Kúriák eladósorban
Kastélyok, kúriák, úri vadászlakok – a feltörekvő, tehetős emberek igen nagy hányada nemcsak vágyik utánuk, hanem kifejezetten keres is ilyeneket. Van, hogy azért, mert be akarnak indítani egy turisztikai vállalkozást, de előfordul, hogy a nyugdíjas évek közeledtével el akarnak vonulni a világ zajától. Az ember azt gondolná, hogy itthon nincs is sok e különleges építményekből, de valójában azért akad jó pár. Csak az ismertebb, nagyobb kastélyok száma 700 feletti (a területi eloszlásukról lásd táblázatunkat).
Amennyiben valaki saját vagy üzleti célra ilyen exkluzív épületet keres, az örülhet, mert rendre van néhány tucatnyi eladósorban. Már persze ha az egész országban válogat valaki. Ám ahogyan az épületek minősége, mérete, az elhelyezkedése is sokszínű, úgy az árak is jelentősen változnak.
MIT LEHET MA KAPNI?
Az Ingatlan.com kínálatában a teljes országra keresve jelenleg 60-70 olyan eladósorban lévő épület szerepel, amely kastélynak, kúriának tekinthető, és alapterülete legalább megközelíti az ezer négyzetmétert. Igaz, ebben a felsorolásban olyan paloták is szerepelnek, amelyek teljesen újjá lettek építve vagy kifejezetten újonnan épültek. Ebből is látszik, hogy nem könnyű meghatározni, mely épületek számítanak igazán kastélynak, kúriának, esetleg palotának.
A köznyelvből és a közfelfogásból kiindulva azonban nem tévedünk túl nagyot, ha kastélynak azokat az épületeket számítjuk, amelyek – legalábbis eredetileg – legkésőbb az első világháború előtt épültek, dokumentálható történetük valamely főúri vagy legalább középnemesi családhoz köti az épületet, amely bizonyos elemeiben legalább műemlék jellegű, tehát a felújítás(ok) során nem veszítette el eredeti pompáját.
A méret is lényeges, de előfordulhat, hogy egy 4-500 négyzetméteres épületet is sikerült egykor olyan pazar módon kialakítani, hogy kastélynak is „eladható”, pedig valójában csak kúria. Nézzük, mi a különbség a kastélyok és a kúriák között. A lexikonszerű meghatározás szerint a kastélyok előkelő családok palotajellegű (esetleg várszerű) székhelyei. Ezzel szemben a kúriák valójában a palotákhoz és nagy kastélyokhoz képest kevéssé igényes, díszített lakóépületek, amely nem főurakhoz vagy nagybirtokos földesurakhoz, hanem a középnemességhez köthetők. Azaz nem úgynevezett uradalmi központokként, hanem végső soron „családi házként” épültek kisebb falubeli, faluszéli telkeken, legfeljebb pár hektáros kis-közepes nemesi birtokokon.
MENNYI IS VAN?
Fontos információ, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint ma Magyarországon 718 védett kastély és 103 vár található. Ezek közül 51 működik kastélyszállóként. Mi összességében az online gyűjtések alapján közel 750 ismertebb, név szerint is megemlített, beazonosítható kastélyt és palotát számoltunk össze. Az elmúlt években ennél magasabb számok is napvilágot láttak, de a helyzet csalóka. Ugyanis a régi épületek mellé egyre nagyobb számban sorakoznak fel az egykori kúriák, illetve a kisebb úri lakok teljes átépítésével, kibővítésével kialakított birtokok, szállodák, lovas tanyák és egyéb olyan épületek, amelyek korábban nem is léteztek.
EGY ÉVTIZEDE ELADÓ!
Az egyik legérdekesebb és a modern kor minden fura történetét magán hordozó új kastély a csömöri vadászlak. Ezt a 2005-ben egy vadászbalesetben elhunyt középvállalkozó, Bócsi András építette, de lassan másfél évtizede hiába keres vevőt. Az egykor tucatnyi hirdetés közül már csak egyetlen ingatlaniroda kínálatában, de még fennmaradt a legendás hirdetés. Az 1,1 milliárd forintos eredeti irányár több körben csökkent, jelenleg 899 milliót kérnek a több mint 10 éve üresen álló, az örökösöknek nagy fejfájást és – a magas örökösödési illeték, a fenntartás és az őrzés költségei miatt – jelentős anyagi veszteségeket okozó palotáért. A 320 hektáros birtok közepén álló különlegesség fő gondja a Pest melletti lokáció. Kastélyszálló kialakításához túl közel van a városhoz, és bár Csömör a nívósabb agglomerációs falvak közé tartozik, azért ha ez az épület Budán vagy annak vonzáskörzetében, esetleg Szentendre vagy valamelyik tavunk környékén lenne, akkor nagyobb esély lenne az értékesítésére.
A LEGDRÁGÁBBAK
A kínálat krémje az egymilliárd forint feletti, zömében a Svábhegyen, illetve az Istenhegyen található. A csúcstartó itt egy 3,5 milliárd felett magát kellető korábbi állami intézmény, amely elegáns hotellé vagy idősek otthonává is alakítható, legalább ugyanannyiért, mint amennyi a vételár. Igaz a telek 3,5 hektár feletti, az épület pedig 4430 négyzetméteres, patinás terekkel, ám az ingatlan alapos felújításra szorul.
Viszont aki csak saját rezidenciának, illetve vállalati központnak keres egy reprezentatív helyet, az a Svábhegyen 1,8 milliárd forintért is vehet egy 1930-as években épült 13 szobás épületet, amelyet 2011-ben teljes körűen, igényesen felújítottak. A kastélyjellegű lakóépületek közül jelenleg ez a legdrágább. Ennél csak az említett egykori állami intézmény, egy az Andrássy úton található 2500 négyzetméteres, 5,8 milliárd forintba kerülő palota, illetve egy Pécs környéki, bükkösdi kastély kóstál többet. Ez utóbbi 2,8 milliárd forint, de – ellentétben a többi példával – sokkal inkább magán viseli azokat a jegyeket, amelyek egy klasszikus kastélyt kastéllyá tesznek.
A hirdető szerint az 1700-as években épült barokk stílusú főúri lakok egyik legrangosabb képviselője a Bükkösdi Petrovszky-kastély, amelyet Petrovszky János és Petrovszky Zsigmond épített Joseph Emanuel Fischer von Erlach császári főépítész tervei alapján.
Az 1800-as években a Jeszenszky család birtokolta a kastélyt, amelyet az 50-es években államosítottak. Szomorú, de az állami gazdaság birkahodálynak használt sok szobát, később gyermekotthont, majd iskolát üzemeltettek benne. Magánkézbe 1999-ben került. Ekkor teljesen felújították, korhűen visszaállították az eredeti pompáját, miközben az épületben modern infrastruktúrát alakítottak ki.
A 2,8 milliárdba kerülő ingatlanhoz képest már csak filléreket kóstál az 1800-as évek derekán épült Sárvári kastély, amelyért a hirdetők 965 millió forintot kérnek. Sőt, Hegyfaluban a szombathelyi püspök egykori nyaralója, egy 1790-ben felhúzott barokk kastély már 458 millióért is elvihető. De a rossz elhelyezkedésű viharvert történelmi emlékeket akár valamivel 100 millió felett is meglehet csípni.
Mi átlagemberek persze inkább csak vágyakozva, sokszor irigykedve nézzük az ehhez hasonló ingatlanokat, amelyekkel sokszor csak akkor találkozunk, amikor a filmekben előkelő fogadásokat vagy partikat tartanak bennük.
