NADRÁGSZÍJEFFEKTUS
Az Európai Unió 2019 januárjában indult román elnöksége rendkívül érzékeny helyzetben vette át mind a közös agrárpolitika (KAP), mind pedig a többéves pénzügyi keret (MFF) dossziéját. Intenzív munkarendben kezeli a reformdokumentum tanácsi tárgyalását, céljuk a részleges álláspont kialakítása a fél év végére. A tervezés, végrehajtás bizonytalanságában rejlő kockázatokról szóló véleményeket ugyanakkor az Európai Számvevőszék vonatkozó jelentése is osztja. A javaslatok esetében az elnökség módosított szövegtervezeteket készít, amelyek kevésbé ambiciózusak, a kényes kérdéseket nem kezelik. Eközben az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági bizottsága véglegesítette hivatalos álláspontját. Az azonban csak az európai parlamenti választásokat követően készül el, a magyar állásfoglalás pedig továbbra is a minőséget helyezi a gyorsaság elé.
MEGLEPŐ ARÁNYOK
Mint az a 2021–27-re szóló új uniós MFF-javaslatból kiderül, az Európai Bizottság (EB) a KAP-büdzsé csökkentését javasolta. E szerint a közös agrárpolitika részaránya az EU következő költségvetési ciklusában az 1279,4 milliárd eurós pénzügyi keretben 28,5 százalékra apadna, és 365 milliárd euró lenne – a 2014–20-as 408,3 milliárd után. Ez azért elég kemény kurtítás, még akkor is, ha az unió büdzséjében a mezőgazdasági kiadások aránya évek óta folyamatosan csökken. Mert az is igaz, hogy az 1980-as évek elején a KAP az EU-s költségvetésnek még a 66 százalékát tette ki, a 2014 és 2020 közötti időszakban azonban már csak a 37,8 százalékát. No de az utóbbi arányról 28,5-re vágni a teljes uniós agrárbüdzsét egy kissé elhamarkodott ötletnek tűnik. Komolyabban vehető lett volna egy alacsonyabb szintű csökkentés javaslata, amely azonban még erőteljesebben az állattartók felé terelte volna a támogatásokat. Hiszen ez a törekvés a jelenlegi közösségi költségvetési időszakban már érezhető a korábbi időkhöz képest, még ha a gazdák nem is mindig tudják ezt aprópénzre váltani.
Száz szónak is egy a vége: a KAP finanszírozását az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapon (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül oldja meg az EU. Magyarország esetében pedig az EMGA-források – 2018-as árakon – 16,4, míg az EMVA-pénzek 26,6 százalékkal csökkennének 2021–27-ben a mostani költségvetési periódushoz viszonyítva. Amennyiben még mindig kevéssé lenne érthető, hogy miféle változtatásra is tett javaslatot az EB, érdemes a fentiekhez hozzátenni azt is, hogy a hozzávetőleg tíz százalékkal mérsékelni javasolt KAP-büdzsé negyven százalékát ráadásul környezet- és klímavédelmi célokra kellene fordítani.
Folytatódna ugyanakkor a közvetlen kifizetések tagállamok közötti konvergenciája, a finanszírozásban azonban ezentúl minden uniós ország részt venne. A támogatások csökkentése esetében sávos degresszió (60–100 ezer euró között), majd kötelező capping (felső határ) lépne életbe. Az összes közvetlen szubvenciós elem beszámítana, kötelező munkabér-korrekcióval. A közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés közötti forrásátcsoportosítás lehetősége megmaradna, mindkét irányban tizenöt százalékos mértékben. A társfinanszírozási arányok mérséklését javasolja emellett az EB a vidékfejlesztés esetében. Az EU-s hozzájárulás minimális mértéke húsz százalék lenne. Az Európai horizont programból pedig 2018-as árakon 8,9 milliárd euró jutna az ágazathoz kapcsolódó kutatás és innováció ösztönzésére.
Svájci agrárrendezvény. A jövőnkkel játszanak?
