KELETI ÓRIÁSOK
Még javában dúlt a második világháború, amikor a Szovjetunió elkezdte megszervezni a földgázkitermelést az országban. Ezen a téren az igazi fordulópontot a 70-es és a 80-as évek hozták el: az oroszok ugyanis a rendszerváltás előtti évtizedekben Szibériában és az Urálban óriási lelőhelyekre találtak. A felfedezéseknek hála Oroszország lett az egyik legnagyobb földgázkitermelő a világon. Az iparágat végül 1989-ben szervezték át, és Mihail Gorbacsov javaslatára megszületett a Gazprom: a vállalatot az eredeti elképzelés szerint egy belorusz–ukrán–orosz menedzsment irányította volna, de Minszket és Kijevet végül kihagyták az üzletből. A Gazprom a megalakulása óta az ország gazdaságának egyik tartóoszlopa. Ami közös benne és a legtöbb helyi óriáscégben, az a tulajdonosi szerkezet: a tizenöt legnagyobb orosz cégből tízben a Kremlnek többségi részesedése van, legyen szó akár a Szberbankról, az energiaiparban utazó Rosszetiről vagy a VTB-ről. De hiba lenne azt hinni, hogy az Urálon innen és túl minden az állami társaságokról szól. Összeállításunkban a keveset firtatott orosz magánszektort vizsgáltuk meg. Sorra vettünk néhány nagy szereplőt.
LUKOIL
Forgalom (2017): 26 649 milliárd forint
Ez volt az első cég, amelyet bejegyeztek a Londoni Értéktőzsdén, és az orosz olajtársaságok sorában máig az egyetlen, amelynek a papírjai többnyire kisrészvényesek tulajdonát képezik. Jellemző, hogy az öt legnagyobb orosz vállalat közt ez az egyedüli, amely magánkézben van. Alapítója, Vagit Alekperov annak idején a Szovjetunió helyettes energiaügyi minisztere volt. Az azeri születésű olajmérnökről az a hír járja, hogy roppant szerény természetű, a szakmájához pedig kiválóan ért.
Már a rendszerváltás előtt is azt vallotta, hogy az igazi sikerhez le kell másolni a nyugati cégek működési modelljét, és a Lukoilt is ennek megfelelően szervezte meg. A társaság a világ olajtermelésének a két százalékáért felel.
MAGNIT
Forgalom (2017): 5527 milliárd forint
A cég alapítóját, Szergej Galickijt gyakran az orosz Sam Waltonként is szokták emlegetni (utóbbi hozta létre a Walmartot). Akárcsak tengerentúli társa, Galickij is abból csinált óriási pénzt, hogy kiskereskedelmi láncával a kevésbé tehetős rétegeknek kedvezett. Ő tényleg alulról kezdte: a 90-es években azzal kereste a kenyerét, hogy Dubajból különféle kozmetikumokat és tisztálkodási szereket hozott át Oroszországba. Végül a partnereivel a fogyasztási cikkekben utazó amerikai óriás, a Procter & Gamble disztribútorai lettek.
Lépésről lépésre építették fel az országos kiskereskedői hálózatukat, amelynek ma már több mint tizenkétezer üzlete van. A Magnit jelenleg odahaza az egyik legnagyobb munkáltatónak számít: összesen közel 260 ezer alkalmazottjuk van. A vezér nem egy szokványos figura, és nem csak azért, mert szinte a semmiből építette fel a cégét. Milliárdos társaival szemben nem Moszkvában vagy Szentpéterváron, hanem a Kaukázus előterében lévő Krasznodarban lakik.
X5 RETAIL GROUP
Forgalom (2017): 5795 milliárd forint
A társaságot még 2006-ban egy befektetői csoport hozta létre úgy, hogy egyesítették a 23 éve indult Perekrjosztok szupermarketláncot az 1999-ben alakult Pjatyorocska diszkontáruházlánccal.
A cég történetét akvizíciók egész sora jellemzi: az idén például a Poluska 99 üzletét vették meg (korábban az ukrajnai SPAR-t is bekebelezték). Időközben az ország legnagyobb kiskereskedelmi láncává váltak. A részvényeik 47,8 százalékával egy orosz befektetői cég, az Alfa rendelkezik.
SZISZTEMA
Forgalom (2017): 3153 milliárd forint
Az 1993-ban alakult konglomerátum a telekom-, az IT-, a bank- és a turisztikai szektorban egyaránt jelen van. A százötvenezer embert alkalmazó Szisztema karolta fel annak idején az első nagy orosz mobiltelefonos céget, a VimpelComot is. Még 2009-ben olaj- és gáztermelő vállalatokat is vettek Baskíriában. A többségi tulajdonos Oroszország egyik híres mágnása, Vlagyimir Jevtusenkov, akinek a vagyonát 1,55 milliárd dollárra teszik. Az üzletemberrel négy éve kezdett el igazán foglalkozni a nyugati sajtó, amikor pénzmosás vádjával házi őrizetbe vették. A vádakat két éve ejtették ellene.
NORNIKEL
Forgalom (2017): 2583 milliárd forint
Az önvezető autók és a telefonok gyártásához elengedhetetlen nikkelből és kobaltból a cégnek van az egyik legnagyobb tartaléka a világon. A társaság sok nehéz évet megélt már: a 90-es években a nikkel zuhanó árfolyama miatt volt, hogy naponta kétmillió dolláros veszteséget termeltek. Ám mire a privatizációjuk 1997-ben véget ért, a vállalat is nyereséges lett. A szekér ma már olyan jól megy, hogy a munkásaiknak évi két-három hónap szabadságot is ki tudnak írni, az ezer dollárt is elérő átlagfizetéseikkel pedig az egyik legbőkezűbb munkáltatónak számítanak Norilszk környékén.
Jelenleg az egyetlen komoly problémát az jelenti, hogy a két főrészvényes teljesen másképp képzeli el a cég jövőjét: a mintegy 30 százalékos tulajdonos Vlagyimir Potanyin a profitot terjeszkedésre fordítaná, valamint új nyersanyaglelőhelyek kiaknázásába tenné a pénzt, a részvények 28 százalékával rendelkező – a Ruszal kapcsán már emlegetett – Oleg Gyeripaszka viszont az osztalékkifizetéseket szeretné maximalizálni.
RUSZAL
Forgalom (2017): 2816 milliárd forint
A Moszkvában székelő cég felel a világ alumíniumtermelésének kilenc százalékáért. Saját területükön ők a másodikak a világon: a Ruszalt csak a China Hongqiao előzi meg. Mostani formájában a társaság 2007-ben jött létre. Öt kontinensen összesen 13 országban vannak jelen.
Az idén azonban kis híján komoly bajba kerültek: amikor tavasszal az Egyesült Államok feketelistára tett néhány orosz céget, megtiltották, hogy a Ruszal a nyugati világ országaival kereskedjen. A vádak szerint a fő tulajdonos Oleg Gyeripaszka támogatta a beavatkozást a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba. A tiltás bejelentése után az alumínium világpiaci ára az egekbe szökött. Bár épp ezért az amerikai pénzügyminisztérium már áprilisban is enyhített a szankciókon, Gyeripaszka májusban távozott a vezetésből.
