– Mikor vásárolt legutóbb Tescóban?
– Talán másfél-két éve. Ettől persze még ismerem a konkurenciát, hiszen egy héten legalább két SPAR-t és három-négy versenytárs üzletet, köztük Tescót is felkeresek, így a saját szememmel láthatom, ha például másutt megjelenik a polcokon egy olyan termék, amely nálunk még nincs.
– Belátható időn belül utolérhetik forgalomban a legnagyobb riválist?
– Ez csak akkor történhet meg, ha a piacon lesz egy nagyobb átrendeződés, hiszen a teljes árbevételt tekintve húsz-huszonöt százalékos különbség nem tüntethető el. Eltérő az áruházméret és az üzletfilozófia, de ha a non-food kategóriát nem, csak önmagában az élelmiszer-értékesítést nézzük, reális cél, hogy két-három éven belül előzzünk.
– Egy osztrák és egy magyar SPAR között melyek a legfontosabb különbségek?
– Mindkét országban egyre kevesebb az olyan lánc, ahol egyáltalán találkozhat kiszolgálópulttal a vásárló, a cégcsoportnak viszont ez itt is, ott is fontos maradt. A munkaszervezésben azonban jókora eltérés van, hiszen míg Ausztriában egy héten legfeljebb 72 órán át lehet nyitva tartani, addig nálunk a szupermarketek legalább 90, a hipermarketek pedig legalább 100 órán keresztül várják a fogyasztókat.
A diszkontokra jellemző központosítással szemben a SPAR-tagországokra önálló árubeszerzés jellemző, nálunk a termékek 93 százaléka hazai beszállítótól származik. Emellett az osztrákokhoz hasonlóan olyan koncepción dolgozunk, amellyel több boltot, gyorsabban modernizálhatunk, hogy ne legyenek elöregedett üzletegységek a hálózatban.
– Nem inkább kényszerűségből, a plázastoptörvény miatt járják ezt az utat?
– Valóban évente tíz-tizenöt üzletnyitás felelne meg az egészséges fejlődésnek. Ehhez képest tavaly hatig jutottunk, s az idén lehet, hogy csak négy-ötig. Nem kérdőjelezzük meg a szabályozás célját, a boltáthelyezést azonban érdemes lenne rugalmasabban kezelni: vagyis ha valaki bezár A pontban egy üzletet, és tőle pár száz méterre, B-ben nyitna egy kényelmesebbet, szebbet, modernebbet, az hadd lépje meg ezt a cserét. A vevőknek ugyanis nemcsak a nagyobb tér, hanem a parkoló megléte is kiemelt szemponttá vált. De ha szétnézünk az országban, és olyan sikervárosokra tekintünk, mint Győr vagy Kecskemét, nem biztos, hogy a négyszáz négyzetméteresnél kisebb áruházak adhatnak választ a nagy számban érkező új lakók igényeire: ahogy iskolára és óvodára, úgy megfelelő méretű, minőségi élelmiszerüzletre is szükségük van.
– A nyitások helyett azonban egyelőre marad a felújítás. Hol tart a folyamat?
– Évente húsz üzlet külső-belső újraértelmezése a cél. A ráfordítás összege egy szupermarket esetében átlagosan 400-500 millió forint, ez az összeg a hipermarketeknél az 1,5-1,7 milliárdot is elérheti. Itt is egyszerűbb lenne a helyzet, ha az adott alapterületen belül szabadabban mozgathatnánk a falakat, mert ahogy három-négy hetet, úgy három-négy hónapot is vártunk már a hatósági jóváhagyásra.
– Hónapok óta azt látni, mintha meggyűlt volna a bajuk egyes szakszervezetekkel. Elmérgesedett a viszony?
– Előremutató, hogy Magyarországon egyre inkább erősödnek a szakszervezetek, nálunk is hosszú évek óta van kollektív szerződés. Akad olyan érdekképviselet, amellyel sikerült jó együttműködést kialakítani: a kollégáink érdekében jeleznek időről időre problémákat. Ha feszültség van, belső fórumokon ismertetjük, mit miért teszünk, és igyekszünk olyan vállalásokat tenni, amelyek által a 13 ezer munkatársunknak jobb lesz, de a működésünket nem veszélyeztetik. Ez a létszám nagyjából állandó, az üzletnyitások révén évente mintegy nyolcvan-száz fővel lehetünk többen. Az idén 7,5 milliárd forintot fordítunk bérfejlesztésre, az utóbbi három-négy esztendőben a megtermelt többletünk rendre ezt a célt szolgálta.
– A négyszáz órás munkaidőkeret kapcsán mik a gyakorlati tapasztalatok?
– Nagyon soknak tartjuk a négyszáz órát. A kollektív szerződésben eddig háromszáz volt a plafon, és ezt az idén is fenntartjuk. Ezzel a kollégáink nagy része elégedett és egyetért, de persze mindig vannak olyanok, akik több túlórát szeretnének. Az csak az év utolsó egy-két hónapjában dől el, hányan döntenek úgy, hogy átlépik a háromszázas határt; várhatóan elenyésző lesz az arányuk.
– Eközben a fluktuáció hogyan alakul?
