Kínában dől el a kenyér ára

Való Világ
Hiába végez számtalan intézet, valamint az ENSZ is termésbecslést a világ minden térségére vonatkozóan, az aratás végéig nem lehet megmondani, pontosan mennyi gabonát takarítanak be ténylegesen a gazdák, de a mennyiség egyébként sem befolyásolja érdemben a világpiaci árakat. Ezeknek az elemzéseknek a célja jellemzően a piacbefolyásolás, míg érdemi hatást az Egyesült Államok és Kína gyakorolhat a gabonakereskedelemre.

BECSLÉSEK

Habár a gazdák még korántsem végeztek az aratási munkálatokkal, sokan már most próbálják megbecsülni az élelmiszer- vagy a takarmányárak jövőbeli alakulását. A szakmai szereplők szerint számos kutatóintézet áltudományos előrejelzéseket közöl, ráadásul a világ nagy gabonatermesztőinek adott évben néhány százalékkal jobb hozama nem gyakorol érdemi hatást a globális piacra. Ezek a kiadványok viszont arra jók, hogy az éppen aktuális árakat a spekulánsok kénye-kedve szerint mozgassák.

„Jellemző, hogy az aratással együtt a hírgyártás is elkezdődik. Ennek általában az a célja, hogy a kereskedők olcsón tudják felvásárolni a meglévő készleteket” – mondta a Figyelőnek Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének az elnöke megkeresésünkre kiemelte: a világpiacon kialakult folyamatokat – beleértve a gabona árát – leginkább az Egyesült Államok és Kína közötti „kereskedelmi kardcsörtetés” mozgatja. Emellett jelentős bizonytalanságot okoz az afrikai sertéspestis. A betegség kínai terjedése miatt igencsak visszaesett a gabona iránti világpiaci kereslet.

A szakember szerint a tévhittel ellentétben nem befolyásolja a többek közt Magyarországon megtermelt búza átvételi árát az, ha a világ egyik legnagyobb termőterületével rendelkező Oroszországban a betakarított mennyiség néhány százalékkal nagyobb az átlagosnál. Ráadásul leginkább becslésekből következtetnek a spekulánsok, miközben az aratás végéig számos tényező felülírhatja az előrejelzésekben leírtakat, egyebek mellett az időjárás, amely hátráltathatja a munkát, tönkreteheti a termést. Petőházi Tamás példaként említette: tavaly nyáron pánik tört ki Németországban egy prognózis miatt. Ebben azt jósolták, hogy a búza tizenöt százalékát nem tudják betakarítani a gazdák, s több millió tonnával kisebb lesz a termésmennyiség. Érdemi hatása a tényleges kiesésnek nem volt sem az ellátásra, sem az élelmiszerárakra. „Mindössze” a bizonytalan adatokon alapuló előrejelzés keltett pánikot.

A szövetség elnöke ugyanakkor leszögezte: a tényleges termésmennyiség már nagyban befolyásolja az adott társadalmat. Észak-Afrikában például két egymást követő évben nagyon rossz volt a termés, ennek hatására – készletek híján – a második esztendő után a duplájára emelkedtek az élelmiszerárak. A folyamat vége pedig arab tavasz elnevezéssel vonult be a történelembe, a felkelések alapja ugyanis egyfajta éhséglázadás volt.

„A nemzetközi szervezeteknek aligha vannak iránymutató adataik a prognózisaikhoz, ám a helyi szervezetek és a gazdálkodók információi már elegendők” – hangsúlyozta a szakember. Magyarországon ötmillió tonnát arathatnak búzából, ennek nagyjából a fele fedezi a hazai szükségleteket. A mintegy 2,5 millió tonnából 1-1,2 milliót használ fel a malomipar. Hozzávetőleg 800 ezer, egymillió tonnából takarmány készül, 300-500 ezer tonnát az ipar igényel, további 300 ezret a vetőmagpiac. A fennmaradó 2,5 millió tonna termés exportárualap, amelyet az eladáskor jellemző áron vesznek át. A magyar termelők elsősorban Európában értékesítenek. Fontos piacuk Szlovénia, Olaszország és Németország. Petőházi Tamás ennek kapcsán kiemelte: éppen ezért nem meghatározó hazánk szempontjából, hogy Oroszországban mennyi búzát aratnak, mivel az oroszok a termést részben a Közel-Keleten értékesítik, ahova nem szállítunk. 

A szövetség vezetője a kenyér árával kapcsolatban arról beszélt: az árváltozás attól függ, hogy a malomipari szereplők miként tudják kigazdálkodni a világpiacon kialakult ellenértéket. A szakember hozzátette: az aratás végéig tehát nem lehet megbecsülni a pontos mennyiséget, az árakat pedig leginkább a nagyhatalmi, világpolitikai tényezők alakítják.

Az viszont már a szakértők szerint is könnyebben előre jelezhető, hogy várhatóan mely államok szorulnak külső segítségre, mivel nem képesek megtermelni a lakosság ellátásához szükséges élelmiszer-alapanyagokat. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a legfrissebb közlése szerint 41 országnak kell határon túli támogatás az éhínség elkerülése érdekében. Közülük 31 állam Afrikában található. Ezekben a térségekben elsősorban a háborús körülmények vagy a természeti csapások nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelést.

Hazánkban a tél végi, tavasz eleji szárazság nem tett jót az őszi vetésű szántóföldi növényeknek. Ekkor arról érkeztek hírek, hogy a vetés nagy területen ki sem kel. A legnagyobb károkról az Alföldről érkeztek jelzések. Ám a csapadékosabbra forduló késő tavaszi időjárásnak köszönhetően megmenekültek a növények, így búzából, mint fentebb írtuk, a tavalyihoz hasonló mennyiséget, ötmillió tonnát arathatnak a gazdák. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a nyári aratású szántóföldi növényekből várakozáson felüli termésmennyiséget, 7,7 millió tonnát takaríthatnak be mintegy 1,6 millió hektárról. Magyarországon az aratás hagyományosan június végén kezdődik, az őszi repcével, ezt követően az őszi árpát és az őszi búzát takarítják be a gazdálkodók. A betakarítás végéig egy csapadékosabb periódus hátráltathatja a munkát, míg egy jégverés az adott területen hatalmas pusztítást végezhet.