Elképesztő méretű, egymilliárd dolláros, azaz – mai árfolyamon – bő 250 milliárd forintos vegyipari fejlesztés tervezése kezdődik rövidesen a Mol-csoportnál – erősítette meg Hernádi Zsolt. Az olajipari és energetikai társaság elnök-vezérigazgatója egy múlt heti sajtó-háttérbeszélgetésen részletesen ismertette a cég legfontosabb stratégiai elképzeléseit.
A jövőbeli fejlesztésnek stabil alapot ad, hogy csak tavaly mintegy 2,5 milliárd dollárnyi EBITDA-t (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti üzemi eredmény) termelt a csoport, és ennek a nagyságrendje a következő években sem változik. E hatalmas összegből persze minden esztendőben 1-1,1 milliárdot elvisz a finomító, a vegyi divízió és más nagy egységek rendszeres karbantartása és fejlesztése, de csak tavaly 1,4 milliárd dolláros nagyságrendű szabad, beruházásokra is elkölthető összeg maradt a kasszában.
AUTÓIPARI ALAPANYAGGYÁR ÉPÜL
A Mol-csoport legnagyobb „dobása” a következő években a tiszaújvárosi vegyi üzemben (az egykori TVK-nál) lesz. Itt a mainál jóval nagyobb feldolgozottsági szintű és sokkal nagyobb nyereségtartalommal előállítható szintetikus kaucsuk (műgumi) alapanyag gyártását kezdik meg. Várhatóan az idén befejeződik a hatalmas új üzem tervezése, jövőre letehetik az alapkövet. Az építkezés 2021-re véget érhet, a termelés pedig 2023-tól pöröghet fel. A gyár révén a régióban 14, az egész EU-t tekintve pedig 5 százalékos piaci részt jelent majd az előállítás. A kaucsuk egyébként az autóabroncsok egyik igen fontos, tapadást növelő összetevője. A japán GSR partnersége mellett a technológiát a német ThyssenKrupptól vásárolják, a projekthez különböző adókedvezmények révén 130 millió eurós támogatást is kapnak.
A 2016-ban meghirdetett, 2030-ig szóló terv révén folytatódik a cég modern, megújuló és fenntartható energetikára ráálló stratégiája. Bár még bő egy évtized múlva is a profit több mint felét a hagyományos üzletágak jelentik majd, az elektromos autózás vagy a megújuló energiák térnyerése teljesen átrajzolja a világot. Az erre való felkészülést a legelsők közt kezdte el a magyar olajtársaság. Az elnök-vezérigazgató szerint erre jó példa a Mol Limo projekt, az elektromos töltőállomás-hálózat kiépítésének gyors és ütemes megkezdése, vagy akár a naperőművek telepítése. A kereskedelmi területen pedig a „nem üzemanyag” termékek további erősítése a cél.
SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK
A magyar GDP mintegy két százalékáért felelős, stratégiai fontosságú hazai olajvállalat nem mellesleg április 12-én, csütörtökön tartotta éves közgyűlését. A tulajdonosok hatalmas (bár a cég méretéhez képest nem kiemelkedő), 94 milliárd forintos osztalék kifizetését határozták el, ez részvényenként 127,5 forint. Emellett újabb öt évre megerősítették az igazgatóság elnöki tisztében Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, és új felügyelőbizottságot választottak. Szabó Csaba, az üzemi tanács alelnöke mellett Áldott Zoltán ismert molos menedzsert és Lánczi Andrást, a Corvinus Egyetem rektorát választotta be a közgyűlés az új felügyelőbizottság tagjai közé.
Áldott Zoltán közleményben jelentette be, hogy az Ina júniusi éves rendes közgyűlését követően leköszön az ott betöltött tisztségéről. A Mol pedig Fasimon Sándort jelöli majd az Ina igazgatóságának az elnökévé, s addig elődje a posztján marad. (Áldott Zoltánt a Slovnaft pár napja, április 5-én tartott éves közgyűlésén a cég felügyelőbizottsági tagjának is megválasztották; viszont a menedzser a jövőben nem tölt be tisztséget a Mol-csoport ügyvezető testületében.)
