Az SK Group jelenleg a harmadik legnagyobb óriáskonglomerátum Dél-Koreában. A 64 éves csoportnak világszerte több mint hetvenezer alkalmazottja van. Amikor az autóipari projektekkel foglalkozó leánycégük, az SK Innovation tavaly elhatározta, hogy az öreg kontinensen is megveti a lábát, az a döntés született, hogy a terjeszkedést Magyarországon kezdik el. A tervek szerint a komáromi üzemükben 2020-tól évente 250 ezer elektromos kocsihoz gyártanak akkumulátort.
ISMERETLEN ÓRIÁSOK
Hogy miért pont hazánkra esett a választás? Mert itt közel vannak a vevőikhez: a termékeiket ugyanis a Mercedes-Benz járművekbe is beépítik majd. Persze az, hogy a magyar autóipar szénája jól áll, aligha számít friss hírnek. Ebben a szektorban újabban egymást érik a beruházások. Csak hogy pár példát említsünk: a svájci tulajdonú Rehau-Automotive Kft. alig egy hónapja jelentette be, hogy 46,7 milliárd forintból alkatrészgyártó üzemet hoz létre Újhartyánban, míg a kanadai hátterű Linamar Hungary Zrt. 8,64 milliárdos beruházásával a közeljövőben három vidéki helyszínen további kétszáz munkahelyet teremt; 119-et Orosházán, 71-et Békéscsabán és tízet Gyöngyösön. De nemcsak a beszállítók, hanem az országba már betelepült nagy gyártók sem tétlenkednek, hisz mindeközben Győrben az Audi is belevág egy kutatás-fejlesztési központ felhúzásába, méghozzá 6,15 milliárd forintból.
Azonban a magyar ipar, amely az elmúlt nyolc esztendőben több mint 40 százalékos mértékben nőtt, nem csak az autógyártásnak köszönheti a fejlődését. Az utóbbi években gyakorlatilag a bányászatot, a kokszgyártást és a villamosenergia-előállítást leszámítva az összes alágazat bővült. A járműipart méretben a következő három nagy szektor követi: a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása; az élelmiszerek, italok és dohánycikkek előállítása; a fém alapanyagok és fémfeldolgozási áruk készítése.
Az említett területeken jó pár olyan nagyvállalatot is lehet találni, amely évente több tízmilliárd forintos forgalmat bonyolít, a nevük a többségnek mégsem cseng túl ismerősen. Jó példa erre a Jász-Plasztik, amely még 1990-ben, egy néhány főt foglalkoztató kis kft.-ként indult. A kezdetben szerény necsői telephelyüket még az indulás évében vették meg a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezettől: egy öreg épülettel és egyetlen géppel vágtak bele az üzletbe. Azonban nem sokkal később, 1996-ban már a Samsung és a Sony műanyag alkatrészei is náluk készültek. Két éve pedig a forgalmuk a 125 milliárd forintot is meghaladta: jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a cég az egyik legnagyobb munkáltató. A kevésbé ismert magyar tulajdonú óriások sorában ott találjuk például a 77 Elektronikát is. A budapesti székhellyel működő kft. első termékei egyéni vércukormérő készülékek voltak. A 25 milliárdos cég egyik fejlesztése tavaly a Magyar Innovációs Nagydíjat is megkapta.
S hogy minek köszönhető a magyar ipar folyamatos fejlődése? Egyrészt a hazai gazdaságba vetett bizalom az évek során egyre jobban erősödött, másrészt az európai konjunktúra jó lehetőséget adott az exportpiacok bővítésére. A cégek ügyesen használták ki a kínálkozó lehetőséget: ehhez azonban szükség volt az egymást érő technikai fejlesztésekre. Ahogy Nyugat-Európában, úgy nálunk is elkezdett terjedni a robotizáció. Magyarországon ipari célra két évvel ezelőtt 5400 robotot vetettek be, 13 százalékkal többet, mint egy esztendővel korábban. Ezeknek mintegy a fele kézi munkát kiváltó kezelőgép volt, 17 százalékuk hegesztéssel, 16 százalékuk pedig különféle termékek szét- és összeszerelésével foglalkozott. Hogy ne álljon le a beruházások üteme, a kormány az iparfejlesztéshez nyolcmilliárd forint keretösszegű támogatási programot indított az Irinyi-tervben.
Persze a hazai ipar jó szerepléséhez elengedhetetlen, hogy Magyarország jó viszonyt ápoljon a német üzleti élettel. Elvégre hazánkban 3200 német vállalat van jelen, ezek pedig összesen kétszázezer embert foglalkoztatnak. A legerősebb európai gazdaság a magyar gazdasági teljesítmény csaknem negyedét biztosítja. A viszony azonban több mint rendezett, hiszen épp a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tavaly őszi felméréséből derült ki, hogy a német cégek utoljára a válság kirobbanása előtt három évvel érezték olyan jól magukat nálunk, mint most. A saját üzleti helyzetét több mint kétharmaduk ítélte kedvezőnek (a közelmúltban egyébként több intézkedés is segítette őket: GmbH-t például ma már magyar székhellyel is lehet alakítani).
KILÁTÁSOK
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi bejelentése szerint egyébként – részben azért, hogy az ország még vonzóbb legyen a külföldi vállalatoknak – a kormány 2022-ig szeretné elérni, hogy a Magyarországon és a régió más államai-ban kivetett közterhek hasonló szinten legyenek. De ha már sorra vesszük, mi minden tett jót a hazai iparnak az utóbbi években, szót kell ejteni arról is, hogy az elmúlt időszakban az ázsiai piacok is nagyobb figyelmet kaptak: 2010 óta a magyar export Kínába például megkétszereződött.
Ami a jövőt illeti, Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint optimizmusra ad okot, hogy több gyárberuházásért is versenyben van Magyarország. Ezek várhatóan már az idén is adnak egy kis többletet, de inkább jövőre lökhetnek nagyobbat az ipar teljesítményén. A szakember egyébként 2018-ban 5 százalék feletti növekedést vár a szektortól.
HASÍT AZ ÉPÍTŐIPAR
Januárban az egy évvel korábbi adatokhoz képest 43,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene. Az épületeknél rendkívül nagy összegben, 199 milliárd forintért kötöttek új szerződést a hónapban, így a szerződések állománya 465 milliárdos volt, ami 23 százalékos éves növekedést jelent. Az egyéb építések (infrastruktúra, út, vasút) kategóriában pedig az új kontraktusok értéke elérte a 75 milliárd forintot. Horváth András, a TakarékBank elemzője szerint a szerződésállományban újabb bővülés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő a lakóingatlanok és az irodafejlesztések iránt. A lakóingatlan-fejlesztéseket nemcsak a piaci kereslet, hanem a családi otthonteremtési kedvezmény és az újlakás-áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja.
Borítófotó: PuzzlePix/Shutterstock
