FELZÁRKÓZÁS ÉS LEMARADÁS
Magyarországon az idegen nyelvi órák száma tantervenként 924, ennek elvileg egy közepes nyelvtudás megszerzéséhez elégnek kellene lennie. Mégsem mindenki jut el arra a szintre, ami egyébként ebből következhetne – mutatott rá az ellentmondásra egy tavalyi rendezvényen Maruzsa Zoltán oktatásért felelős helyettes államtitkár. A kormány mindenesetre eredményeket is felmutathat, például – az Eurostat adatai szerint – a 2007-ben mért 25-ről 2018-ra 42 százalékra nőtt a legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten beszélők száma. Ez azonban még jócskán elmarad az európai átlagtól.
ELVI MOTIVÁCIÓ
Nem segít megérteni a helyzetet, hogy a kabinet által megrendelt eddigi legfrissebb kutatás szerint a diákok kifejezetten motiváltak a nyelvtudás megszerzésében: 1-től 5-ig terjedő skálán -4,38-os átlagot kapott, hogy az elhelyezkedés és a majdani pályájuk szempontjából nagyon fontosnak tartják. Szintén üdvözlendő, hogy az idegen nyelvi csoportok átlagos létszáma 11-15 fő, a tanulók 81 százaléka szerint pedig izgalmasak, motiválók az órák. Ennek ellenére egyelőre nem sikerült látványos eredményt elérni, s ezt a kormány is elismeri – részben azzal, hogy komoly intézkedéseket tett, illetve tervez foganatosítani ezen a területen.
Nézzük az eddigieket! A múlt évtől vezették be, hogy egy 2018. január elseje után abszolvált nyelvvizsga díját vissza lehet igényelni az államtól. A továbbra is élő kedvezményt nemcsak azok vehetik igénybe, akik először szóbeliztek-írásbeliztek sikeresen, hanem azok is, akiknek már van alacsonyabb szintű vagy más nyelvből vizsgázva szerzett bizonyítványuk. Fontos korlátozás ugyanakkor, hogy csak harmincöt évnél fiatalabbak élhetnek a lehetőséggel. Közülük viszont egyre többen teszik ezt.
A Magyar Államkincstár adatai szerint az idén eddig mintegy tizennégyezer nyelvvizsga-támogatás iránti kérelem érkezett hozzájuk, míg tavaly júniusig ez a szám csupán 9148 volt. Az elbírálás folyamatos, a többség eleget is tesz a feltételeknek. Az erre kifizetett idei összeg már meghaladta a négyszázmillió forintot, a nyelvvizsgák támogatására ebben az évben csaknem 2,8 milliárd fordítható. Tavaly egyébként összesen több mint harmincegyezer első sikeres nyelvvizsga és első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi díjához kértek hozzájárulást a fiatalok.
MENTSD A DIPLOMÁT!
Ugyancsak sikeresnek mondható a diplomamentő program, amelyet azok számára indítottak, akik nyelvvizsga híján nem tudták átvenni az oklevelüket. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár nemrég egy interjúban számolt be arról, hogy a projektben mintegy tízezren vettek részt; közülük csaknem nyolcezren szerezték meg az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, hatezer-ötszázan a diplomájukat is átvették. Országosan 937 képzés indult, ezek 77 százaléka angol, 22 százaléka német, egy százaléka pedig francia nyelvi oktatás volt.
Mivel a lehetőség iránt továbbra is nagy az igény, az első program tapasztalataira építve a kormány elindította a Diplomamentő II. programot – jelentette be a szakember, hozzátéve: bővült a választható nyelvek köre, így az angol, a francia és a német mellett már az olasz, az orosz és a spanyol nyelvi képzések is elindulhatnak, valamint a csoportos oktatási forma mellett a rugalmasabb időbeosztású egyéni felkészítés is támogatható. Az új programban 1333 jelentkező vehet részt.
A kormány nem csak lehetőségeket biztosít, határidőt is szab. Jelen állás szerint a jövő évtől felsőoktatási intézménybe csakis legalább középfokú nyelvvizsgával lehet felvételt nyerni. Erről még 2014-ben született rendelkezés, s bár információink szerint komolyan felmerült a határidő kitolása, kormányzati szintű határozat lapzártánkig erről nem született. Vélhetőleg nem is fog. Úgy tudni, legfeljebb egyes, a szigor bevezetése miatt komoly létszámbeli visszaeséssel fenyegetett szakok, illetve intézmények esetében lehet szó kivételezésről. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban egyelőre hivatalosan cáfol minden erről szóló sajtóhírt. Közölték: nincs és nem is várható semmilyen változás a rendelkezésekben.
Az egyes országrészekben tapasztalható hiányosságokra figyelmeztető szakmai érvek mellett a határidő-kitolás követelésének aligha tett jót, hogy kvázi politikai térbe sodródott a téma. A jövőre élesedő intézkedés ellen még tüntetést is szervezett a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Szabad Egyetem, a Hallgatói Szakszervezet, a Szülői Hang Közösség, a Független Diákparlament és az Oktatói Hálózat. Az akcióhoz az ellenzéki pártok is csatlakoztak, Gyurcsány Ferenc személyesen is részt vett a demonstráción.
Kétségtelenül aggodalomra adhat okot, hogy jelenleg az egyetemre vagy főiskolára felvettek csupán ötvenöt százalékának van legalább középfokú nyelvvizsgája, de a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete jó iránynak tartja a kikötést. Berényi Milán elnök szerint ha valaki nagyon motivált, akár egy év alatt is elérheti a középfokú szintet. Ugyancsak támogatja az intézkedést a Magyar Rektori Konferencia.
NYÁRI MEGOLDÁS
Aminek viszont mindenki – köztük az egyenesen áttörést váró szakmai egyesület – örül, bár a részletek továbbra sem ismertek, az az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett kéthetes külföldi nyelvtanfolyam programja. Bartos Mónika fideszes képviselő személyében miniszteri biztos felel majd a kidolgozásért, a lebonyolításért pedig a Tempus Közalapítvány. Hivatalos kinevezés azonban lapzártánkig nem történt.
Úgy tudjuk, elsőként egyfajta pilot-utakat szerveznek már ez év nyarán, s az ezekből levont tapasztalatok nyomán indulhat jövőre a nagyjából száznegyvenezer fiatalt érintő program. Ami biztosnak látszik: a 9. és a 11. évfolyamos diákok két hetet tölthetnek különböző célországokban, a tervek szerint Ausztriában, Németországban, Nagy-Britanniában, Máltán, Írországban, Franciaországban, sőt még Kínában is, erre az állam kilencvenmilliárd forintot különített el. Egy diákra mintegy kétezer euró jut.
