Magyar bérrobbanás

Való Világ
Egy keresett és pár év tapasztalatot már szerzett építőipari „szaki” akár félmilliós, egy tapasztaltabb, programozni is tudó informatikus akár egymilliós fizetést is kaphat itthon.

TÉNYLEG MEGÉRI KÜLFÖLDÖN DOLGOZNI?   

Főként a fizikai, szakmunkák esetén találkozhatunk idehaza olyan állásajánlatokkal, amelyeknél már az emberek túlnyomó többsége alaposan elgondolkodik: megéri Nyugat-Európába menni bő ezereurós kulimunkáért? 

Röviden és velősen össze lehet foglalni a választ: ma már nem. Különösképpen, ha a külföldi tevékenységnél nem csak és kizárólag az euróban, fontban vagy dollárban befolyó fizetést nézzük s hasonlítjuk direktben a magyar bérhez, hanem számos egyéb szempontot is figyelembe veszünk. 

Eléggé ritka ugyanis, hogy valaki a hazai versenyszférából úgy kerül ki külföldre dolgozni, hogy sohasem akar hazalátogatni, és minden további nélkül ellakik együtt hat-nyolc vagy több kollégájával a „tömegszállásokon”. Ezen túlmenően minden egyes hazalátogatás a családhoz, rokonokhoz, barátokhoz hosszú és drága tortúra. Kieső pihenőidő, és még az olcsóbb megoldások esetén is sok tízezres költségekkel kell számolni. Ráadásul előfordul, hogy ha egy fontos eseményre haza kellene jönni, akkor éppen nincsen tízezer forintos repülőjegy, vagy éppen nem kapunk három-négy nap szabadságot a munkahelyen. Pedig ennél kisebb időre nem is éri meg hazajönni.

Ráadásul a kivándorlók komoly tömege odakint nem a végzettségének megfelelő munkát végez. Bölcsész- vagy tanári diplomával például eléggé sokan dolgoznak Ausztriában a szállodaiparban, a vendéglátásban, a kereskedelemben vagy logisztikai területeken.

Valójában ha egy itthon tapasztalt vagy legalább agilis dolgozó „beleszagol” a kinti körülményekbe, hamar elmehet a kedve az egész cirkusztól. Az ottani szinthez képest nyomorog, de mindenképp kuporgat, ráadásul rangon aluli munkát végez, azt, amit a helyiek lenéznek. Mindezt pedig annyiért, amiből az elképesztő külföldi árszintek mellett nagyon nehéz megélni, nemhogy félretenni. A nyugati nagyvárosok árai jellemzően a többszörösét teszik ki a magyarnak, a bérek viszont közel sem ennyivel nagyobbak! 

 

TAKARÍTÓKIRÁLYOK

Példának nézzünk meg néhány szektort. Kedvencem a tisztítás-takarítás jellegű tevékenység. Ez a legegyszerűbb fizikai munkák egyike (talán csak az őrzés a könnyebb), csupán egy kis állóképesség és türelem kell hozzá. Sokszor csak azért van ilyen munkásokból hiány, mert nem éppen jó e munkakör renoméja. Nyilván egy intézménynél dolgozó takarító nem keres kiemelten, de aki bírja a magánszektor iramát, elvárásait és megbízható, tisztességes, az Budapesten kényelmesen, heti ötnapi munkával, akár rugalmasabb munkaidő-beosztással is megkereshet háromszázezer forintot. Sőt, ha többet dolgozik, akkor jobban is élhet itthon, mint kint a már emlegetett körülmények közt, az ottani, felhígult társadalom legaljával egy tömegszálláson.

 

FUTÁROK, SOFŐRÖK

Feljebb haladva a ranglétrán érdemes megnézni a futárok, sofőrök világát. Itt mondjuk csomagkiszállításra Ausztriában 1200–1400 eurós nettó fizetésért csábítják a magyarokat, ingyenes munkásszállással. Ez átszámítva 380–450 ezer forint, de a hazajárás költsége, kényelmetlensége és a kinti szolgáltatások magas árszintje pillanatok alatt elviszi azt a pár tízezer forintos előnyt!

Nálunk egy egyszerű ételkiszállítónak is könnyen összejöhet a 300 ezer forint, ha nagyobb cégnél helyezkedik el, vagy mondjuk saját járművet kell vigyen, avagy borravalós állásban helyezkedik el. A jogosítványon és némi szociális érzéken kívül különösebb végzettség ide sem kell. Igaz, a munkabeosztás rapszodikus, könnyen áldozatul eshetnek a hétvégék. Ám ez külföldön sincs másképp. Viszont itthonra nem kell nyelvtudás sem.

 

ÉPÍTŐIPAR

A legnagyobb szakemberhiány talán éppen az építőiparban van jelenleg, és ez az ágazat az, amelyben a német nyelvterületeken hosszú évtizedek óta sok tízezer magyar dolgozik minden évben. Éppen emiatt lehetséges, hogy az itthoni építőipari bérek a piac törvényei alapján egyre látványosabban zárkóznak fel. Nyilván nem egy az egyben feleltethetők meg az ottani havibérek az itteniekkel, hanem a fent részletezett összefüggésrendszerben érdemes végigvenni a dolgokat.

Egy kétezer euró körüli, azaz 650 ezer forintos németországi építőipari fizetés persze magasnak tűnik, de jó, ha tudja az illető szakmunkás, hogy idehaza is 400-450 ezer forint körüli nettót könnyen megkaphat egy vállalattól, ha nem segédmunkás, hanem mondjuk épületgépészeti szerelő, ács, villanyszerelő, vagy éppen burkoló, esetleg tapasztalt kőműves. Sőt, ma már a fentinél nagyobb bérekről is hallani. 

 

IRODAI ÉS ÉRTELMISÉGI KARRIEREK

A belépő szintű irodai feladatoknál, mint például a titkársági, recepciós és hasonló állások, a fent elmondottakhoz hasonlóan csökken a különbség. Nem így van ez viszont az értelmiségi állásokkal, mert bár az orvosok vagy a pedagógusok lehetőségei javultak az elmúlt években, azért a bérük még messze van a nyugati szinttől. Viszont a jól fizető állásokhoz egyáltalán nem könnyű külföldiként hozzájutni.

Mindenesetre a statisztikák alapján a régióban már csak Romániában nő az elvándorlók száma. Nálunk a fordulatra 2015-ben került sor az Eurostat adatai szerint: vagyis három éve kezdett el lassulni a kivándorlás. A kelet-európai „exodus” mértéke folyamatosan csökken, méghozzá úgy, hogy a magyarok eleve kisebb arányban költöznek más országokba, mint a szomszédos államok polgárai. Ráadásul Lengyelországban és hazánkban is nő a visszavándorlók száma (bár ennek a léptéke egyelőre viszonylag alacsony). Az biztos, hogy ennek a trendnek az erősítésében az emelkedő bérek sokat segíthetnek.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink