FEHÉREDIK A GAZDASÁG
Sokan egészítik ki a jövedelmüket alkalmi lakáskiadásból, egy-egy termékkör, mondjuk tisztítószerek, étrend-kiegészítők akár multilevel-marketing jellegű forgalmazásából, visszatérő cikkek, például telefonok, divatáruk, kézműves termékek webes vagy hétvégi piaci eladásából. Akadnak másodállásban dolgozó magántanárok, takarítók, tenyérjósok és egyéb szolgáltatók is szép számmal.
Bár a gazdaság évről évre fehéredik, azért „hófehérségről” még korai lenne beszélni, hiszen a fent emlegetett, sok tízezer főt érintő kereskedések-szolgáltatások során az embereknek legalább a fele semmilyen hivatalos formát nem választ. Ők most a korábbinál is nagyobb kockázatnak teszik ki magukat – de ne szaladjunk ennyire előre.
MEGJÖTT KATA
Jogi és erkölcsi értelemben a mikro-kényszervállalkozói szürkezóna tagjának lenni persze nem szép dolog, de korábban – főként a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) formát, azaz a 2013-at megelőző időkben – sok szempontból érthető volt a legkisebb vállalkozók feketézése. Nem volt ugyanis életszerű, hogy egy például havonta párszor angolt-németet tanító kismama havi pár ezer, pár tízezer forintos bevételének lényegében egészét könyvelőre és adóra költse el.
A minimális bevételek esetén persze ma sem a legjobb a helyzet, de egy érdemi keresetkiegészítésnél már nincsen jobb, mint mondjuk kiváltani az egyéni vállalkozói engedélyt, s (egy főállás mellett) havi 25 ezer forinttal, valamint az iparűzési adóval számlaképessé válni és egyben letudni minden adót. Aki ennél is kisebben gondolkodik, annak pedig ott van az alkalmi bevételekre kitalált 7-es adószám, hivatalos nevén az adószámos magánszemély forma.
MEGOLDÁSOK KICSIKNEK
Az elmúlt években bekövetkezett igen jelentős könnyítések és egyszerűsítések tükrében pedig joggal mondhatta a múlt héten az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domokos László, hogy fehéredik a magyar gazdaság. A szakember szerint a gazdasági bővülés is hozzájárul az adófizetési kedv növekedéséhez, de kifejtette: az államnak is érzékelnie kell, hogy vannak olyan adókulcsok, amelyeket tovább lehetne csökkenteni. Domokos úgy véli, ezt a kormányzati szándékot jelzi, hogy 11 százalékra csökkenhet a bér után fizetendő szociális járulék. A 15 százalékos szja nagyon alacsony szint, de vannak olyan szférák, amelyek egy még mérsékeltebb adónál válhatnának együttműködőbbé – tette hozzá. Szerinte a fehéredést az is szolgálja, hogy egyre kevesebb az olyan munkaerő, amely hajlandó feketén dolgozni.
IGAZAT ADOTT AZ EU
Egy igen fontos ítélet született a napokban az Európai Bíróságon. Ez lényegében igazat adott annak a magyar álláspontnak, miszerint a NAV-nak akkor is be kell jelenteni a tevékenységet, ha lényegében csak egyetlen forint üzletszerű bevétel keletkezett! (Nagyon lényeges itt az üzletszerűség fogalma, mert aki megunt, nagyitól megörökölt tárgyait adja el, arra ez nem vonatkozik. De a részleteket lásd a Magáneladás versus üzletszerűség című írásunkban.)
Ugyanakkor egy friss, szintén az Európai Bíróságon hozott ítélet (C-566/16) fényében érdemes átgondolni az adószám nélkül az online piactereken mindenféle ingóságokat értékesítőknek, sőt, az airbnb-zőknek és minden hasonló, számla nélkül bevételt, jövedelmet termelő „szürkézőnek”, hogy tevékenységüket még egy NAV-ellenőrzés előtt tisztázzák.
A határozatban ugyanis a testület az uniós szabályozással összhangban lévőnek minősítette az alanyi mentesség választására vonatkozó magyar szabályozást, azaz értékhatárra tekintet nélkül állapíthatja meg a NAV az áfakötelezettséget az üzletszerű tevékenységet folytató magánszemélyeknél. Erre világított rá Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának a vezetője.
HÁROMSZOR ROSSZABBUL
Az Európai Bíróság friss döntése most szentesíti a NAV évekre visszamenő gyakorlatát, amely a bejelentés hiányában adóköteles tevékenységet folytató – és ezen tevékenységeikből származó bevételeiket eltitkoló – magánszemélyek esetében az szja-n és ehón túlmenően a legnagyobb terhet jelentő áfakötelezettséget is megállapította.
Az ítélet most elismerte a nemzeti jogalkotó mozgásterét, azaz az alanyi mentesség (nulla áfa) adta előnyök igénybevételének továbbra is előfeltétele az adóalanyként történő bejelentkezés, valamint az alanyi mentesség előzetes választása.
Az RSM Hungary szakértője szerint a feketegazdaságban működőknek is ugyanolyan vagy hasonló teherrel kell számolniuk, mint a „rendes” önadózóknak. A különbség „mindössze” annyi, hogy az adókötelezettséget maga az adóhatóság állapítja vagy becsüli majd meg. Ráadásul az adózóra hárul az emelt szintű ellenbizonyítás terhe. Sőt, halmozott adóbírságra számíthatnak a bejelentést elmulasztó magánszemélyek!
A NAV felé a megállapított adókülönbözeten felül emelt összegű (200 százalékos) bírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot is kell fizetni, mi több, a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatt akár egymilliós büntetéssel is számolni kell. A feketéző magánszemélyek egy ellenőrzés során tehát minimum háromszor olyan rosszul járhatnak, mint ha eleve jogszerűen működtek volna, illetve fontos, hogy ha már megkezdődik a vizsgálat, hiába szaladunk rendbe tenni a dolgokat, a bírságot nem úszhatjuk meg.
MAGÁNELADÁS VERSUS ÜZLETSZERŰSÉG
A NAV végez ugyan próbavásárlásokat az online piactereken, de a kis tételben kereskedőket nem vegzálják – erősítette meg többször is az adóhatóság. A kritikus kérdés itt az, hogy mi minősül üzletszerű értékesítésnek és mi nem. Igen sokszínű a paletta, és az adóellenőr bizonyos keretek közt maga húzhatja meg ezt a határt.
Egy korábbi állásfoglalás szerint üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, amennyiben a belőle származó forgalom a személy megélhetésében nem elhanyagolható mértéket képvisel. A vizsgálat során mindig az értékesítés körülményeit, életszerűségét kell figyelembe venni. A rendszeresség, az eladások ismétlődése már adóalannyá teheti a magánszemélyt, és az árrés elérése sem feltétel. Tehát mindig az eset összes körülményeit figyelembe véve lehet, illetve kell megállapítani egy adott tevékenységről, hogy az üzletszerű, azaz gazdasági tevékenységnek minősül-e. Például, ha valaki lomtalanítás során azért gyűjti össze a kidobott holmikat, hogy azután azokat eladja, vagy kereskedelmi portálokon vásárol, s nem sokkal később továbbértékesíti, amit vett, akkor ezzel a magánszemély folyamatos bevételhez juthat, és megállapítható a gazdasági tevékenység folytatása.
