ROBOTOK A LEGFINOMABB, LEGKÉNYESEBB MUNKÁKRA IS
Robotok mindenütt. Már fel sem kapjuk a fejünket az újabb és újabb ezzel kapcsolatos hírekre. Vagy mégis? Mert az autóvezetés, amely egy igen összetett feladat, immár lényegében robotizált is, pár év leforgása alatt elkészültek a remek önvezető gépkocsik. Ezek, bár nem tökéletesek, azért valljuk be: ha hibáznak is, kevesebbet rontanak, mint a hús-vér sofőrök. Akkor is, ha a technológiát még csak most csiszolják, és jogilag egy jó darabig valószínűleg ugyanúgy tilos lesz a teljes önvezetés használata, ha kiforr a technológia. A robotsofőr nem részegedik le, nem alszik el a volánnál, és legfőképp: nem nyomkodja a telefonját.
NEM JELENT BETEGET
No de a vezetést, bár valóban összetett folyamat, azért nem két kifinomult robotkar, hanem jobbára egy szoftver végzi, illetve pár egyszerű elektromos és szervomotor, amely a fékek, a gázpedál és a kormány kezeléséért felel. Ugyanakkor a minap kapta fel újra a világsajtó az eperszedő robotgép, pontosabban robotgépek sztoriját – merthogy többfajta van már belőlük. Ezek a masinák legalább két okból különlegesek. Az egyik furcsaság az, hogy ez a munka talán a legrosszabbul fizetett, emberek számára pofonegyszerű feladat a világon. Miért kell drága gépekkel helyettesíteni?
A feladat tehát szimpla: ki kell választani a kellően piros gyümölcsöket, s némi gyakorlást igénylő mozdulattal le kell tépni azokat a tőről. Persze a dolgozó, ha meg is unja, így nem is dézsmálja egy idő után a termést, azért hibázik néha. Vagy egyszerűen csak beteget jelent, új állást talál, vagy amikor szükséges lenne, nem dolgozik eléggé hatékonyan. No, a robottal a fenti gondok nem fordulnak elő, legfeljebb a karbantartás és a drága beüzemelés jelenthet némi nehézséget.
KIHÍVÁS MEGOLDVA
Viszont technológiai értelemben bizony hatalmas kihívás az eperszedés megtanítása egy gépnek. No nem is a kellő pirosság felismerése, hiszen a képfelismerő szoftverek közismerten fejlettek, hanem maga a gyümölcs egy mozdulattal történő leszedése. Itt nemcsak a finom és gyors mozdulatok szükségességéről van szó (ami köztudottan nem könnyű egy robotnak), hanem arról is, hogy egy hagyományos mechanikus kar könnyen összenyomja az epret, tönkretéve azt. Ám egy újabb, most híressé vált belga startup, az Octinion egy olyan különleges kart alkalmaz, amely képes a legóvatosabb mozgásra, s nagyon puha szilikonháló van az „ujjai” helyén. Így megtartja ugyan a gyümölcsöt, de a puhább, érett szemeket sem nyomja össze.
Azt gondolnánk, hogy ez egy vadonat–
új technológia, amely majd valamikor a távoli jövőben áll munkába. Azonban erről szó sincs. Az Octinion előtt, még 2013-ban a japán Shibuya Seiki gyümölcsszortírozó gépeket gyártó cég is kifejlesztett egy hasonló szerkezetet, amelyet már mindössze 11 millió forintos áron elérhetővé tettek. Bár abból nem lett tömegtermék, de az Octinion társaság Rubion nevű szamócaszedő robotja nagy durranás, mert ez az első ilyen, immár kereskedelmi forgalomba került szerkezete.
HOGYAN MŰKÖDIK?
A szerkezet, amelyik a szamócát betakarítja, érdekes módon képes minden bogyót megtalálni még akkor is, ha a szemek egy-egy levél mögött helyezkednek el. A robotnak természetesen azt is meg kell tudnia állapítani, hogy kellően érett-e már a termés. A gép egyébként eléggé egyszerű: egy önjáró kocsiból és egy arra szerelt robotkarból áll. Előbb értékeli a gyümölcsöt, majd betakarítja az érett szemeket, végül nagy óvatossággal egy dobozba helyezi azokat.
Igaz az is, hogy a masina csupán a modern, főképp üvegházi környezetben használt, úgynevezett emelt ágyásokban tud dolgozni. De nagy előnye, hogy minden negyedik másodpercben képes leszedni egy-egy szemet – éjjel és nappal, akár a nap 24 órájában bír működni. Így, ha nem is a szegény vagy fejlődő országokban, de a legfejlettebb, nagy munkaerőhiánnyal küzdő államokban akár pár év alatt megtérülhet egy ilyen szerkezetbe való beruházás.
Fajtától függően összegyűjti az érett gyümölcsök 70-100 százalékát, a bogyókat pedig döntően az úgynevezett csészelevéllel együtt takarítja be, mivel az európai fogyasztók ezt jobban szeretik.
További, nem várt előnye a robotmunkának, hogy – bár kevesen tudják, de – az éjszakai betakarítás sokkal kedvezőbb a bogyós gyümölcsök esetében, ez a módszer ugyanis jelentősen meghosszabbíthatja az eltarthatóság idejét.
A szüret módja az, hogy a kocsi a magasan kialakított ágyások között jár, s a robotkar alulról szedi le a bogyókat, amelyeket 3D-s térlátással azonosít be a gép. A robotkar végén két párnázott mancs található, amelyek segítségével a robot sérülésmentesen tudja megfogni az érett, sokszor eléggé puha szemeket a robot. A gyümölcsöt ezután a szerkezet negyed fordulattal elfordítja, majd ügyes, határozott mozdulattal leszedi, imitálva az emberi kéz mozdulatait.
GÉPEMBEREK A FÖLDEKEN, A FARMOKON
Pár héttel ezelőtt a mezőgazdasági robotok gyártásában nyomuló francia Naïo Technologies vállalat elemzést tett közzé. E szerint a mezőgazdaságban alkalmazott intelligens gépek világpiaca 2025-re eléri a 25 milliárd dollárt, azaz meghaladja a 7300 milliárd forintot.
A szántóföldeken a leggyakoribb szerkezetek a drónok, melyek a légi fotózást, adatgyűjtést-térképezést végzik. De rengeteg gépet használnak már ma is a fejlett országokban vetésre, dugványozásra, trágyázásra, öntözésre vagy éppen szüretelésre, betakarításra is. Mi több, az állattartásban a fejőrobotok szintén egyre fontosabbak lesznek. E modern, intelligens masinák felvevőpiaca nemcsak a szuperfejlett Dél-Korea, Japán, Észak-Amerika és Németország, hanem azzá válik a leggyorsabban fejlődő Kína is. A felsorolt területeken az összes mezőgazdasági robot mintegy háromnegyedét alkalmazzák. A németeknél a gépek terjedését az uniós támogatások is gyorsítják.