BELÜLRŐL ROHAD AZ ALMA?
Amikor Pak Csong Hi államcsínnyel hatalomra került Dél-Koreában, egészen sajátos gazdasági rendszert hozott létre, mely a családi óriáscégekre, vagyis a csebolokra alapozott. Bár azóta beállt egy rendszerváltás, a vállalati élet nagyon hasonló maradt: Dél-Koreá-ban pár helyi mamut kezében fut össze az üzleti szálak túlnyomó része. A Samsung például a dél-koreai GDP húsz százalékáért felel.
A társaságnak azonban az utóbbi időben több problémája is akadt. Egyrészt a jelenlegi kormányzat igyekszik sokkal jobban a körmére nézni a cseboloknak. Emiatt is fordulhatott elő, hogy egy kis időre a cég tényleges vezetője, I Dzsejong (Lee Jae-yong) többek közt sikkasztás és vesztegetés miatt börtönbe került, egészen addig, amíg az év elején a büntetését két és fél év felfüggesztettre változtatták.
I Dzsejong most igyekszik jó kapcsolatban lenni a politikai vezetéssel. Legalábbis erre utal, hogy a nyár végén bejelentették: a következő három évben nemcsak hogy 161 milliárd dollár értékben eszközölnek beruházásokat, de közvetlenül összesen negyvenezer, közvetve pedig mintegy hétszázezer új munkahelyet hoznak létre Dél-Koreában. Bár az utóbbi szám kissé hihetetlenül hangzik, ez remek összhangban van a köztársasági elnök egyik korábbi nyilatkozatával: Mun Dzsein ugyanis pont azt várja az üzleti élet szereplőitől, hogy egy tisztességesebb és élhetőbb társadalom létrehozásán munkálkodjanak.
De a sokmilliárdos befektetésekre persze nem csak azért van szükség, hogy jó pontokat szerezzenek odahaza, hiszen a Samsungnak, bár a világ legnagyobb mobilgyártójának számít, a kínai konkurencia egyre nagyobb kihívást jelent. Főleg az ázsiai piacokon, ahol a Huawei rakétasebességgel tör előre. De általában véve is elmondható, hogy a régi óriások mind nehezebben tudják tartani a pozíciójukat. Jó példa erre az Apple „nagy eseménye”, amikor lerántották a leplet az új iPhone-okról: most sajnos egyértelművé vált, hogy az almás cég mint technológiai vállalat túl van a csúcson. És akkor még nagyon finoman fogalmaztunk.
KEVÉS ÚJÍTÁS, EXTRA ÁRAK
Nemes egyszerűséggel pimaszság az, amit a telefonfronton elkövetnek. Az innováció ma inkább abban van, hogy milyen elképesztően drága készüléket van merszük piacra vinni. Jelentjük: jóval félmillió feletti árnál tartanak. A három új modell összesen hét változatban érhető el e hó végétől, s közülük az Xs és az Xs Max telefonok nagy tárhelyes csúcsváltozatai – kapaszkodjanak meg – 100 forint híján 538 és 578 ezer forintos áron kerülnek a magyar boltokba.
Nem is csoda, hogy az iPhone-eladások immár stagnálnak, és az sem meglepő, hogy a várva várt bejelentés után a részvényárfolyam sem lőtt ki, sőt, az elmúlt hónap 230 dollár közeli csúcsához képest most három-négy százalékkal estek is az almás papírok. Mutatva azt, hogy talán a befektetőknek sem tetszik igazán, ami a vállalatnál folyik.
Az elemzők is megosztottak: a NASDAQ oldala szerint 11 szakértő vállalat minősíti vételre a papírt, de 13 tartásra ajánlja, ami – ha kicsit is szkeptikus vagy realista valaki – megegyezik az eladásra buzdítással.
Persze tisztában vagyunk vele, hogy a részvényelemzők sem tudnak mindent, és persze nemritkán anyacégük, ügyfeleik felhalmozott részvénytulajdonát, vételi vagy eladási opcióit is figyelembe kell venniük véleményük kialakítása során.
