VASÚTI FEJLESZTÉS
A kormányt több helyről is megkeresték, és több céggel tárgyal annak érdekében, hogy minél előbb létrejöhessen a direkt vasúti kapcsolat a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel – válaszolta újságírói kérdésre még egy januári kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A téma annak kapcsán merült fel ismét, hogy cikkek jelentek meg arról: a világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban lévő vasútijármű-gyártóját, a CRRC-t szintén érdekli a ferihegyi gyorsvasút.
Sőt, az óriáscég részéről konkrét megvalósítási és finanszírozási tervet is készítettek, amely bejárta a balliberális sajtót, mondván: az immár mintegy százötvenmilliárdos projektről szóló 2016-os kormánydöntés végrehajtása vélhetőleg a kínaiak érdeklődése miatt csúszik.
Ez azonban azért is rosszhiszemű magyarázat, mert nem a CRRC az egyedüli érdeklődő, ráadásul a kínai tapogatózás amúgy sem számíthat újdonságnak, hiszen már Fellegi Tamás akkori nemzeti fejlesztési miniszter 2011-es pekingi látogatásán elhangzott az ázsiai nagyhatalom közreműködésének a lehetősége a beruházás kapcsán. Sőt, akkor szóba került az is, hogy a Bank of China finanszírozná a fejlesztést, s még elvi megállapodás is született a CRRC-vel. Aligha váratlan fordulat tehát, hogy a kínai társaság konkrét koncepciót készített.
TÖBB ÉVTIZEDES ELKÉPZELÉS
Az első ötlet a reptéri vasút megépítésére vonatkozólag egyébként még az első polgári kabinet idején, 1999-ben született meg, a 2002-es kormányváltáskor azonban a beruházás lekerült a napirendről. A jelenleg hatályos, 2016-os kormányhatározat egy 29 kilométeres új vasúti pálya kiépítését részesítette előnyben, amely akár a Budapest–Cegléd–Szolnok vasúti pálya új szakasza is lehetne.
A fejlesztési tárca államtitkári székéből érkező Homolya Róbert MÁV-elnök-vezérigazgató tavaly októberben nyilatkozott úgy, hogy a ferihegyi vasút építése engedélyközeli állapotban van, és ha a beruházás 2021–22-re elkészül, akkortól húsz perc alatt lehet majd kiérni a Liszt Ferenc repülőtérre Budapest belvárosából. Legalábbis ez a kormány elvárása.
Ami a finanszírozást illeti, a távirati iroda beszámolója szerint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz terhére biztosítandó támogatás tervezett összege 96, míg a hazai költségvetési támogatásé 46 milliárd forint. Ez utóbbit akár hitelből is fedezheti az állam, miután 73 milliárd forint értékben kedvező hitelszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal. Ez azt jelenti, hogy kínai pénz aligha lesz a projektben, legfeljebb a kivitelezés szintjén. Ám ez még a jövő zenéje.
PRIVATIZÁCIÓS AKADÁLY
Akadt azonban újabb döccenő. Homolya egy ez év januári nyilatkozatában ugyanis újabb szempontokat dobott be, kvázi annak magyarázataként, miért csúszhat a folyamat, vagy legalábbis a kivitelezésről szóló döntés. „A projektben már nem a vasúti megvalósíthatóság a fő kérdés, hanem az, hogy privatizálták a repteret, és az a koncessziós szerződés milyen beavatkozást enged a területen” – hívta fel a figyelmet a MÁV elnök-vezérigazgatója. Szerinte a légikikötőnél mondhatják azt, hogy nem járulnak hozzá a vasúthoz, miután 75 évre a repteret üzemeltető cég használatába adták azt a területet. Érdemes megjegyezni: mindez 2010 előtt történt.
A kormánnyal – részben a reptéri körülmények miatt érkező panaszok miatt – amúgy sem felhőtlen viszonyt ápoló cég sietett cáfolni a felvetést. „A Budapest Airport üdvözöl minden olyan fejlesztést, amely összeköti a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a vasút hálózatával, hiszen minden ilyen megoldás az utasaink kényelmét és érdekeit szolgálja. Hivatalosan és írásban is támogatásunkról biztosítottuk a repülőtéri vasútállomás megépítésének előzetes építési engedélyezési tervét, ennek megvalósításához pedig megfelelő területet jelöltünk ki a 2. terminál közelében” – írták.
Ezt követően érkezett az újabb, akár további csúszáshoz is vezethető elképzelés, mégpedig egy módosított nyomvonalé – szintén a MÁV részéről. A koncepcióval úgy írnák át a már jóváhagyott terveket, hogy a Kőbánya-Kispest vasútállomásnál leágazna egy szárnyvonal a Nyugati pályaudvar és Ferihegy között kiépítendő reptéri gyorsvasúti szakaszról. Az Index beszámolója szerint tehát a MÁV mostani terve félig a Nyugati–Ferihegy-etapra épül, ám felerészt az említett kínai terveken alapul, legalábbis a Keleti–Köki-szakaszon, úgy, hogy a meglévő hálózatba integrálnák ezt a részt. A vasúttársaságnál ezzel együtt arra jutottak: nem kell a kínaiak által tervezett magasvasút, tizenhárom vasúti híddal a Keleti és a Köki közötti rész négy kritikus pontjával kapcsolatos gondokat egyszerűbben is meg lehet oldani. A vizsgálat nem zárja ki, hogy a reptérről érkezők a Kökitől a Nyugatiba is tovább tudjanak haladni, tehát a lényeg az, hogy menjen vonat a reptérről a Keletibe és a Nyugatiba is.
Kormánydöntés azonban még nem született erről az újabb, a Keleti felújítását is magában foglaló vasúttársasági elképzelésről, ahogy a kivitelezés megkezdéséről sem. Információink szerint azonban erre akár heteken, de legfeljebb hónapokon belül sor kerülhet.
PÁLYAUDVAROK KÖZÖTT
Elvi szinten viszont arról már határozott a kabinet, hogy – több más fontos közlekedési fejlesztés mellett – uniós pénzből elindul a Déli és a Nyugati pályaudvar föld alatti összekötésének a tervezése. A kabinet ugyanis egyetért a Budapest fejlettségéhez mérten méltatlan állapotú vasúti pályaudvari rendszer megújításának a szükségességével. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésénél tart a történet.
Az egyik fő cél Budapest kelet–nyugati vasúti átjárhatóságának a bővítése, ennek érdekében pedig „vasúti összekötő alagút” megépítésének az előkészítése. A határozat elismeri, hogy a fejlesztés nyomán a Nyugati pályaudvar szerepe növekszik, sőt, végül központi pályaudvarrá alakul majd, míg a Déli teljes területe fokozatosan felszabadul, így ezen terület funkcióváltását is át kell gondolni. Itt azonban még nem tartunk, az elképzelés egyelőre tervezőasztalon sem létezik. Része lehet azonban a főváros és a kormány 2030-ig szóló fejlesztési koncepciójának, melyről információink szerint már tárgyalt a kabinet. Úgy tudjuk, Tarlós István főpolgármester részt is vett a múlt heti kormányülésen.
