Járványszerűen terjed a zsarolóvírusok használata. Az eljárás egyszerű: a bűnözők különféle vállalatok, állami szervezetek, esetleg egészségügyi intézmények gépeit törik fel, és letiltják a bizalmas adatokat. A hozzáférést csak akkor teszik lehetővé, ha az áldozatok borsos összeget utalnak át a számlájukra. Az előrejelzések szerint ez az illegális pénzszerzési forma pár éven belül már a drognál is nagyobb üzlet lesz. Ám ha zsarolásról van szó, sok elkövető egyelőre inkább az offline világban marad.
A „régi vágású” fenyegetésekkel általában a szupermarketeket szokták megtalálni. A módszer igen sajátságos. Levélben közlik a vezetéssel, hogy mérgezett árut rejtettek el a boltban. A halálos élelmiszer pontos helyét csak akkor árulják el, ha a menedzsment fizet néhány milliót. Csak néhány eset az utóbbi évekből: egy 51 éves munkanélküli kémikus, David Ward egy brit kiskereskedést fenyegetett meg, az írása mellé pedig egy mintát is küldött a méregből. A bélyegző elhelyezésénél viszont figyelmetlen volt: a levélre ugyanis véletlenül a DNS-e is felkerült. Mivel egy 2012-es kihágás miatt már benne volt a rendszerben, a rendőrség viszonylag gyorsan elkapta. Új-Zélandon pár éve valaki a tejtermékek, Németországban pedig néhány hónapja a bébiételek megmérgezésével zsarolta a helyi boltokat. Az utóbbi esetben az elkövető tízmillió eurót, vagyis több mint hárommilliárd forintot követelt. Hogy megmutassa, nem a levegőbe beszél, egy friedrichshafeni áruház polcain öt –egyébként fagyálló folyadéknak használt – etilénglikollal mérgezett terméket helyezett el. Ám a biztonsági kamerák felvételei segítségével sikerült lefülelni, és az ügy kipattanása után alig két héttel az 55 éves férfit le is tartóztatták.
Mint a taglalt esetekből is kitűnik, a bűnösöket – szemben az online zsarolókkal – általában hamar elfogják. Ennek is köszönhető, hogy ma már hasonló ügyekkel csak elvétve lehet találkozni. Egészen más volt a helyzet az 1980-as és az 1990-es években. Brian Worth, a Scotland Yard egykori vezetője azt mondja, hogy az ezredforduló előtt szinte mindennap befutott egy zsaroló levél.
Az esetek többsége szerencsére vaklárma volt, de arra is volt példa, hogy a mérgezés után a bűnöző nem jelentkezett. Amerikában történt, hogy a népszerű fájdalomcsillapító, a Tylenol néhány dobozára ciánt csepegtettek, ami végül hét ember halálához vezetett. Az elkövetőket sosem találták meg. Jó hír, hogy a jelek szerint a biztonsági kameráknak és a fejlett DNS-vizsgálatoknak hála ezt a bűnözési formát lassan felszámolják.