ELADÓ MEZŐK
Emlékezetes, hogy a szakembert 2010 áprilisában nevezték ki az Ina igazgatóságának az elnökévé, azzal a céllal, hogy mentse meg a csődtől a vállalatot, s alakítsa át nyereséges társasággá. Áldott „számos nehézség közepette” teljesítette e feladatokat, ahogy azt az Ina 2017-es eredményei is bizonyítják.
Fasimon Sándor 2011 óta tagja a Mol-csoport ügyvezető testületének, s az Ina elnökeként is megmarad e posztján. A szakember a legtapasztaltabb felső vezetők egyike. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatójaként sikeresen irányította és integrálta a hazai működést a vállalatcsoporton belül. Vezetése alatt jelentősen megnőtt a szervezet hatékonysága és tevékenységének átláthatósága. Az elmúlt öt évben növekedésnek indult a magyarországi szénhidrogénmezők korábban csökkenést mutató termelése, a Dunai Finomító pedig Európa egyik leghatékonyabb cégévé vált e szegmensben. Fasimon Sándor vezetése alatt jelentették be a Mol történetének legnagyobb petrolkémiai fejlesztéseit is.
A szakember komoly szakmai tapasztalattal rendelkezik az ipari diplomácia terén, kiváló tárgyalópartner és remek üzletkötő. Nevéhez fűződik többek között az olajtársaság gázüzletágának 2006-ban lezárt értékesítése. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatójaként a fő feladata a hazai döntéshozókkal, Magyarország kormányával és számos állami hatósággal történő kapcsolattartás volt, s az elmúlt öt évben több kutatás-termelési területet sikerült elnyernie a vállalatnak.
A kitermelési (upstream) szegmensben Magyarország és Horvátország mellett Pakisztánban, Ománban és Norvégia északi-tengeri területein vannak a cégnek érdekeltségei. Ez utóbbi mezőket egyébként szeretnék egyben értékesíteni, erről épp a napokban kezdődtek a tárgyalások – erősítette meg Molnár József vezérigazgató. Szerinte azonban hónapokig is tarthat a vevői átvilágítás, és majd az ár dönt arról, hogy a – nemzetközi viszonylatban amúgy nem túl nagy – norvég tengeri mező egyben vagy kitermelőhelyenként talál-e gazdára.
HORVÁT HELYZETKÉP
A sok-sok éve húzódó, jól ismert Mol–Ina versus horvát politika vitáról Hernádi Zsolt óvatosan fogalmazott. Mindenesetre elmondása szerint a magyar fél nem hajlandó bármi áron kiszállni az Inából. Nemcsak azt üdvözölte, hogy több perben is sikerült megvédenie az igazukat, hanem azt is, hogy végre befektetési bankárokat kért fel arra a horvát politikai vezetés, hogy tárgyaljanak az Ina várható visszaállamosításáról. Hernádi szerint a befektetési bankárokkal végre egy nyelvet beszélnek a Mol üzletemberei, így majd érdemi tárgyalások is kezdődhetnek. Arra azonban 2018 ősze előtt nem számít, hogy ezek a tárgyalások egyáltalán elkezdődnek, hiszen még a horvát államot majd képviselni hivatott befektetési bankot sem választották ki. Kérdésre válaszolva elmondta: a horvát sajtó nagyságrendileg jól tippel, amikor több százmillió euróra teszi azt az összeget, amelyre Zágrábot a magyar olajcég perli Washingtonban. Korábban ugyanis a horvát politika éveken át akadályozta azt, hogy a Mol megvalósítsa beruházási és hatékonyságjavítási terveit az Inánál. Ezek kivitelezése most – a fő perek lezárultával – végre folytatódhat, és nyilván a várható visszaállamosítás miatt a Molnak érdeke is, hogy mire a vételi szándékot tett követi, az olajcég minél jobb állapotban legyen, és minél többet érjen.
Borítófotó: A százhalombattai finomító. éves szinten dollármilliárdokat költ fejlesztésre az olajvállalat