VÁLTOZÓ PRIORITÁSOK
A KAP tizenegymillió termelőt támogat, a dotáció átlagosan az uniós mezőgazdasági termelők jövedelmének 46 százalékát teszi ki – áll a Farm Europe lapunk birtokába került, a bizottsági terveket illetően igen kritikus állásfoglalásában, amelynek a közzétételéhez hozzájárult a brüsszeli központú testület elnöke, Yves Madre. Az álláspont szerint a jövedelemtámogatás segíti a megfizethető és magas színvonalú élelmiszerek, valamint a gazdaságok sokszínűségének a biztosítását Európa-szerte, szavatolva az élelmiszer-biztonság első szintjét. A KAP mindössze 0,83 euróba kerül naponta a polgárok számára, hogy így támogassák az élelmiszer-szolgáltatókat és a környezetvédelmet. Egy kisebb és kevésbé ambiciózus közös agrárpolitika durva szerkezetátalakítást és szabványosítást eredményezne a mezőgazdaságban, a lehető legkisebb termelési költségekkel – kongatja a vészharangot a Farm Europe. Az állásfoglalásban az is benne van, hogy a gazdák jövedelme stagnál, és az EB előrejelzése szerint a következő évtizedben reálértéken 14 százalékkal apad. A bizottság továbbá úgy véli, hogy a jelenlegi reformjavaslattal ez a csökkenés még drámaibb lehet, ágazatoktól függően elérve akár a húsz-harminc százalékot is. Ez a Farm Europe szerint elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor a gazdák keresete már így is mindössze a negyven százalékát teszi ki az EU-s átlagos jövedelemnek, és amikor Európának valóban szüksége van egy új generációs gazdálkodói réteg bevonására.
Mindenesetre a tervezetthez képest tovább, 2019. május 17-ig lehet csatlakozni a magyar gazdák petíciójához, melynek kapcsán május 1-jéig több mint 181 193 aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) indította februárban azzal a céllal, hogy megvédje a magyar gazdák érdekeit Brüsszel tervei ellenében. A két szervezet arra biztatja a magyar állampolgárokat, különösen a gazdákat és az agráriumban érdekelteket, hogy szignójukkal támogassák közös kezdeményezésüket a falugazdászoknál és a NAK megyei igazgatóságain elérhető aláírásgyűjtő íveken, vagy a Peticioamagyargazdakert.hu oldalon. Az agrártárca Nagy István miniszter szavai szerint „teljes mellszélességgel” támogatja a kezdeményezést, amelyhez utóbb a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is csatlakozott.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési források csökkenése nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gazdákhoz összességében kevesebb EU-s dotáció érkezik – mutatnak rá ugyanakkor európai bizottsági szakértők, hozzátéve: Magyarország az EB javaslata szerint a tagállamok körében egy főre vetítve a hatodik legnagyobb támogatást kapná. A tervezet alapján a közvetlen kifizetések – folyó áron – kevesebb mint négy százalékkal csökkennének hazánk esetében – hívják fel a figyelmet. Mint kifejtik, az agrárszubvenciók mérséklésének egyik oka, hogy az uniós költségvetéshez jelentős mértékben hozzájáruló Nagy-Britannia várhatóan elhagyja az EU-t. Másrészt a tagállamok olyan prioritásokat határoztak meg a 2021–27-es időszakra, amelyek növekvő kiadásokat jelentenek. Ezzel áll összhangban a Migráció és határigazgatás című büdzséfejezet megerősítése is. Ez jelentős részben az unió külső határai védelmének a megszilárdítását célozza, de ebből jut a közösségen belüli menekültügyi rendszer javítására, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre és az EU területén legálisan tartózkodó menekültek integrációjára is.
INTEGRÁCIÓS KÉRDÉS
A megerősítéssel együtt is ez a fejezet a javasolt teljes költségvetésnek mindössze az 1,5 százalékát teszi ki. A KAP keretében pedig az egyes tagállamok számára javasolt vidékfejlesztési támogatások összege nem függ attól, hogy mennyit fordítottak vagy szándékoznak fordítani menekültek integrációjára. Az erre szánt összegekről a tagok maguk határoznak, a saját prioritásaik alapján, azaz a jövőben is Magyarország dönti el, hogy a vidékfejlesztési forrásokból mennyit fordít a kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok beilleszkedésére – teszik hozzá az EB szakértői.
Lapzártánk után, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 14-i ülésén a miniszterek szintjén folytatódott a kérdés politikai vitája.
Borítófotó: Környezetvédő malacmaszkban. A disznó éve nem sok jót hoz a gazdáknak
