Megerősített kistelepülések

Való Világ
Egyszerre zajlik több kormányzati program megvalósítása is, amelyek az ötezer fősnél kisebb, illetve hátrányos helyzetű települések fejlesztését célozzák.

MAGYAR FALU PROGRAM

Szinte már futószalagon érkeznek a Magyar Falu Program pályázatai, csak a napokban nyolcat jelentettek be, és ebből már négyet ki is írtak. Az idén összesen százötvenmilliárd forintból megvalósuló, hosszú távra tervezett, a vidéki élet valamennyi szegmensét érintő kezdeményezést eredetileg is így tervezték, vagyis a különböző elemeket szakaszosan hirdetik meg.

A program alapkoncepcióját még tavaly ősszel fogadta el a kormány, majd decemberben hozott határozatot a vidéki úthálózat 50 milliárdos felújításáról, valamint a helyi életminőséget javító, 18 célterületet magában foglaló, 75 milliárd forint értékű támogatási csomagról. Ezt egészíti ki az idén a falusi CSOK. A cél az, hogy a magyarországi falvak népességmegtartó ereje növekedjen és a vidéki életszínvonal folyamatosan javuljon.

 

Javuló életminőség

Ami a „középső” részt illeti, a sorozatosan megjelenő pályázatok jórészt ebbe a körbe tartoznak. A legutóbbi kiírás nyomán önkormányzati tulajdonú utak felújítására 8 milliárd forint áll rendelkezésre az érintett, ötezer lélekszám alatti települések számára. Járdák és polgármesteri hivatalok felújítására 2-2 milliárd, falu- és tanyagondnoki szolgálat támogatására pedig 4 milliárd forintos keret van. A kormány egy külön intézkedésben már megerősítette a falu- és tanyagondnoki szolgálatokat: az éves 3,1 millió forintos állami támogatás mértéke 4,2 millióra emelkedik. Jövőre már nemcsak a hatszáz fő alatti települések igényelhetik ezt a támogatást, hanem a 800 fő alattiak is, sőt 2022. január 1-jétől már az 1200 fő alatti települések is.

Augusztus folyamán kilencmilliárd forint értékben tesznek közzé még négy felhívást. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt is kifejtette, hogy az egyházi és önkormányzati fenntartású temetők felújítására hárommilliárd forint áll majd rendelkezésre, s szintén három-három milliárd értékben pályázhatnak óvodaudvarok fejlesztésére, illetve közterület-karbantartási eszközök beszerzésére.

Az óvodaudvarok fejlesztése keretében pályázónként 5 millió forintot nyerhetnek el a települések, például a kültéri játszóeszközök cseréjére, játszóeszköz-tárolókra, hűsítő kismedence létesítésére, fásításra, parkosításra, kerékpár- és babakocsi-tárolók építésére, illetve akadálymentesítésre.

Továbbra is lehet pályázni munkagépek, így például traktorok, ágaprítók vagy éppen fűkaszák beszerzésére, erre maximum 15 millió forintot lehet elnyerni. Valamennyi esetben lényeges körülmény, hogy önerőt nem kell felmutatni, az igénylőknek hitelt sem szükséges felvenniük. Hatvan napon belül ugyanis mindenképp elbírálják a pályázatokat, majd a támogató okirat kibocsátását követő ötödik napon utalják az elnyert összeget. Az eddigi tapasztalatok szerint ez így történik, ugyanis az idén eddig 49 milliárd forint értékben meghirdetett tizennégyből már négy pályázatot le is zártak: kettőt a közösségi terek fejlesztésére, a többit orvosi rendelők felújítására és orvosi eszközök beszerzésére írtak ki. Továbbra is fut például az óvodák fejlesztéséről szóló kiírás, de orvosi szolgálati házak építésére is pályázhatnak még azok a kistelepülések, ahol tartósan betöltetlen a praxis.

 

Távlati tervek

Vagyis a kínálat igen bőséges, a kiírások pedig egészen az év végéig folytatódnak. A korábbi tájékoztatás szerint a „menüt” az érintett kistelepülésen helyi vezetőkkel, illetve önkormányzati szakemberekkel folytatott egyeztetések nyomán alakították ki, ugyanakkor maradt még ötlet a tarsolyban, azaz jövőre mindenképp folytatódik a program.

Valójában évtizedes távlatokban mérhető tervezés folyik, az érzékelhető eredményeket ugyanis csak hosszú távon lehet remélni. Úgy tudjuk, egyebek mellett az is felmerült, hogy külön fejlesztési csomagot dolgoznak ki a helyi gazdaság megerősítésére, erre születtek is már javaslatok, sőt, ennek szellemében pilotprogram is indul ötven hátrányos helyzetű településen. Emellett, ahogy arról a Figyelő is beszámolt, harminc helyszínen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kísérleti kezdeményezését valósítják meg a Belügyminisztérium felügyeletével, kifejezetten a társadalmi felzárkózás jegyében.

A Modern Városok és a Magyar Falu Program mellett, legalábbis a gondolkodás szintjén, körvonalazódik a két kategóriába nem sorolható, közepes méretű településeket segítő kezdeményezés, ám ez egyelőre inkább a szándék szintjén létezik. Gyopáros Alpár egy korábbi tájékoztatón emellett utalt arra is, hogy 2020-tól az autópályadíj-emelésekből befolyó várhatóan több mint 30 milliárd forintot is ezeknek az alsóbbrendű utaknak a felújítására fordítják. Ez a turizmus további fejlesztése szempontjából, illetve amiatt is fontos, mert a kisebb településekről sokan a gazdasági centrumokba, városokba járnak dolgozni – érvelt a kormánybiztos.

 

Tisztázott CSOK

Közben már elérhető a falusi CSOK is, amellyel kapcsolatban számos tévedés is megjelent az elmúlt időszakban. Ezért a kormány egyértelműsítette: a külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, valamint a Központi Hitelinformációs Rendszerben szereplők is igényelhetik a családi otthonteremtési kedvezmény speciális változatát. Az erről szóló bejelentés alkalmából Gyopáros arról is beszámolt: a július elsejei indulás óta százával érkeznek az igénylések a közvetítő pénzintézetekhez. Ezek alapján nagyjából egyforma az érdeklődés a már meglévő lakás korszerűsítése, valamint a használt lakás vásárlása, majd felújítása iránt.

 

Borítófotó: Esztári hangulatkép. A falufejlesztés már nemcsak egy elképzelt mutatvány, hanem a valóság