A JÖVŐ HÉTTŐL INDUL A BORSZEZON
A korábbi évek hektikus látogatószám-változása (25 és 50 ezer között ingadozott) után negyvenezer főnél stabilizálódni látszik a Budapest Borfesztivál közönsége. Az ötnapos budavári rendezvényt az idén szeptember 5–9-én rendezik meg, több mint 160 kiállítóval és az ígértnél kényelmesebb látogatóterek kialakításával.
A kiállítószám szintén erősen ingadozott a korábbi években. A csúcs kétszáznál is több pincészet volt, ám sokan lemondtak a fesztiválon való megjelenésről, mivel a márkaépítést nem feltétlenül ebben a közegben képzelték el. Holott az eseménynek – bár inkább könnyed szórakozási élményt nyújt – van marketingértéke, de azt nem elsősorban a kis és közepes borászatok, hanem egy-egy régió vagy a legnagyobb nevű termelők tudják kihasználni. Ennek megfelelően az utóbbi időszakban minden fesztiválra jutott egy-egy újdonság bejelentése. Most az egriek új palackja debütál a borünnepen, ezután kerülnek tömegesen a boltokba a tájegységre jellemző butéliák. Természetesen ez nem idegen a borpiacon, hiszen például a tokaji régió egységes palackkal különbözteti meg magát a többi tájegységtől. Ezt pedig annyira erősen betartják, hogy a kisebb falusi turizmusban értékesítő termelők sem igen térnek el a hosszú nyakú, hasas, félliteres kiszereléstől.
A fesztivál ugyanakkor nem elsősorban a marketingfelülete miatt érdekes. A szervezők úgy gondolják, a szórakoztatás és a könnyedség a legfontosabb. Zilai Zoltán, az eseményt szervező Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. ügyvezetője a rendezvény beharangozóján elmondta: túl vannak már azon, hogy még több vendéget vagy kiállítót vonzzanak. Az árakat, a szolgáltatásokat és a programokat egyaránt a minőségi borfogyasztók, illetve a fesztivált mint közösségi programot kedvelők számára lőtték be. Ezzel jelzik, hogy a bor egy convenience termék, amely önmagában nem, de például dzsesszel, gasztronómiai elemekkel tökéletes attrakció.
Mindent összevetve az esemény inkább passzol a budapesti fesztiválok sorába (természetesen más közönséget megszólítva), mint egy bormarketing-rendezvénysorozatba. Ettől függetlenül természetesen a marketing erejét kihasználva az idén az egri régiót igyekszik kiemelni.
ITTHONI FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK
A hazai borfogyasztás adatai némileg ellentmondanak egymásnak, a nemzetközi táblázatok helyenként többet mutatnak, mint az itteni valós számok. Valahol a 25–30 literes sávban mozoghat a fejenkénti éves fogyasztásunk. A franciáknál kétszer ekkora, az olaszok esetében pedig 3-4 literrel nagyobb mennyiségről beszélünk. A budavári rendezvény főszponzora, a SPAR a magyar értékesítés 10 százalékát mondhatja a magáénak. Az adataik szerint a fogyasztás a minőségi kategória felé tolódik el. A jelenlegi adatsorok alapján az látszik, hogy a rozé korábbi előretörése megállt, a vörösbor eladása némileg csökkent, a könnyed fehérborok népszerűségének a javulásával pedig a fehérek szegmense erősen nőtt. A magyar fogyasztó lojális a hazai nedűkhöz, jellemzően az itthon termelteket keresi, ugyanakkor tény, hogy a minőségi borok felé haladás az importtermékeket is gyakran hozza képbe. Köszönhető ez az olasz prosecco és a spanyol cava előretörésének. Sőt a pezsgő is a reneszánszát éli; ma már nemcsak szilveszterkor lehet eladni a produktumot, hanem év közben is. Ez pedig annak köszönhető, hogy a magyar gyártók szintén egyre jobb termékeket állítanak elő a középáras kategóriában.
