Konkurenciát kap a YouTube

Való Világ
Ma már a Zuckerberg-érdekeltségbe tartozó Instagramon is nézhetünk videókat egy vadonatúj applikációval. Kérdés, hogy a gyarapodó online lehetőségek mennyi üzletet vesznek el a tévék elől.

NET VS. TV

Néhány napja igen fontos bejelentés történt: a hatalmas, 1,4 milliárd felhasználóval rendelkező Instagram próbál most a YouTube számára konkurenciát teremteni. Zuckerbergnek fájhat is a foga az utóbbi társaság sikereire, mert a Facebook tulajdonában lévő Instagram vezetése most azt találta ki, hogy IGTV néven létrehozzák a fiatal korosztályok új, trendi videómegosztóját. 

További különlegessége az új mobilos applikációnak, hogy ha rákattintunk, akkor azonnal elindul az online műsorfolyam, akár a tévéadás – még keresőszót sem kell beírnunk. Azaz nekünk előre gondolkodni, szavakat pötyögni sem muszáj. Igaz, van erre lehetőség, ám e nélkül is hátradőlve élvezhetjük a mobilos szórakozást. 

 

ÁLLÓ FORMÁBAN

Hagyományos tévéműsort persze nem kapunk, de véleményvezérek ezrei mozdulhatnak rá rövidesen erre a hatalmas felhasználóbázisú platformra. Az IGTV nagyon igyekszik fiatalos és naprakész lenni: formátuma ugyanis alapértelmezésben a mobilon megszokott álló orientációjú, függőlegesen felvett videókra épít, nem pedig a YouTube-nál, a tévéknél és a moziknál megszokott fekvő képformátumra. Ez a „szabállyá vált szabálytalanság” kiválóan alkalmas például az egyfős videóblogok (vlogok) készítéséhez és más kreatív megoldások kivitelezéséhez. 

Az IGTV-vel kiegészülve az online videózási lehetőségek palettája igen terebélyessé vált: akinek a YouTube és az Instagram nem elég, annak a Vimeo és a Twitch platformja is a rendelkezésére áll. E négy online megoldás együttes erővel eléri, hogy egy fiatalnak lényegében szükségtelen a tévé. 

Mi lesz így hosszú távon a televíziókkal? Eltemetni nem kell őket, de bizonyosan átalakul a szerepük. A mai jóval száz feletti csatornaszám valószínűleg jelentősen csökken majd, s az úgynevezett lineáris tévézést felváltja, pontosabban egyre inkább kiegészíti, részben kiváltja az online film- és műsorfogyasztás.

 

SOK A KONKURENS

Ezt a jelenséget csak még jobban felerősíti az a trend, hogy akár a nappalikban, akár a hálókban és a gyerekszobákban lévő televíziók is mindinkább internetképessé válnak. A legújabb tévéken pár gombnyomással például a YouTube vagy akár három konkurense, a Twitch, a Vimeo vagy az IGTV is elérhető.

És persze akkor még csak érintőlegesen szóltunk az úgynevezett streaming szolgáltatókról, melyek eredetileg online videótékaként indultak. De a Netflix, az Amazon Prime vagy a Hulu ma már elképesztő minőségű saját sorozatokat is gyárt.

A felsorolt szolgáltatók nagy előnye a YouTube-hoz képest, hogy az előfizetésekből komoly és látványos produkciókat is tudnak finanszírozni. Ezzel szemben a Google videómegosztóján az amatőr tartalomgyártók többnyire csak a reklámbevételekből látnak pénzt.

Legalábbis eddig ez volt a felállás. Ám a YouTube elindított egy új programot: azok a csatornák, amelyeknek több mint százezer feliratkozójuk van, előfizetéses rajongói klubot indíthatnak. Hogy ez mit jelent? Azok a felhasználók, akik hajlandók havi öt dollárt kipengetni, exkluzív anyagokhoz férhetnek hozzá. Így a videósok többet kereshetnek. Márpedig ha dől a pénz, akkor a tartalomgyártók profibb anyagokat tudnak készíteni, ami több nézőt és nagyobb forgalmat generál. Ezzel mindenki jól jár. De főleg a Google.

De hogy áll a tv versus YouTube párharc? Nézzünk pár friss adatot e téren. A Zenith várakozásai szerint jövőre a fejlett világban éppen ugyanannyi tartalmat fogyasztunk az interneten, mint amennyit televízión! Igaz, a világhálós részben nem csak a mozgókép van, mert a Zenith médiaügynökség az online zenehallgatást, a csevegést és a közösségi site-okon való tartózkodást is beleszámolja a netes időnkbe. Várakozásaik szerint a következő évben naponta átlagosan 170 percet töltünk a webre kapcsolódva, lényegében ugyanannyi időt szakítva rá, mint tévézésre.

De akad ennél pontosabb tanulmány is a témában: a Nielsen nemzetközi felmérése részletesebben vizsgálja a korcsoportos trendeket. Az elmúlt öt évben a 18–24 évesek tévénézési ideje a felére csökkent, csak 2016-ban havi 77-ről 64 órányira redukálódott. Tavalyelőtt a 18–34 esztendőseket tekintve is kilenc százalékkal mérséklődött a televíziózásra fordított idő, miközben a PC-k előtt 57 százalékkal többet ültek a fiatalok. A tableteknél 68, a mobiloknál pedig 100 százalékkal nőtt ugyanez az arány! 

 

REKLÁMELKERÜLŐK

Ráadásul a fiatal korosztályok tömegesen szoktak rá a time-shifting (időeltolásos) tévénézésre. A modern set top boxok többsége rögzíteni tudja a kedvenc adók műsorát, a reklámok tehát eltekerhetők vagy átugorhatók, így az este 8 órától kezdődő műsorfolyamot csak 9 vagy 10 órától kezdik nézni a fiatalabbak. Az sem mellékes, hogy ma már a teljes médiafogyasztás csaknem negyede mobilon zajlik, holott hét esztendővel ezelőtt (az iPhone 4-es széria felfutása idején) mindössze öt százalék volt a telefonok előtt töltött idő, részben azért, mert a netes sávszélesség kicsi és/vagy drága volt ahhoz, hogy tömegesen nézzenek videókat az emberek.

Ez a trend mostanra teljesen megfordult, amit jól mutat az is, hogy a bevezetőben említett Instagram IGTV-je lényegében csak a mobilos videófogyasztókra építi üzleti modelljét. És nem lennénk meglepve, ha a harminc alattiak körében még tovább „reszelné” a televíziónézésre fordított időt.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink