HULLADÉKKÉRDÉS
Mindenkinek napi tapasztalata lehet az illegális hulladéklerakókról. Szinte nincs olyan település vagy elhagyatott nagyvárosi terület, amelyre ne szállítanának építkezési vagy egyszerű háztartási hulladékot, használt ruhát, kiszuperált gumiabroncsokat. Egyes budapesti zöldövezeti városrészekben elszaporodtak az olyan esetek, amikor egy vélhetőleg köztéri szemetesnek nézett kukagyűjtő mellé rakják le a szemeteszsákokat, de olyan is megesik, hogy a lakásfelújításból származó sittes zsákokat – konténerrendelés helyett – egyszerűen kiteszik az utcára, majd „ottfelejtik”.
Épp ezért az ország legnagyobb közösségi rendezvénye lett – 3240 helyszínen több mint 240 ezer önkéntessel – az elmúlt napokban megrendezett TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a TeSzedd! kampány megnyitóján jelentette be, hogy tárcája hamarosan jogszabály-módosítást, szigorítást tervez az ügyben. Jelenleg a szabálysértési törvény szerint aki természeti, védett természeti, Natura 2000 területen a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, (…) természetvédelmi szabálysértést követ el. Ennek jogkövetkezménye lehet az illetékes hatóság által kiszabott pénzbüntetés vagy a természetvédelmi őr által meghatározott helyszíni bírság.
A kormányzat tehát az ezeken a helyeken történő illegális hulladéklerakást is bűncselekménnyé minősítené.
Pedig a büntető törvénykönyvben (Btk.) már most is létezik a területet érintő paragrafus A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése címen. Ez a kategória a közegészség elleni bűncselekmények csoportjába tartozik. E szerint aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, (…) illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékkal követik el. Aki pedig gondatlanságból tesz ilyet, vétség miatt egy, veszélyes hulladék esetén két esztendeig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó.
Szakértők szerint nem is az illegális szemétlerakás jogi szabályozásával van a legnagyobb gond, hanem annak felderítésével. Ugyanis a tettenérés lehetősége eléggé korlátozott, hiszen az elkövetők leggyakrabban az éj leple alatt helyezik ki a hulladékot az elhagyatott területeken. Az országban több ezer ilyen illegális hulladéklerakó lehet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tisztában van a probléma súlyával, hiszen tavaly ősszel pályázatot hirdetett önkormányzatok számára. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljainak a megvalósítása érdekében a tárca mintegy 240 millió forint támogatást bocsát a települések rendelkezésére az illegális szemétlerakók felszámolására.
Ezenkívül a kereskedelemben használt túl sok csomagolóanyag ellen is fel akarja venni a harcot: betétdíjat kíván ezekre kivetni. Kérdés, hogy a környezetszennyező csomagolóanyagok (például bolti nejlonzacskók és -szatyrok) termékdíjassá tétele milyen élelmiszerár-növekedést jelentene. Tavaly már volt egy hasonló elképzelése a minisztériumnak, a kormány azonban végül elvetette az előterjesztést. A magyarázat az volt, hogy a környezetvédelmi termékdíjak átalakítását az uniós kötelezettségeink teljesítése nem indokolja. A tárca most újra nekifut az ügynek, nemsokára kiderül, milyen sikerrel.
