AUTÓS TREND
Kevesen gondolunk úgy a Volkswagen cég amerikai dízelbotrányára, mint egy nagy geopolitikai játszmára, érdekek és ellenérdekek harcára. Pedig nagy valószínűséggel nem más történt a lassan három és fél éve kirobbant emissziós botrányban, mint az, hogy az amerikaiak nagyvállalataik piaci érdekei mentén, az ottani hatóságokon keresztül elkezdtek feszegetni egy ügyet, amely az autósszakmában már korábban is ismert volt. Vagyis az, hogy a hivatalos hatósági emissziós méréseken minden lehetséges eszközzel trükköznek a gyártók; nemcsak a Volkswagen-csoport, hanem sok más vállalat is. Ez persze nem menti fel az említett skandalum érintettjeit, hiszen a szándékos manipulálás tényét és felelősségét a „más is csal” elve nem teszi semmissé. Ám mindjárt kontextusba helyezi a történteket, ha a lobbiérdekeket is számba vesszük.
2017 végére el is jutott a szabályozás az érdemi szigorításig, s a múlt év végén teljesen új mérési normákat is bevezettek. Ám mindettől függetlenül a médiaúthenger működik: a bizalom megrendült. Az embereknek ma már nem kell a kis fogyasztású, viszonylag erős dízel. Modern kifejezéssel élve: nagyon nem jó most a píárja.
NEM CSAK A KITILTÁS A GOND
Ezek mellett ott vannak az olyan új tényezők, mint például a hibridautók (benzinmotor plusz elektromos kiegészítő hajtás) látványos térnyerése. A benzines hibridek (dízeles kereskedelmi forgalomban nem is létezik) még kevesebbet is fogyasztanak, mint a dízelgépkocsik. És mivel az előbbiek egyre keresettebbek, mind nagyobb sorozatban készülnek, így az áruk sem sokkal magasabb, mint az utóbbiaké. A hibridek pár éve már tölthető változatban is léteznek, így aki nagyvárosban lakik, vagy például napelemrendszere van, az fillérekért vagy ingyen tankolhat áramot, s mellé még zöldrendszámot, azaz ingyenes parkolást és más kedvezményeket is kap. No meg elismerő pillantásokat, hogy valójában milyen nagy környezetvédő is ő. Magyarán a dízelek eddigi vásárlói egyfelől érdemi új alternatívát kaptak, másfelől az ismerősök, barátok sem néznek rá ferde szemmel, mondván: te jó ég, te dízelautót vettél?!
GÁZOLAJOSOK HELYETT
Az új autók piacán a tölthető hibridek és az egyre nagyobb hatótávolságú elektromos gépkocsik – az utóbbiak esetén sokat nyom a latban a másfél milliós állami támogatás – tehát lassan kiváltják a dízeleket. Ráadásul a klasszikus olcsó benzinmotorok is mind kevesebbet fogyasztanak. A pár éve már kapható új, kis lökettérfogatú benzines turbók ára ma már nem vagy ritkán magasabb, mint a hagyományos benzineseké.
Eközben fogyasztásuk egy kis-közepes autóban ugyanúgy csupán öt-hat liter száz kilométerenként, mint egy dízelgépkocsié. Ha mindez nem lenne elég: a gázolaj a kutakon évek óta drágább valamivel, ami további fontos pszichológiai visszatartó erő. A németországi dízelautó-kitiltásokról és a globális bizalomvesztésről nem is beszélve. Ez utóbbinál az is gond, hogy az új jármű vásárlója is jogosan teszi fel a kérdést: tényleg annyit fogyaszt az autó, mint amit a gyár megadott? És valóban akkora a károsanyag-kibocsátás, mint a gyári érték?
A MAGYAROKNAK SEM KELL
Nézzük akkor a legfrissebb hazai számokat. A Használtautó.hu pár napja közzétett kutatása szerint míg hat évvel ezelőtt az érdeklődők mintegy kétharmada gázolajos gépkocsira keresett rá az interneten, addig 2018-ban csupán a harmaduk volt ilyen gépekre kíváncsi! Emellett hiába olcsóbb ma már fél-, egymillió forinttal egy tipikus, pár éves, középkategóriás használt dízel Németországban a kereslet ottani, drámai visszaesése miatt, látványosan apadt a hozzánk importált dízelautók mennyisége. Ezt jól mutatja, hogy az igen árérzékeny magyarok is félnek még a minőségi, újszerű és bomba árú dízelektől is. Álljon itt két példa. Egy alsó középkategóriás, öt-hat éves japán családi dízelautó legalább félmillióval kevesebbe kerül ma, mint egy éve, egy fiatalabb német középkategóriás limuzin pedig közel egymillióval lett olcsóbb ugyanennyi idő alatt!
AZ ÚJ DÍZEL SEM KELL
Idehaza persze korábban sem érte el az ötvenszázalékos szintet az új, alaphangon fél-, egymillió forinttal drágább (de persze kevesebbet fogyasztó) dízelek aránya. Ez a mérték 2010 és 2015 között is 40–46, tavalyelőtt már csak 32 százalékos volt, 2018-ban azonban további drasztikus kereslet-visszaesés történt: az eladott új autóknak csupán a 24 százaléka volt dízel, alig haladta meg a válságot követő évek mennyiségének a felét.
Ugyanakkor Magyarországon a hibridek eladása 61, az elektromos gépkocsiké pedig közel 74 százalékkal bővült a múlt esztendőben. A gazdasági növekedés okán tavaly a vártat jelentősen meghaladó, kis híján 18 százalékos bővülés volt az újautó-értékesítések terén. A Datahouse adatai szerint 2018-ban összesen már 136,6 ezer új kocsi talált gazdára. Egyébként éppen az a magyar Suzuki Vitara vezette az eladási toplistát (11,1 ezer darabbal), amely tavaly óta csak az említett nagyon takarékos, kis lökettérfogatú, benzines turbómotorokkal kapható – lényegében az egyik legnépszerűbb kategóriában végleg kiváltva, okafogyottá téve a dízeles verziókat.
EURÓPAI TRENDEK
Nagyobb perspektívába helyezve a dolgot: a dízeleknek volt egy negyedszázada. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) az adatai szerint 1990-ben ezek aránya az újautó-eladások terén csupán 13,8 százalékos volt, ám az értékesítés fokozatosan felpörgött. Egy időben a gépkocsik több mint fele gázolajos motorral fogyott. Az őrület 2011-ben tetőzött az EU-ban: 55,7 százalékon. De ott 2017-re a dízelek aránya 44,4 százalékra csúszott vissza, a tavaly szeptemberi adatok alapján pedig ezek a típusok az új autóknak már csak a harmadát (34,7 százalékát) tették ki, dacára a nagy készletkisöprési akcióknak – hiszen egyre több nagy gyártó száműzi jórészt vagy teljes egészében a dízeleket a modellpalettáról. Az unióban ugyan a dízelek helyett a legtöbb vevő benzines gépkocsit vesz, mégis közben 37,4 százalékkal nőtt az elektromos, 37,1-del a hibrid, 24,5-del a konnektoros hibrid modellek eladása.
A Figyelő konferenciát rendez február 21-én délután Autóipari aranykor – Mit várnak az autózás nagyágyúi? címmel. Részletek: https://figyelo.hu/konferenciak/
