ÁTALAKULÓ SZAKKÉPZÉS
Immár a kormány által jóváhagyott, konkrét célkitűzéseket és eszközöket meghatározó stratégia mentén lehet számolni a szakképzési rendszer átalakításával. A szakmai szervezetekkel közösen kidolgozott koncepció a „szakképzés és felnőttképzés rendszerszintű megújítását és továbbfejlesztését határozza meg”, a tervezett lépésekhez pedig a kormány – az ügygazda, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint – a szükséges forrásokat is hozzárendeli. Ami a menetrendet illeti: a stratégiában megfogalmazott változások 2020-ban lépnek életbe. Például a szakgimnáziumok ötéves technikummá alakulnak; ez az oktatási forma alapvetően a mérnökképzés előszobája lenne.
Az átfogó, a jelenlegi helyzetet is áttekintő dokumentum külön fejezetet szentel a tanulóknak. Rugalmasság és átláthatóság – ezek a fontos szempontok egy diák tanítása során az elgondolás szerint. Ezért a tankötelezettség kapcsán olyan szabályozásra van szükség, amelynek a középpontjában nem az életkor, hanem az a cél áll, hogy „általános iskolai végzettséget és szakmai képzettséget szerezzenek a fiatalok”.
Ennek érdekében azoknak, akik általános iskolai tanulmányaikat a tizenötödik életévük betöltéséig nem tudják sikeren befejezni, alapkompetencia-fejlesztő képzésben kell részt venniük, a szakmai oktatás bázisán működő Dobbantó program keretei között.
Ez utóbbi kategória lényege, hogy a szakiskolai képzés bázisán az oktatás vagy a munka világába visszavezető, a sikeres egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson.
Ezt követően választhatnak az érintettek a szintén a stratégiában rögzített szabályok szerint működő, a gyakorlati tudás elsajátítására építő műhelyiskolák közül. Az elképzelések szerint a rendszer hatékonyságát a megújult, egységes ösztöndíjrendszer is támogatja, amely a képzési rendszerben maradást és az előrehaladást segíti elő. „A végzettség megszerzésével egyösszegű pályakezdési támogatás kerül kifizetésre” – így a dokumentum. Ez utóbbi forrás az ösztöndíjrendszer egyik lényeges eleme.
Ugyanakkor érdemes onnan kezdeni, hogy a tervek szerint 2020-tól kétféle támogatás áll majd rendelkezésre. Az egyik az állam által finanszírozott juttatás, olyasmi, mint a tehetséges, ám hátrányos helyzetű fiatalok technikumi tanulását segítő Apáczai-ösztöndíjprogram, vagy a szakképző iskolákban a szakképzési ösztöndíj. A másik típusú támogatási formát a gyakorlati képzőhely által biztosított juttatások jelentik. Ez alapján a tanulói munkaszerződés keretében tulajdonképpen munkabér járhat a diákoknak.
A stratégiában rögzített elképzelések nyomán a juttatások összege a minimálbérhez igazodik majd, a támogatások meghatározásában pedig alapelv, hogy a tanulók „a tanulmányaik folytatásában legyenek érdekeltek”. Illetve a jobb teljesítményben. A szakképzési ösztöndíj az első félévben – a jelenlegi minimálbérszint mellett – húszezer forint, ami a tanulmányi eredmény nyomán negyvenezerre növekedhet, illetve ötezerre csökkenhet.
Lényeges körülmény, hogy a tanév során ennek csak a felét kapják a diákok, a másik fele pályakezdési támogatásként a számlájukra kerül. A szakképesítés megszerzésének a motiválása érdekében ezt az eredményes szakmai vizsgát követően kapják meg, és a pénzt eszközvásárlásra, lakhatásra vagy utazásra használhatják fel. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a célokat így foglalta össze: a fiatalok a szakképzésben karrierlehetőséget lássanak.
Borítófotó: Fodrásztanuló egy szakmai verseny döntőjében. Rendszerszintű átalakítás jön a szakképzésben