– Míg 2017-ben – éves alapon hét százalékpontos csökkenés után – 32 százalékon állt a mutató, addig a múlt esztendőre 28 százalék volt a cél, de 26-ra mérséklődött ez a ráta. Mivel a versenyszféra egészét tekintve az elmúlt évben 24 százalékos volt az átlagos fluktuáció, elégedettek lehetünk, hiszen a kereskedelemben mindig magasabb a szint. Kevésbé feszített munkaerőpiac mellett, „boldog békeidőkben” sem reális húsz százalék alá menni. Vagyis a jelenlegi szint megtartásával együtt tudunk élni, innen már minden egyes százalékpont lefaragása kellemes meglepetés.
– Már az árufeltöltés is olyan munkakör, amelyet a nem uniós szomszédokból – tehát Szerbiából vagy Ukrajnából – érkezők munkavállalási engedély nélkül is betölthetnek Magyarországon. Élnek ezzel a lehetőséggel?
– A bolthálózatban ez nem opció, mert magyarul kell beszélni, márpedig ma már nem a határon túli magyarok jönnének. A nyelvismeret azért alapvető, mert az árufeltöltéssel foglalkozó kollégának be kell tudnia ülni a pénztárba is. A két kezemen meg tudnám számolni, hány külföldi munkatársunk van. A logisztikában sem a vendégmunkások alkalmazása a megoldás, hanem az, hogy a megterhelő fizikai munkát félautomata raktárrendszerrel váltsuk ki, de ez a sokmilliárdos beruházás legalább öt-nyolc éves távlat.
– A vállalat 9,8 százalékkal növekedve, 617,6 milliárd forint bruttó forgalmat realizált tavaly. Maradéktalanul elégedett?
– A terveinket meghaladó mértékben bővültünk, de mivel van vásárlóerő, az emberek többet költenek. Akad még a piacban kiaknázatlan lehetőség. Tavaly 32 milliárd forintot költöttünk beruházásokra. Igaz, ebben addig csak bérelt ingatlanok megvásárlása is szerepelt, az idén pedig további legalább 26 milliárdból fejlesztünk. Ez évben is bízunk a múlt esztendeihez hasonló növekedésben, és bár a húsvéton már túl vagyunk, sok múlik majd a karácsonyon. Az előbbi időszak másfél, az utóbbi pedig két hónapnak felel meg a jelentős pluszforgalom miatt.
– Joggal feltételezhető, hogy a 2017-es elrendelése óta a nagypénteki munkaszünet kezelésébe már beletanult a kereskedelem?
– Beletanultunk, de ettől még rettenetesen nehéz. A nagypéntek előtti csütörtök az év legforgalmasabb napja, még december 23-át is felülmúlja. Szombatra már aránylag kisebb roham marad, de ennél is komolyabb fejtörést okoz az áruházak ellátása a húsvét utáni keddre, szerdára friss áruval. A csirkehús esetében például nehezen megvalósítható, hogy a kedden kínált áru ne csütörtöki vágásból származzon. Nem lehet mindent a fejlett vákuumtechnológiára bízni, de említhetném a paradicsom leszedését, vagy más zöldségek, gyümölcsök, a tejtermékek esetét is.
– Mit lehet tudni a SPAR webshopjának közelgő indulásáról?
– Február vége óta három lépcsőben összesen harmincezer SuperShop-kártya-birtokost vontunk be a tesztidőszakba. Mintegy 1200-1300 megrendelés teljesítése alapján azt már látjuk, hogy a hagyományos üzletekben tapasztalt kosárérték három-ötszörösére van kilátás a weben, a slágertermékek pedig az italok. Ahogy az ásványvíz vagy a tej, úgy a sör, a bor és a tömény iránt szintén fokozott a kereslet, de jó néhány virtuális bevásárlólistán tűnik fel a pelenka is. A fővárosban és számos agglomerációs településen három áruházból szállítunk majd ki, a tesztidőszakban egyelőre tíz áruval megrakott autó járja Budapestet és környékét. Még ha a terveknek megfelelően is alakul az e-kereskedelmi csatorna, arról nem szabad megfeledkezni, hogy a GfK adatai szerint a teljes piacot tekintve mindössze négy százalék a webes élelmiszer-értékesítésben részt vevők aránya. Egyelőre az Amazon sem hozza ki egy órán belül a kiflit és a tejfölt, sokan pedig ahhoz ragaszkodnak, hogy szemügyre vegyék a csirkemellet, mielőtt megvásárolnák, így a jelenlegi tudásunk szerint sosem fog leáldozni a hagyományos boltoknak.
névjegy
44 éves, házas, két lánygyermeke van.
A Corvinus Egyetemen számvitel-vállalatértékelés szakon okleveles közgazdászként végzett, később a St. Galleni Egyetemmel együttműködésben nemzetközi közgazdasági, majd a Passaui Egyetemmel együttműködésben üzemgazdász-végzettséget szerzett.
2005-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a jogi szakokleveles közgazdász végzettséget is megszerezte.
Korábban többek közt a GE Lighting Hungarynél is dolgozott. A SPAR Magyarországhoz 2006-ban csatlakozott.
A társaságnál volt belső ellenőrzési vezető, kontrolling- és számviteli irányító, valamint cégvezető is.
2015. április óta a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója.
A KUTAKON IS OTT VANNAK
A legutóbbi, április 15-i összesítés szerint 348 szuper- és 33 hipermarkete van Magyarországon a SPAR-nak, a tavaly 36 milliárd forintos forgalmat elérő franchise-üzletághoz pedig 172 kereskedelmi egység tartozott, köztük 85 OMV, illetve 25 Lukoil töltőállomáson megtalálható üzlet.
