Eucharisztikus kongresszus
A jövő évi költségvetésről szóló, már a parlament előtt lévő törvény tervezetében ugyan külön soron nem szerepel, ám a kormány minden szükséges támogatást megad a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) megrendezéséhez – értesültünk. Egy korábbi, még 2017-es határozat már rendelkezett az állami támogatás mértékéről és ütemezéséről. Ennek megfelelően az esemény hivatalos főszervezője, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye abban az évben 12,6 milliárd forintos hozzájárulásban részesült az előkészületekhez, majd tavaly több mint 9 milliárdban, az idén pedig további csaknem 2,5 milliárdos forrás biztosítását írta elő a kabinet. Ez összesen 21,5 milliárdot tesz ki.
Közlekedési tervek
Ebből az összegből ugyanakkor nem csupán a fő helyszínként megjelölt, amúgy a 2021-es vadászati világkiállításnak is helyet adó Hungexpo Budapesti Vásárközpont megújítása, hanem egyházi épületek, templomok, közösségi terek felújítása is kijön.
A kormányhatározat rögzítette egyebek mellett azt is, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter a „kulturális örökség védett elemeivel érintett helyszíneken a műemlékvédelmi szempontokat a legmesszebb menőkig érvényesítse”. Az eredeti tervekben egyébként szerepelt egy később sportrendezvények tartására is alkalmas csepeli stadion felépítése is, ám ez végül nem valósul meg.
Ami a Hungexpo megújítását illeti, annak irányairól, továbbá az ahhoz kapcsolódó közlekedési fejlesztésekről ugyancsak 2017-ben döntött a kormány. Erre akkor több mint ötmilliárdot szántak.
A részletek kapcsán Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a szállodaszövetség márciusi közgyűlésén beszélt arról, hogy valamennyi csarnokot felújítanak, új kongresszusi központ és fogadóépület épül, továbbá megújítják a parkolókat. A bemutatott látványtervek alapján az új konferencia-központban kétezer fős plenáris terem, 26 szekcióterem, 2500 négyzetméternyi kiállítótér és 2300 négyzetméteres tetőterasz kap helyet, valamint két kiállítási csarnokot is építenek. Mezei Gábor tervező közlése szerint 2021 nyarára várható a fogadóépület befejezése, a többi épület pedig 2020 körül készülhet el. Ganczer úgy véli, a tervezés során figyelemmel voltak arra, hogy a párhuzamos rendezvények megtartása biztosított legyen. A munkálatok megkezdését akkor májusra ígérték, a jelek szerint ebben van némi csúszás.
A közösségi közlekedéshez kapcsolódó teendők ugyanakkor továbbra sem tisztázottak, ám információink szerint felmerült a korábbi villamosvonal visszaállítása mellett mozgójárdás összeköttetés kialakítása a Pillangó utcai metróállomással. A fejlesztés mindenesetre szerepel a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott, 2030-ig szóló fővárosi közlekedésfejlesztési stratégiában, a Budapesti mobilitási tervben is.
Elégedett delegáció
Visszatérve az eucharisztikus kongresszusra: Erdő Péter bíboros, a lebonyolító főegyházmegye érseke nemrég fogadta az eseményért felelős vatikáni küldöttséget, majd a többnapos, az előkészületeket ellenőrző látogatást követően beszámolt arról: a kormány nemcsak a jórészt a rendezvénytől függetlenül is szükséges rekonstrukciós munkálatokhoz, hanem a lebonyolításhoz is hozzájárul majd.
A szervezők mindenesetre egyelőre jól vizsgáztak. A delegáció tagjaként ugyanis maximális elégedettségének adott hangot Piero Marini érsek, a NEK Pápai Tanácsának elnöke. Az esemény üzenetének, küldetésének hátterét ismertetve kitért arra is: a kongresszust a tizenkilencedik század végén, Franciaországban hívták életre, akkoriban Európában több egyházellenes kormány is volt, ami azt jelentette, hogy a keresztények gyakorlatilag ki voltak zárva a politikai életből.
A rendezvény tehát egyfajta katolikus válasz, sőt, erődemonstráció volt. A célok később változtak, X. Pius pápa idején a kongresszusok már lényegében átalakultak az elsőáldozás „nagy ünneplésévé”, míg a hatvanas évektől az egyház, a helyi közösség, valamint a világ más közösségeinek ünnepe lett. Vagyis a kongresszus célja inkább már az, hogy az „egyház felfedezze magát az eucharisztiában”.
Nem papos dolog
A világkongresszus 2020. szeptember 13-án nagyszabású szentmisével kezdődik, amelynek helyszíne az új Puskás Ferenc Stadion lesz, ahová mintegy hatvanezer embert várnak. Lesz szertartás a Kossuth téren és a Hősök terén is, akárcsak az 1938-as, előző budapesti alkalmon.
De nem csak tömegrendezvények kapcsolódnak az eseményhez. A kongresszust közvetlenül előkészítő idei év például a plébániáról mint missziós közösségről szól – vetítette előre Erdő Péter bíboros. Ennek lényege, hogy az egyes közösségek minél több érdeklődőt hívjanak meg a templomokba, illetve a körülöttük zajló hitéleti tevékenységekbe. Ez immár a harmadik felkészülési év, amely már kifejezetten a nyitásról szól.
Mohos Gábor segédpüspök beszámolója szerint a szeptember 20-ig tartó rendezvény felépítésének keretei adottak, a többi országban is egyfajta nemzetközi sztenderd alapján valósul meg a szervezés. A kongresszus jelmondata a következő lesz: „Minden forrásom belőled fakad”. Úgy fogalmazott, „nyitottságunkat szeretnénk tehát megfogalmazni a körülöttünk lévő társadalom, illetve minden ember felé, fölkínálni számukra a szeretet üzenetét, amely az egyház hitének is az alapját adja”.
A NEK főtitkára egyébként Fábry Sándor unokaöccse, Fábry Kornél atya, aki egy interjújában arról beszélt, sokan gondolhatják, hogy az eucharisztia valami papos dolog, a kongresszus meg tudományos, úgyhogy „minket nem érint”. Ezzel szemben a legutóbbi ilyen eseményen a Fülöp-szigeteken mintegy 1,5-2 millióan vettek részt a gyertyás körmeneten. Az 52. NEK is inkább népünnepély lesz, ahol az egyház kilép a falakon kívülre, hogy az örömhírt elvigye mindenkihez – vetítette előre a szervező.
Borítófotó: Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek egy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust népszerűsítő flashmobon. A katolikus világtalálkozó egy sor egyházi és állami fejlesztést is eredményez
