Sajnos nálunk „történelmileg úgy alakult ki”, hogy Budapest egy sokkal nagyobb ország fővárosa volt egykor, így ma is a népesség mintegy negyede itt és az elővárosokban él. Különben is jellemző mindenütt a világon, hogy a metropoliszok szinte kiszakadnak az adott ország „testéből”, s már-már önálló életet élnek. Így tehát az sem meglepő, hogy mindez az ingatlanpiacon szintén elég jól tükröződik. Budapest nemzetközi tekintélyének a növekedésével ráadásul a főváros–vidék szembenállás még egy kicsit markánsabb lett, dacára annak, hogy a kormányzati és uniós támogatások ezeket a területi különbségeket nyilván (és helyesen) csökkenteni igyekeznek. Röviden: a gazdasági bővülés indukálta igen jelentős ingatlanár-emelkedés az elmúlt években közel sem azonos mértékben érintette az ország egyes régióit.
A fenti tendenciát számokkal is könnyen alátámaszthatjuk. Nézzünk egy tipikus, másfél-két szobás, közepes panellakást Budapest átlagos környékén, a főváros mellett és a nyugati országrész sztárvárosában, Győrben, ahol szintén erősen érezhető az ingatlanboom. A fent említett lakást a megyei jogú városban már 12 milliós irányáron is kínálják, míg mondjuk a XIV. kerület Füredi utcai paneldzsungelében 18 millió forint alatt nem kapható. Budán – leszámítva az olcsóbb, kieső Békásmegyert – inkább 20 milliótól felfelé kapni lakható kétszobás panelt. A pesti ingázásnál még szóba jöhető, de a kevéssé nívós „déli vonalon” lévő Cegléden mindössze 8-9 millió, a távolabbi Szolnokon pedig csupán 7 millió egy hasonló adottságú otthon. A keleti országrész „fővárosában”, Debrecenben viszont a győrihez hasonló árak vannak, csak leheletnyivel alacsonyabbak, holott a szomszédos Nyíregyházán ez a lakástípus megint csak 7-8 milliót kóstál.
A rosszabb hírű keleti városok adatai döbbenetesek: a sokat fejlődő Miskolcon – persze a nem éppen elegáns avasi lakótelepen – már akár bő 4 millió forintért is lehet másfél-két szobás panelt kapni. Ugyanakkor a kisebb, de jó munkalehetőséget nyújtó Kazincbarcikán ötmillió feletti egy komfortosabb lakás, míg Ózdon a jobb panelek már 3 millió alatt is felbukkannak a kínálatban. (Igaz az is, hogy a 2015-ben kezdődött árugrás előtt a felsorolt városokban akár csaknem feleennyiért is akadtak ekkora otthonok.)
E hosszú felsorolásból jól látszik, hogy Budapest toronymagasan vezet az árak tekintetében, sőt, keresettebb északi, nyugati elővárosai is drágábbak, mint Győr vagy Debrecen. A 3-5 milliós árszinten – ami tehát egy tágasabb ózdi, salgótarjáni vagy miskolci panel ellenértéke – a fővárosban jó, ha egy garázst kapunk, vagy az olcsó „déli végeken”, mondjuk Cegléd környékén egy lerobbant, sok munkával járó tanyát, ahonnan autóval egy óra alatt Dél-Pestre érünk.
Szegeden hasonló a helyzet: nagyváros ide vagy oda, 4,5-5,5 millióért már megkapjuk a fent emlegetett lakástípust. Jóval sikeresebb Pécs, ahol majdnem a duplájába kerül egy kétszobás panel: 8 milliótól indulnak az árak.
A felsorolást hosszan lehetne még folytatni, de a vízválasztót a munkahelyek, munkalehetőségek száma – és különösen a minősége – jelenti. Azon országrészek, ahonnan inkább Nyugat-Magyarországra vagy a fővárosba költöznek, értelemszerűen a nagy lakástöbblet miatt nyomott árakat mutatnak még akkor is, ha a CSOK és a gazdasági növekedés alaposan meglódította a keresletet az elmúlt két évben.
Az azért nagy szerencse, hogy a kisebb városokban, falvakban legalább a középosztálybeli nagycsaládosok lakásgondjai enyhülhetnek, hiszen a három gyermek után járó tízmilliós állami „ajándék” és a tízmilliós olcsó hitel mellé már nem is kell sok bátorság ahhoz, hogy házépítésbe fogjon valaki, így két esztendő alatt a duplájára nőtt a házépítések száma. A látványosan növekvő építkezések révén viszont enyhülhet a „menő” nagyvárosok lakáshiánya is, így lassulhat az ingatlanárak növekedésének az üteme, különösen a nagyobb, de használt lakások és házak esetén.
MAJDNEM DUPLAANNYI CSALÁDI HÁZ
Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a minap elmondta: mióta lehetővé tették az egyszerű bejelentést, nagyon megugrott az építési kedv. A könnyítés tavalyi bevezetése óta már több mint 27 ezer lakás kapcsán tettek bejelentést az építtetők.
Jellemzően családi házak készülnek egyszerű bejelentéssel, és az e formában induló építkezések száma tavaly nagyjából a kétszeresét tette ki a 2015-ben engedélyezett egylakásos lakóépületekének. Mint ismert: a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóházak építtetésénél a jogalkotó 2016. január 1-jével megszüntette a hosszadalmas építési engedélyeztetési eljárást, ehelyett készenlétbe kell helyezni az elektronikus építési naplót (e-napló), és 15 nap elteltével megkezdődhetnek a munkálatok. Ezt a lehetőséget ez év tavaszán kiterjesztették a saját célra építendő, 300 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű egylakásos épületekre, valamint a legfeljebb ekkora méretet kitevő lakásbővítésekre is. Füleky Zsolt szerint a rendszer alkalmazásának a tapasztalatai alapján lesz mód arra, hogy megvizsgálják az egyszerű bejelentés esetleges további kiterjesztésének irányát.
Borítófotó: Fortepan, fotó adományozó: Balázs Lajos, 1975'
