TITKOLÓZIK AZ APPLE
A technológiai nagyvállalatok részvényeinek az ára soha nem látott magasságokba szökött az elmúlt egy-két évben. Lényegében megduplázódott az árfolyam. Úgy tűnik, ennek a sikersorozatnak most vége szakadhat. A több száz nagy IT-cég helyett a tőzsdei elemzők elsősorban az öt legnagyobbra figyelnek. Ezeket egy ideje külön kezelik, FANG néven. A betűszó a Facebook, az Amazon, a Netflix és a Google papírjait jelöli, de valójában inkább FAANG-ként szokták emlegetni ezt a csoportot, mert ebbe a körbe a legtöbben az Apple-t is beleveszik.
Miért ezekre a papírokra fókuszálnak? Mert az öt elképesztő méretűre hízott részvénytársaság piaci tőkeértékének a változása jól jellemzi azt, hogy a befektetők mit várnak éppen a techszektortól. E vállalatok tőkeértéke ugyanis – az elmúlt hónapok több, jelentős árkorrekciója ellenére – még mindig jóval 3100 milliárd dollár felett van. Ez magyar pénzben nem is fejezhető ki könnyen: közel kilencszázezer milliárd forintról van szó, ami a 2018-assal számolva költségvetésünk 48 évnyi bevételének felel meg! Magyarán e cégek piaci súlya nagyon jelentős; ami velük, illetve náluk történik, az kihat nemcsak az amerikai tőzsde vagy a globális technológiai szektor egészére, de lényegében az egész világgazdaságra.
IJESZTŐEN DRÁGÁK?
Nagyon nagy, válságot előidéző baj egyelőre nincs, csak döccenők vannak. Igaz, annál fenyegetőbbek a jelek, mert ha a trend folytatódik, akkor akár a sokak által a falra festett következő nagy gazdasági krízis okozója is lehet egy esetlegesen kipukkadó újabb technológiai tőzsdelufi – ahogyan történt ez 1999/2000 fordulóján is.
A részvények ára most egyelőre – ha egy-két éves trendet nézünk – nagyon magas, és persze ebből is adódhat az elemzői óvatosság. Ám azért itt jóval többről van szó. A neves CNBC üzleti televízió még a nyáron közölt egy ijesztő analízist. E szerint a júliust megelőző egy évben 64 százalékkal drágult a FAANG részvénycsoport, de az árnövekedési várakozásokat jelző elemzői számítások csak öt százalék körüli további emelkedést mutattak 2019 közepéig. Ráadásul ez az érték azóta meg is lett, vitte tovább a lendület a vállalatokat.
BAJOK A VIDEÓTÉKÁVAL
A FAANG-bajok sora a Facebook gondjaival kezdődött, még márciusban, az emlékezetes Cambridge Analytica-botránnyal. Ekkor 185-ről 153 dollárig szakadt az árfolyam két hét alatt. Ezt egy látványos rali követte felfelé, 217 dollárig, ám azóta ismét 150 alá esett be az ár, mivel lassan a befektetők is belátják, hogy nem sokat ér a mellébeszélés, a túlerőltetett üzleti nyomulás, és a cenzúrázás is visszaüt.
Lényegében a Netflixnél, a világ legnagyobb online videótékájánál is a bővülés lassulása jelentette a törést. A pár hónapja még 420 dolláros magasságig szálló részvényár mára 300 közelébe zuhant vissza. A cég nyereségtermelő képességét ugyanis jelentősen rontja, hogy erőteljesen beszálltak a saját tartalmak gyártásába. Erre tavaly kétmilliárd dollárt költöttek, az idén pedig három-négy milliárdot fordítanak, ami elképesztően nagy összeg, és ezzel abszolút egy ligába kerültek az olyan óriásokkal, mint az HBO vagy a Disney. Hosszabb távon persze kifizetődhet ez a stratégia, így ha valaki hisz abban, hogy a piac egésze még évekig emelkedik, annak jó beszállási pont lehet a Netflixbe a jelenlegi, bő harminc százalékkal lefelé korrigált árfolyam.
SÖTÉT FELLEGEK
Csakhogy most közel sem hit kérdése a dolog, mert sokan egy közelgő pénzügyi válságra figyelmeztetnek. Ha pedig ezen a szemüvegen keresztül nézzük a FAANG-részvényeket, akkor a kivárás sokkal jobb stratégiának tűnik, mint a felhalmozás.
Bár a korrekciók kapcsán e papírok most tényleg olcsóbbak lettek, azért egyértelmű, kétely nélküli vételi jelzést veszélyes lenne most megfogalmazni. Már csak azért is, mert az olcsóság mindig relatív. Sok részvény ára csökkent, de ezek mindenképpen inkább kisebb korrekciót jelentenek. Ahogyan az Amazon harminc százalék körüli zsugorodása is. Mert bár ez nagy arányt jelent, de még a 2000 dollárról 1500-ig eső papír is csak azt mutatja, hogy a májusi szintre korrigált vissza az árfolyam a világ legnagyobb e-kereskedőjénél.
ROTHADÓ ALMA
A legkellemetlenebb meglepetést a néhai Steve Jobs vállalata okozta. Közel sem csak azzal, hogy csapnivaló számokat közölt november első napjaiban. Mert aki kicsit is követi az iparágat, az tudja, hogy az iPhone-ok és más almás ketyerék technológiailag már nem a csúcsot képviselik. A márka és a háttérszolgáltatások erősek, legendásan jók, így csillagászati árat lehet elkérni a készülékekért, sőt emberek százmillióit lehet lehúzni az Apple-áruházban applikációk, zenék, játékok és filmek értékesítésével. De az átlagos középosztálybeli vevők sem most jöttek a falvédőről. A kiforrott kínai készülékek, például a Huawei vagy akár a Xiaomi csúcsmodelljei hónapról hónapra egyre jobb alternatívát kínálnak a jó, de nem kiemelkedő Apple készülékekkel szemben, méghozzá azok árának feléért, harmadáért.
Arról nem is szólva, hogy telítődik az okostelefon-piac. A tehetősek már a sokadik készülékcserén vannak túl, és egyre kevesebb értelme van ezek leváltásának. Az Apple most úgy döntött: ha esnek az iPhone-eladások, akkor majd nem közli a darabszámokat negyedéves jelentései során. Jogilag ezt megtehetik, de a hír hatására mindjárt hét százalékkal szakadt be a cupertinói gigavállalat árfolyama.
Fontos érdekesség az is, hogy míg pár hete, valamint nyáron a FAANG-részvények némelyike és a Microsoft azon „versengett”, hogy melyikük éri el először az egymilliárd dolláros piaci értéket, addig mára mindegyik jelentősen eltávolodott ettől az álomhatártól. Pedig éppen az Apple volt az, amelyik július végén átlépte az ezer milliárdot. Jelenleg viszont megint ez alá került, és ahogy a helyzet kinéz, lehet, hogy alatta is marad. Ha egy nagyobb tőzsdei korrekció jön a következő hónapokban, akkor pedig biztosan, hiszen iPhone-ból nem fogy majd több.
Borítófotó: 3d-nyomtatással készült maszk, amivel kijátszható az iPhone arcfelismerője. Az Apple telefonja megtéveszthető, a befektetőik viszont aligha
