Vegyünk csak sorra néhány nagy IT-céget: Apple, eBay, Tesla, Netflix, Google, HP. Tudja, hogy mi a közös bennük? Ezeknek a vállalatoknak a központja mind a Szilícium-völgyben található. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, hisz a San Francisco-öböl déli részén összesen több ezer társaság „vert tanyát”, közülük 39 benne van a világ legnagyobb vállalatai között. Ez a hely afféle fogalommá vált az utóbbi évtizedekben. A népszerűségük viszont mostanában lefelé zuhan. A Google például a következő, egymilliárd dolláros irodaépületét inkább New Yorkban húzza fel. „A nagy cégek ráébredtek, hogy a völgy nemcsak roppant drága, de túlzsúfolt is lett” – jegyzi meg a Forrester Research elemzője, Andrew Bartels (az öböl nehézségeiről bővebben is írtunk a Szilícium-völgy: kívül tágasabb című cikkünkben, 2018/36.). A keresőcég nem az egyetlen, amely elkezdett új helyszínek után nézni: az Apple például a Texas állambeli Austinban húz fel egy új telephelyet, ahol a tervek szerint ötezer munkahelyet teremtenek.
Persze a trendeket látva egyre több térség szeretne lecsapni a következő Szilícium-völgy kitüntető címére. Európában többek közt London, Dublin, Frankfurt és Berlin van versenyben a titulusért. A legjobb esélyekkel a német főváros indul, hisz ott most is mintegy 3000 startup van jelen, amelyek csak 2017-ben mintegy kétmilliárd dollárnyi kockázati tőkét vonzottak be. Az EU-ban nincs még egy hely, ahol a számok ilyen mutatósak lennének, ráadásul a brexitnek hála, Berlin pozíciói csak tovább fognak erősödni. Egy korábbi felmérés szerint az EU-s vállalkozók több mint negyede szerint a város Nagy-Britannia kilépése után az unió új üzleti központjává válik.
De kihívóik azért így is akadnak. Dániában például egy egészen meredek tervvel álltak elő a döntéshozók annak érdekében, hogy a technológiai cégeket magukhoz édesgessék: Koppenhágától délre kilenc mesterséges szigetet szeretnének kialakítani. Hogy honnan szereznének mindehhez földet? A közeli építkezéseknél begyűjtenék a fölösleget, összesen 22 millió köbmétert. Ez még így is szerénynek mondható a világ legnagyobb mesterséges szárazföldjéhez képest: Dubajban a pálmafát formázó Palm Jumeirah szigetet 100 millió köbméter homokból és sziklából formázták meg. A Holmenének keresztelt dán szigetek építése három év múlva kezdődne meg, és 2030-ban indítanák be az értékesítéseket. Első körben mintegy 300 cég betelepülésére számítanak. Brian Mikkelsen vállalkozásügyi miniszter mindenesetre máris európai Szilícium-völgyként emlegeti a beruházást. Ez már csak azért is fura, mert a technológiai központok rendszerint nem nagy állami beruházások keretében jönnek létre. A San Francisco-öblöt sem egy gigaépítkezés, hanem a Stanford Egyetem közelsége és helyi szabályozások tették vonzóvá. Ott már a 30-as években gondoskodtak arról, hogy a munkanélküli diplomások könnyedén céget tudjanak alapítani. Annak idején, 1939-ben például így jött létre itt a ma már 52 milliárd dolláros HP is. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a dánok a 425 millió euróból (136 milliárd forintból) készülő mesterséges szigeteken nem csak a cégtelephelyeknek ágyaznak meg. Többek közt egy óriási hulladékfeldolgozót is telepítenének ott.
Borítófotó: Sajátos művészeti alkotás a dán tengerparton. Rózsaszínben látják a jövőt
