A VÉGTELENBE ÉS TOVÁBB
Az angol szaknyelv overview effect-nek hívja azt a jelenséget, amelyet az űrhajósok szoktak átélni, amikor elhagyják bolygónk atmoszféráját. Az asztronauták, akik kívülről látják a Földet, általában úgy érzik, hogy planétánk kifejezetten apró és törékeny. Pont erről a sajátos érzésről számolt be Richard Garriott is, aki még 2008-ban, turistaként jutott el a Nemzetközi Űrállomásra (International Space Station – ISS), ahol tizenkét napot töltött. Az utazás ára, talán mondani sem kell, roppant borsos volt: az alig kéthetes program harmincmillió dollárba – átváltva 8,3 milliárd forintba – került. Mint annyi más dúsgazdag érdeklődőt, őt is a Space Ad-ventures repítette a csillagok közé. Ez az 1998-ban alakult amerikai társaság mindmáig az egyetlen olyan vállalat, amely valódi űrtúrákat tudott kínálni az ügyfeleinek.
DRÁGA, KÉNYELMETLEN
A történetük viszont nem egy sikersztori: az még a kisebbik baj, hogy a Space Adventures szolgáltatását csak a világ leggazdagabb emberei tudják megfizetni. Ennél már nagyobb gond, hogy a legtöbb dollármilliárdos egy napra sem akarja elhagyni velük a Földet. S a cég működése során mindössze heten fizettek be a vagyonokba kerülő útra. A szervezésükben utoljára a kanadai mágnás, Guy Laliberté jutott ki a világűrbe, még 2009-ben. Azóta pang az üzlet. Tervekkel tele a padlás – a társaság a Holdat is meghódítaná –, de az elmúlt tíz évben nem voltak érdemi eredményeik.
Hogy miért nem lettek igazán népszerűek az utazások? Az okok egyszerűek: nincsenek saját fejlesztésű gépeik, ezért kénytelenek voltak az Orosz Szövetségi Űrügynökségre és az ő gépparkjukra támaszkodni. Emiatt viszont az utazás nemcsak méregdrága volt, de kényelmetlen is. „Még magán az űrállomáson is a »hálószobák« körülbelül akkorák, mint három telefonfülke. Ezen a területen viszont hat embernek kell aludnia” – meséli Richard Garriott. Ráadásul, és ez tett be igazán a vállalatnak, 2010-től az oroszok határozatlan ideig visszaléptek az együttműködéstől.
HÁRMAN A RINGBEN
Az űrturizmus terén azonban egyre erősebben fújnak a változás szelei. Az elmúlt években egy sor olyan cég bukkant fel, amelyik saját fejlesztésű, turisztikai célra is bevethető űrjárművön dolgozik. Köztük feltűntek kevésbé komolyan vehető versenyzők is, mint a Man szigetére bejelentett Excalibur Almaz, amely időközben meg is szűnt. De akad három erős jelentkező, bár egyik sem nagy. Igaz, csak egyszerűbb – persze ettől még igen kalandos – űrugrásokat kínálnak, pár perces súlytalansággal.
Az első, a Virgin-csoport tagja, a Virgin Galactic mostanság valósággal úszik a reflektorfényben. Korábban voltak ugyan problémák – 2014-ben az egyik másodpilótájuk életét vesztette, amikor a kísérleti űrugró gépük lezuhant –, ám újabban a társaságnál egymást érik a sikeres tesztek. Tavaly decemberben például személyzettel együtt emelkedett az űr határáig a SpaceShipTwo nevű sztratoszféragépük, ezzel a típussal a turistákat viszik majd.
Most februárban pedig Beth Mosest, a leendő turisták képzéséért felelős szakembert is fel tudták vinni az úgynevezett Kármán-vonalig. (Ez a világűr határa, amely hozzávetőleg száz kilométeres magasságban húzódik. Itt egy repülő már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, és el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/s) a fent maradáshoz. Kármán Tódor magyar tudós számolta ki ezt a határt.) A Virginnél a jelek szerint az idén be is indulhatnak végre a fizetős járatok. A cég állítása szerint a 200-250 ezer dolláros (vagyis 56–70 millió forintos) jegyekből már több százat adtak el.
MUSK LEMARADT
Hozzájuk képest most lemaradásban van Elon Musk Tesla-vezér cége, a SpaceX. Igaz, részben azért, mert ha űrturizmusról van szó, ők jóval ambiciózusabbak. A vállalatnál egy fizetős Hold körüli utazást is terveznek: az első dúsgazdag ügyfél egy tavalyi bejelentés szerint Mezava Juszaku japán milliárdos lesz, aki a tervek szerint négy év múlva, 2023-ban indulhat a legközelebbi égi szomszédunk felé. Hogy pontosan mennyit fizetett mindezért, azt hétpecsétes titokként őrzik. Akárhogy is: nem lenne meglepő, ha a céldátum – a nagyot mondó Musk gyakorlatának megfelelően – évekkel csúszna. Az eredeti tervek szerint ugyanis a SpaceX-nél a Holdra már tavaly beindították volna az első, ember nélküli járatot.
Persze a társaság nem csak civilek szállításával akar foglalkozni. Több párhuzamosan futó projektjük is van. A NASA közreműködésével például a napokban sikeresen teszteltek egy új űrhajót, a Crew Dragont, amely embereket tud szállítani a Nemzetközi Űrállomásra. Ilyet vagy hasonlót a többi magáncég nem képes előállítani, ők csak űrugró rakétarepülőt, nem klasszikus űrhajót fejlesztenek.
BEZOS GÉPE
A valós közelségbe kerülő, milliárdosok ezreinek elérhető űrugrások terén viszont, úgy tűnik, rövid távon a Virgin Galactic igazi vetélytársa a Blue Origin lesz. Az amerikai céget a világ jelenleg leggazdagabb embere, Jeff Bezos Amazon-vezér hozta létre. Vagyona 156 milliárd dollár, azaz több mint 44 ezer milliárd forint. Fejlesztésük, a New Shepard eddig tízszer járt az űrben, igaz, személyzet nélkül. A vállalatnál azt mondják, nem akarnak kapkodni: „Majd akkor repítünk fel embereket, ha már készen állunk rá.” Iparági értesülések szerint mindenesetre a jegyeket már ez évben elkezdik árulni. Az árak a pletykák szerint hasonló szinten mozognak majd, mint a Virginnél, és akárcsak ott, itt is egyszerre hat utast fognak felvinni a világűrbe. Az ellenérték ma negyedmillió dollár (hetvenmillió forint), de a Virgin alapítója, Richard Branson ezt egy évtizeden belül negyvenezer dollárra vinné le, ami csak bő 11 millió forint, azaz nem sokkal lenne drágább, mint egy hosszú távú retúr luxusút egy utasszállító első osztályán.
Az Astralytical nevű tanácsadó cég alapítója, Laura Forczyk szerint az űrturizmus mint üzletág mindenképp óriási jövő elé nézhet. Ha az első járatok utasai sikeresen földet érnek, akkor az előfoglalások száma meredek emelkedésnek indulhat.
De a három társaságnak különös konkurense a World View Enterprises, amely harminc kilométer magasságba küldene utasszállító héliumos ballonokat, ahol az ég már fekete, s a Föld görbülete is látszik, viszont a súlytalanság és a rakétarepülés, valamint a valódi űr élménye elmarad. Az ár most negyede a Virginének, és talán 2021-ben már indulnak az első ilyenek is, majdnem abba a magasságba, ahonnan Felix Baumgartner 2012-ben a világ szeme láttára ejtőernyővel kiugrott.
Borítófotó: Richard Branson sztratoszféra-repülőjükkel. Ez csak űrugrásra képes, de páratlan élmény és sokkal olcsóbb, mint az űrállomásra feljutni
