előtérbe helyező szakképzés megvalósulását”. A szaktárca novemberre ígéri a részleteket, az egyelőre kidolgozás alatt álló törvénycsomagot azonban még az idén megszavaztatnák a parlamenttel, amely értesüléseink szerint honvédelmi és energetikai tárgyú javaslatokat is megtárgyal majd az őszi ülésszak folyamán.
