A rendszerváltáskor indult agrárgazdaságok alapítói lényegében most érik el azt az életkort, amikor felmerül az átadás kérdése. Szerencsés esetben a tulajdonosváltásra a családon belül kerül sor. Örökös híján viszont a birtok irányítására egy külsőst kell felkérni. Évek óta beszélünk erről, a helyzet rendeződni is kezdett, de mindenki, aki a mezőgazdaságban mozog, szinte a bőrén érzi, hogy a dolog nincs megoldva. Pedig a fiatal gazdák a politikai döntések haszonélvezőinek, a hírek dédelgetett szereplőinek tűnnek. Vannak azonban köztük is kritikus hajlamú emberek, akik szerint a nemzedékváltás problémájára az agráriumban valódi, érdemi választ, megoldást európai uniós tagságunk kezdete óta senki sem adott.
Emiatt persze nem kellene kárhoztatni a kormányokat. A 2014–20-as Vidékfejlesztési programban is fontos célkitűzés a fiatal gazdák segítése. Magyarország közvetlen támogatási keretének maximum 2, továbbá a program keretének várhatóan mintegy 6 százalékát az ő patronálásukra fordítja. A munkaerő-igényes ágazatokba történő intenzív forrásbevonás – azáltal, hogy stabil jövedelmet biztosít a mezőgazdaságból élők számára – a remények szerint a vidék munkahelyteremtő és -megtartó képességét is erősíti. Könnyedén belátható persze, hogy a nemzedékváltást az EU címzett, fiatal gazdáknak szóló támogatásai bizony nem segítették érdemben. A célzott programok végrehajtása csak mérsékelten nevezhető sikeresnek.
A probléma persze jóval összetettebb annál, mint hogy néhány uniós támogatási jogcímmel meg lehessen oldani. Itt vannak mindjárt az agrárüzemeknek, -gazdaságoknak azok a sokak által jól ismert, korosabb vezetői, tulajdonosai, akik úgy érzik, bírják még a munkát, hiszen „ez az életük”. Vannak köztük meggyőzhetők, de csökönyös emberek is, akik semmi áron nem akarják kiengedni a markukból a gazdaságot. Sokszor sajnos még akkor sem, amikor talpraesett ivadékuk vinné tovább az ügyeket, de ennek a patthelyzetnek a lélektani boncolgatása messzire vezetne, s nem is biztos, hogy lenne értelme. Ráadásul vannak szép példák is. Egy Sárospatak környéki gazdaságban a felnőtt fiú régóta együtt dolgozik édesapjával. Náluk járva szerény, de dolgos embereknek ismertem meg őket. Biztos vagyok abban, hogy amikor a családfő elérkezettnek látja az időt arra, hogy kiszálljon, egy pillanatig sem habozik és lépni fog. Hiszen már most is csak asszisztál a fiának, aki egy ideje a fő döntéshozónak számít. Náluk valójában már meg is történt a váltás. Lehetne még sorolni példákat a sikeres átadásra, de – ahogy mondani szokás – ez a történet azért legtöbbször valójában nem egy diadalmenet. Különösen nem az, amikor az „átadó” életében csak suttognak róla, és már csak a hagyatéki tárgyaláson foglalkoznak vele.
A probléma megoldásának a pénzbeli támogatás fontos eleme, de valójában több kisebb, egy irányba mutató dotációs, szabályozási, kommunikációs intézkedésre van szükség – állítja a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, az Agrya. A szakmai szervezet közvetlenül a választások előtt állt elő erre vonatkozó javaslataival, amelyeket Nemzeti minimum az agrár-nemzedékváltásért címmel kötött csokorba. A javaslatcsomag hat részterületen fogalmaz meg ötleteket. Ezek a gazdaságátadások adminisztrációját, a már említett célzott finanszírozási, támogatási kérdéseket, a földügyi szabályozást, valamint a munkaerő, a foglalkoztatás, a pályaorientáció kérdéskörét egyaránt érintik. Vonatkoznak továbbá a szaktanácsadásra, a képzésre, a tudás átadására, az együttműködésekre, az érdekképviseletre, a nemzedékváltásnak az állami struktúrában való megjelenésére is.
Az Agrya – készen az esetleges vitára – néhány ügyben konkrét jogszabály-változtatást is javasol. A földtörvény elővásárlási, előhaszonbérleti, a polgári törvénykönyv öröklési szabályainak, az illetéktörvénynek a módosítása például – véli a szervezet – mindenképpen segítené a nemzedékváltást, a fiatalok birtokában lévő gazdaságok megerősödését, elindulását. A pénzügyi ösztönzők ugyanis jelenlegi formájukban nem adnak igazi lehetőséget egy új gazdaság felépítésére, pedig ennek kapcsán voltak jó tapasztalatok az EU-tagság előtti időszakban. A folyamatot támogató kommunikáció vonatkozásában egy kimondottan az átadást segítő rendezvény és kommunikációs pályázati pénzügyi alap létrehozását tanácsolja az Agrya. Az agrár-nemzedékváltásnak jelenleg nincs egyértelmű kormányzati felelőse, nem jelenik meg önállóan a kormányzati struktúrában – vélik a fiatal gazdák. Szerintük ezen is változtatni kell a könnyebb koordináció érdekében.
Az ifjú termelők zöme azonban nem fog belevágni egy új társaság alapításába, inkább továbbvisz egy már működő céget. A gazdálkodók fogyását ezért nem tudják megállítani a csak az új belépőkre koncentráló intézkedések. A nemzedékváltásnak ugyanakkor nincsenek meg a hazai hagyományai, a bejáratott rendje. Egy felmérés eredményei alapján a megkérdezett érintettek számára – saját megítélésük szerint – a legnagyobb nehézséget az adminisztrációs feladatok jelentik a gazdaság átadásánál-átvételénél (hatósági engedélyek módosítása, eszközök átírása, pályázatok, támogatások átadása-átvállalása). Elgondolkodtató, de a legkisebb problémát az új vezér felkészületlensége szokta jelenteni. A folyamatot az Agrya szerint segíteni lehetne az „agráröröklés” átfogó szabályozásának megteremtésével, ez a gazdaságot mint egységet kezelné. Emellett szükség lenne gyakorlati útmutatókra is az öröklés adminisztratív teendőihez (például adózási információs füzetek, az örökösnek szóló tájékoztatók). Fórumok, rendezvények szintén kellenek szerintük, amelyeken a jó gyakorlatokat is be lehetne mutatni.
Az érintettek úgy vélik, a finanszírozás terén a támogatások és a hitelezések jelenthetik a megoldást. A közvetlen támogatásoknál szükségesnek tartják a „fiatal gazda kiegészítő szubvencionálásának” a továbbvitelét, kibővítését. A vidékfejlesztési forrásoknál pedig továbbra is a többoldalú megközelítés hívei: a gazdaságindító tőketámogatáson túl a versenyképesség javítását célzó fejlesztési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítását is hangsúlyozzák. Mindezt azonban a diverzifikáció, a több lábon állás megteremtése, a mezőgazdaságon kívüli, alternatív jövedelemszerzési tevékenységek segítése mellett. Összességében egy új típusú, de nem példa nélküli finanszírozási konstrukció kidolgozását érdemes megfontolni, amely a jelenleginél nagyobb keretet tudna biztosítani egy gazdaságot indító vagy átvevő fiatal számára – véli a szervezet, amely az ágazat presztízsének a megerősítését célzó kommunikációs és pályaorientációs programokra szintén hangsúlyt helyezne. Ehhez egy önálló, pályázható kommunikációs alap létrehozását javasolják.
EGYRE TÖBB A CSALÁDI GAZDASÁG
Nyolc éve az országos agrárterületek viszonylatában az egyéni gazdaságok aránya 53,3 százalék volt. Ez a mutató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint azóta 59 százalékra nőtt. Ráadásul – emeli ki a szervezet – a taglalt időszakban a mezőgazdaság kibocsátása a másfélszeresére nőtt.
Mint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nemrég elmondta: 2010 óta a hazai agráriumban a beruházások 34 százalékkal bővültek. A gépértékesítés pedig a tavalyi első három negyedévben a fejlesztések 223 milliárdos összegéből 115 milliárdot tett ki.
