Megújulás előtt állhat a kaszinóbiznisz

Való Világ
A félkarú rablók lassan kimehetnek a divatból. A helyüket olyan gépek vehetik át, amelyeknél már nemcsak szerencsére, de ügyességre is szükség van.

VÁLTANIUK KELL

A mai Las Vegas eredetileg egy természetes oázisnál jött létre a Mojave-sivatag közepén. A neve, amit a spanyolok adtak neki is erre utal. A Las Vegas ugyanis nemes egyszerűséggel rétet jelent. A XIX. században sokáig a mormonok próbáltak felhúzni itt egy városkát, kevés sikerrel. Az év, amely végül mindent megváltoztatott, 1931 volt. Ebben az esztendőben Nevada államban legálissá vált a szerencsejáték. Mivel a mai Hoover-gát építkezésén ezrek vettek részt, az ekkor még parányi Las Vegasba csőstül jöttek az emberek, hogy kipróbálják a szerencséjüket. Az első kaszinó, a Northern Club már rögtön a legalizáció után, 1931-ben megnyitotta a kapuit. A helyet korábban afféle bűnbarlangként tartották számon: errefelé még az alkoholtilalom idején is árultak szeszes italokat. 

A város népszerűségén a 40-es évektől az is segített, hogy könnyebbé és gyorsabbá tették az esküvői ceremóniák lebonyolítását: Las Vegasban azóta különösebb várakozási idő nélkül is lehet esküdni. Az első igazán jelentős kaszinó, a Flamingo Hotel 1946-ban nyílt meg (ez volt a városban az első szórakozóhely, ahol a pincérek szmokingot hordtak). Az igazi megalománia viszont a 80-as évek végén indult be, amikor felavatták a több mint háromezer szobás Mirage-t. 

Ma már „a világ szórakoztató-központját” egy átlagos évben 42 millió ember keresi fel. Akik meglátogatják a bűnös várost, azok átlagosan 530 dollárt, vagyis 153 ezer forintot költenek szerencsejátékra. Csak félkarú rablóból olyan sok van, hogy minden nyolcadik lakosra jut egy. Ám a jelek szerint épp ezeknek a gépeknek kezd leáldozni. Bár Európában és Amerikában is általában a kaszinók forgalmának mintegy két-harmadáért felelnek, pont Las Vegasban figyelték meg, hogy a játékosok átlagéletkora folyamatosan növekszik. Míg mondjuk a rulett fiatalt és időset egyaránt megmozgat, addig a félkarú rablók inkább a korosodó vendégeket vonzzák. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az átlagos kaszinójátékos 36 éves, a nyerőgépek tipikus használói viszont 58 év körüliek. 

Egyértelműen megújulásra van szükség, ehhez pedig sok szakértő szerint olyan gépek kellenek, amelyeknél nemcsak a szerencse, hanem az ügyesség is számít. Ez persze nem teljesen új gondolat. Japánban, ahol a tavalyig törvény tiltotta a kaszinók üzemeltetését, egy helyi, függőleges flipperszerű játék terjedt el, a pacsinkó, amivel nem pénzt, hanem ajándéktárgyakat lehet nyerni. A japánok roppant szorgosan dobálják a jenjeiket ezekbe az automatákba: évente átváltva összesen mintegy 180 milliárd dollárt. Vagyis a pacsinkók többet hoznak, mint Makaó, Las Vegas és Szingapúr összes félkarú rablója együtt (némi érdekesség, hogy a pacsinkókat üzemeltető szalonok többnyire koreaiak tulajdonában vannak). Persze a felügyeletek tartanak attól, hogy ha a hasonló játékok világszerte elkezdenek terjedni, akkor a szerencsejáték-függőség az eddigieknél is nagyobb problémává válik.

Mindenesetre az újfajta játékgépek gyártása már elindult. Ilyen masinák készítésével foglalkozik az amerikai Gamblit Gaming. Ők két éve mutatták be azt az interaktív asztalt, amelyen négyen is játszhatnak a 80-as évek régi klasszikus játékával, a Pac-Mannel. A csavar annyi, hogy az elején téteket kell tenni, a nyertes pedig pénznyereményhez jut. Ehhez hasonló játékok gyártásával Amerikában mintegy féltucat cég foglalkozik. Közéjük tartozik a kaliforniai központtal működő Synergy Blue. „Az átlagos videojátékokhoz képest a mi fejlesztéseink nehézségi fokozata alacsony. […] Ha már fizetnek, szórakoztató élménnyel akarjuk gazdagítani a játékosokat” – magyarázza a cég vezérigazgatója, Georg Washington.

Az eredményeik mindenesetre figyelemre méltók: a kaliforniai Augustine Casinóban tavaly a gépeik 10 százalékkal több forgalmat termeltek, mint a félkarú rablók. Ráadásul a játékosok átlagéletkora is jóval fiatalabb volt, mint a régi nyerőgépeknél.

 

SZÁMOK A KASZINÓK VILÁGÁBÓL

  • Az előrejelzések szerint globális szinten a kaszinók teljes bevétele az idén elérheti a 130 milliárd dollárt.
  • Makaó, amelynek területe akkora, mint egy átlagos pesti kerület, az utóbbi években Las Vegast megelőzve a legnagyobb kaszinóvárossá vált. A Kínában fekvő volt portugál gyarmat ma különleges közigazgatási területnek számít. Itt a szerencsejátékból származó forgalom 2007 után 10 év alatt – átváltva – 10,5-ről 32 milliárd dollárra nőtt.
  • Makaó kaszinóiban 6588 asztalon lehet játszani.
  • Nevadában egy átlagos kaszinóalkalmazott évente 47 ezer dollárt, vagyis 13 millió forintot keres. Ebben az államban több mint 166 ezren dolgoznak a kaszinóbizniszben.

 

Borítófotó: Pacsinkójátékosok Tokióban. A japán ötlet nyugaton is gyökeret ereszthet

Ezek is érdekelhetnek

További híreink