Annál is inkább megtehetik ezt, mert valójában senkinek sincs fogalma arról, meddig mehet még ez az Apple-túlértékeltségi őrület. A vállalat ugye nemrég lépte át az ezer milliárd dolláros tőzsdei értékelést. Ügyesen játszanak persze a részvénydarabolásokkal is. A mostani ár régi papírban kifejezve 2200 dollár feletti, holott pár éve az ezer dollárt is sokan lehetetlennek tartották.
Szóval valamit bizonyosan jól csinálnak; ha mást nem, a profit maximalizálását.
Persze ez nem gond egy cégnél. Az inkább aggasztó, hogy láthatóan nincs ötletük arra, hogy a világ meghódítása után mihez is kezdjenek. Ha túl olcsóvá válnának, akkor maguk alatt ásnák a gödröt, hiszen a profitszinteket felerészt az iPhone-okon elért hatalmas nyereség tartja magasban. (Másrészt az applikációk, zenék, videók és más tartalmak, amelyeket az Apple-függőknek értékesítenek.)
BIZNISZ A KIEGÉSZÍTŐKÖN
Félreértés ne essék, a készülékek minősége jó, sőt kiváló. Egyre gyorsabbak, mind nagyobbak, és a kameráik is egyre kifinomultabbak. Csakhogy hiányzik a szikra, az a plusz, amiért az emberek, ha amúgy nem Apple-rajongók, azzá válnának.
Itt kellene a társaságnak előrelépnie az új vevők megtalálásában. Csakhogy van egy hatalmas bökkenő: a tehetős vásárlók körében nehéz növelni a népszerűséget, a szegényebbek pedig legfeljebb akkor engedhetik meg maguknak ezeket a kütyüket, ha a távközlési szolgáltató kínálatában hosszú futamidőre, jó feltételekkel lehet hozzájuk jutni.
A verseny azonban itt is óriási. Az Apple előnyei pedig évről évre látványosan olvadnak. Ma már szinte csak a telefonokon futó iOS szoftver és az alkalmazások (egy részének) egyedisége maradt, meg persze az ügyfélkiszolgálás minősége. A tehetősek így megbocsátják a félmillió feletti készülékárat, vagy épp azt, hogy egy gyári töltő ötször-tízszer annyiba kerül, mint a konkurenseknél. Nem is beszélve a tokokról, más kiegészítőkről, melyek ára ugyanígy csillagászati. Jó példa erre az iPad Pro készülékekkel használható digitális toll, amelyért 35 ezer forintot kérnek.
PIACI KILÁTÁSOK
A stratégia, miszerint nem mennek le az árral, igen erős céget mutat, amely megteheti, hogy 400 és 570 ezer forint közt adja az új készülékeit. Még akkor is, amikor egy Samsung csúcsmodell 300 ezer alatt indul, vagy egy Huawei 250 ezer körül, sőt a feltörekvő Xiaomi jóval 150 ezer alatt is felbukkan. Technológiai értelemben ráadásul lényegében ugyanolyan erős, éppen olyan jó fotókat készítő készülékekről van szó, melyeket szinte kizárólag Dél-Kínában, Sencsen környékén, esetleg Tajvanon gyártanak. A különbség ma már a márkák értéke, presztízse közt van. A kérdés, hogy Steve Jobs egykori cége képes-e pici technológiai léptekkel üzletileg óriásit ugrani, a profitnövekedést fenntartani. Mindenesetre a Huawei, amely a Samsungot még csak szorongatja, az eladott darabszámok frontján az Apple-t már meg is előzte, s átvette a dobogó második helyét.
Az amerikai cég közben Donald Trump elnökkel is összeakasztotta a bajszát. Nyílt levélben tiltakozott ugyanis az Apple vezetése a kereskedelmi háború ellen, ami megdrágítja a kínai gyártást. Trump sem volt rest: a szokásos karcos stílusban üzent a Twitteren: „Van egy egyszerű megoldás, amely NULLA adóval, sőt adókedvezménnyel jár: készítsétek a termékeiteket az Egyesült Államokban Kína helyett…”
Borítófotó: Az Apple vezére, Tim Cook a minapi iPhone- bemutatóra érkezik. Egy nagy nulla, vagy alig több, amit most letettek az asztalra
