ÍGÉRETES PIAC
Az európai parlamenti választás kampányának a hajrájában Erdélybe látogató Orbán Viktor kormányfő jelenlétében avatták fel a kerelőszentpáli egységet, június elejétől pedig teljes kapacitáson üzemel az eddigi legnagyobb magyar tőkével megvalósított romániai létesítmény. Az UBM-, az East-csoport és egy román társ, az Oprea Avicom közös tulajdonában lévő, 15,6 millió eurós beruházásból épült egység az éves romániai takarmányfogyasztás mintegy tíz százalékát képes biztosítani.
A HULLÁM TETEJÉN
A magyar jelenlét keleti szomszédunkban korántsem kivételes eset. Tavaly közel ötszázmillió euró értékű külföldi befektetés érkezett a romániai mezőgazdaságba, az új csúcs látványos növekedést is jelent az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Elsősorban amerikai és francia cégek jelentek meg a piacon: az USA-beli Bunge eszközölte a legnagyobb értékű invesztíciót az étolajiparban (Floriol és Unisol márka), a franciaországi Lactalis pedig a tejágazatban szerzett jelentős érdekeltségeket. Utóbbi felvásárolta többek között a kommunista időkben alapított, az elmúlt harminc esztendőben több tulajdonos kezén is átment sepsiszentgyörgyi Covalactot. Jelentős tőke fűződik még az American Tobacco és a görög Olympus nevéhez is, és az olasz Generali biztosító szintén jó ötletnek tartotta befektetni takarmány- és hústermelő farmokba.
A jelentős tőkeinjekciók is bizonyítják: több szempontból sikeres korszakát éli keleti szomszédunk mezőgazdasága. Több mint harmincmillió tonna gabona termett tavaly az országban, a kukorica- és napraforgótermést tekintve – előbbi 19 millió tonnát tett ki – pedig Románia egyenesen az első helyen áll az uniós statisztikában. Eközben az ország agráriuma továbbra is furcsa helyzetben keresgéli az útját. Keleti szomszédunk népességének a 47 százaléka él vidéken, a munkaképes állampolgárok 40 százaléka mezőgazdasági alkalmazott, ehhez képest a GDP-nek mindössze 13,4 százalékát teszik ki a mezőgazdasági termékek. Hatalmas potenciálról árulkodik, hogy az ország a gyenge marketing, az erősen tagolt farmszerkezet, az elavult infrastruktúra és a hagyományos munkaszervezés ellenére a legnagyobb európai gabonaexportőrök közé tartozik. De bőven van hová fejlődni: míg a fejlettebb nyugat-európai államok hektáronként általában 7000–8000 kilogramm búzát takarítanak be, addig a romániai átlag alig 3000 kiló. Kihasználva kedvező természeti adottságait, az ország a gabonatermesztésben is az európai élvonalba tör, tengeri kijárata révén pedig a magyar gabonaexport hagyományos célországaiban is „kiharaphat” magának piacot.
A 15,6 millió eurós vadonatúj üzem és létrehozói Orbán Viktor társaságában. Magukkal húzzák a térség mezőgazdaságát
MAGYAR PÁLYÁK
Lecsengőben van az extenzív gabonatermelés, a rideg állattartás, valamint a telekspekuláció által jellemzett korábbi időszak. Az új befektetők jobb minőséget céloznak, hosszú távon terveznek, nagy térségekben gondolkodnak. A romániai agrárium átalakulási-átalakítási hullámában a magyar cégek számára is kínálkozik pálya. Az Erdély szívében nemrég létrehozott takarmánygyártó üzem mellett a magyar–román országhatárhoz közeli vállalkozások számára szintén perspektívák nyílhatnak.
A folyamat fontos eleme lehet a magyar kormány által a külhoni gazdaságfejlesztési programokra szánt, 2019-ben ötvenmilliárd forintra kalibrált támogatás, amelynek a felét Székelyföldnek szánják. Első lépésben olyan nagyvállalkozásokat igyekeznek beruházásra serkenteni, amelyek képesek integrátori feladatokat ellátni a mezőgazdaságban, illetve az élelmiszeripar különböző területein. Például tej- és húsfeldolgozó üzemeket építenek, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit. A program azonban nem csak nagyüzemi beruházásokra fókuszál. A vállalatok beszállítási láncának a szereplőit, a későbbiekben pedig a kisgazdákat is támogatni kívánják.
A ZÁSZLÓSHAJÓ
A román agráriumban jelen lévő magyar cégek között kétségtelenül az UBM Feed Romania a zászlóshajó. A kerelőszentpáli egység megvalósításához a magyar állam nyújtott tízéves lejáratú, kedvezményes hitelt az Eximbankon keresztül, ez a teljes befektetés hetven százalékát jelenti. A romániai takarmánypiac 2,7 millió tonnás éves szükségletének a kilencven százalékát több száz kisebb üzem biztosítja, a maradék tíz százalék eddig magyarországi behozatalból származott. Az új egység mintegy 220 ezer tonnás évi termelése gyakorlatilag ezt az importtételt helyettesíti, sőt igazából a létrehozás ötlete is innen eredeztethető.
De már a továbbfejlesztés terve is készen áll: jövőre a társtulajdonos East-csoport negyvenezer tonna gabona folyamatos tárolására alkalmas telepet épít a keverőüzem szomszédságában. Ez a siló lesz a gyár fő beszállítója, miközben lehetőséget is teremt arra, hogy a környék kisebb gabonatermelőitől is átvehessék az eladásra szánt terményt. Az új telephely felépüléséig az üzemet az anyavállalatok látják el a termeléshez szükséges, megfelelő minőségű gabonával.
A cég azonban nem csak beszállítóként igyekszik megszólítani a környék közepes és kisebb gazdáit – mondta el nemrég a Krónika című napilapnak Laczkó Dénes, az UBM Feed Romania Kft. ügyvezető igazgatója. Zsákolt takarmányaival a háztáji állattartók és a kisüzemi állattartó gazdaságok irányába is nyit, még ha elsősorban, mintegy nyolcvanszázalékos arányban a nagyüzemeket látják is majd el táptakarmánnyal. A kerelőszentpáli egységgel mindenképpen nyerésre állnak a környékbeli termelők, hiszen az importtakarmányokhoz képest mintegy tíz százalékkal olcsóbban jutnak majd hozzá az állati táplálékhoz, az ultramodern technológiának köszönhetően pedig a termékek nemcsak olcsóbbak, hanem jobb minőségűek is lesznek.
Két évvel ezelőtt Diósi László, az OTP Bank Románia akkori vezérigazgatója még úgy fogalmazott: mintha negyvenezer kilométer lenne a két ország között, mintha az Egyenlítőn ellenkező irányba indulnának, hogy találkozhassanak. Pedig csak egy a szólamok szintjén máris légiesített határ választja el egymástól a két, sok tekintetben mindig is egymásra utalt országot.
