Kata, te (nem) drága…

Való Világ
A gazdasági növekedés és a „fehéredés” iránti igény meghozta a vállalkozási kedvet a magyarok körében. Az első negyedévben már 7100-nál is több új vállalkozás alakult. A legnépszerűbb a katás adózási forma, de sajnos sokan kényszerből, féllegális munkaviszony-leplező eszközként használják.

Az Opten adatsorának tanúsága szerint 2012 óta töretlenül nő az évente kiváltott egyéni vállalkozói engedélyek száma. A válságot követő első jobb évben, 2012-ben 35 ezerről indult az új egyéni engedélyek száma, de a 2017-es adatok szerint már 69 127 egyéni vállalkozást jegyeztek be, ez mintegy 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és több mint duplája az előbb említett 2012. évi adatnak. De ezek csak az év végi számok, mert a pár napja közölt mutatók szerint az idei első negyedévben már 7100 fölé emelkedett a cégalapítások száma. Ilyen magas adat 2014-ben volt utoljára. Így az első negyedév ezen a téren 10 százalékkal haladta meg az előző esztendő azonos időszakát. Természetesen az egyéni vállalkozók sokfélék, a többségnél azonban a fő motivációt, az igazi vonzerőt az igen kedvező katás adózási forma jelenti. 

Persze ezek egy jó része sajnos nem feltétlenül a vállalkozói kedv növekedésének, vagy éppen a gazdaság látható gyarapodásának szól, hanem annak is, hogy túl jól sikerült a kata rendszere. Bár szigorúan tilos (nem véletlenül) a katás egyéni vállalkozóknak ilyen formában nyolcórás jellegű munkákat vállalni, azért a valóságban sok esetben lepleznek munkaviszonyokat ezzel a működési formával.

Hogy miért? Mert a havi minimálbérek, pontosabban a szakmunkás és diplomás bérminimumok – szerencsére – látványosan nőnek évről évre. Csakhogy a kis- és közepes vállalkozók igyekeznek mind több, kicsit is rugalmas munkaidősnek beállítható, nem fix 8 órásnak „eladható” alkalmazottat arra szorítani, hogy váltsa ki az egyéni vállalkozói engedélyt.

A valóságban ugyanis már a legegyszerűbb, mondjuk kereskedelmi eladói, benzinkutasi és ehhez hasonló állások is szakképesített munkakörnek számítanak, azaz 2018-ban a bruttó bérminimum már 180,5 ezer forintra nőtt, vagyis a munkáltató havi költsége nyolcórás dolgozó esetén legalább 210 ezer forint lesz, amelyből 120 ezret kap kézhez az alkalmazott. Viszont ha teljes állású katásként számláz, akkor, amennyiben a 180 ezret számlázza, abból neki 130 ezer forintja marad, és itt csak az alapszintű jövedelemről van szó. (Példánkban az egyszerűség kedvéért gyerek- és munkaerőpiaci kedvezményekkel nem számoltunk.)

Ugyanez a különbség egy szakmunkás bruttó 300 ezer forintos bére esetén így néz ki: a munkaadó 363 ezer forintot fizet, míg a dolgozó szűk 200 ezret visz haza nettóban. Ha katás egyéni vállalkozóként számláz 300 ezret, akkor a munkaadó nyer 63 ezret, ő pedig 50 ezerrel többet kap. Leegyszerűsítve tehát jelenleg mindkét fél érdekelt a trükközésben, vagy legalábbis abban, hogy a munkaköri leírást úgy alakítsák ki, hogy az a megbízásos jogviszonyhoz leginkább alkalmazkodjon. Ráadásul kellően nagy a havonta „megfogható” összeg mindkét részről ahhoz, hogy a féllegális irányba mozduljanak. Persze ez még mindig sokkal jobb, mint a feketén, zsebbe kapott jövedelem.

Tehát nemcsak arról van szó, hogy a feketézők most fehérednek, hanem arról is, hogy rengeteg minimálbérre bejelentett kereskedelmi dolgozó, takarító és biztonsági őr megemelkedett fizetését a munkaadók nem akarják kigazdálkodni, és a lehető legszínesebb eszközökkel megkérik, terelik a kollégákat, hogy megbízásos viszonyban, egyéni vállalkozóként dolgozzanak.

Ezt persze erősíti a távmunka terjedése, illetve az olyan növekvő szerepű munkakörök, mint az informatikus, az ételkiszállító, a kóstoltató, az ügynök, a termékértékesítő, a telefonos ügyfélszolgálatos vagy a webáruházi „eladó” (ezek nincsenek a cég kirendeltségeihez kötve). A lényeg: a nyolctól ötig típusú munkahelyek – különösen a nagyvárosokban – visszaszorulóban vannak, és természetesen ez is segíti az egyéni vállalkozók térnyerését. Vagy gondoljunk arra, hogy a tanárok-oktatók, a művészek, az idénymunkát végzők, az építő-, az egészségiparban (például masszőrök, otthoni ápolók) és hasonló hagyományos ágazatokban is egyre inkább terjed a másodállás, amelyre ráadásul teljesen legális a kata adónem választása, mi több, ha van egy 6-8 órás főállása valakinek, akkor itt havonta 50 helyett 25 ezer forint lesz a kata tételes adójának az összege.

Persze ha a katáról van szó, az előnyök sora ennél jóval hosszabb. Hisz korábban, aki bele akart vágni egy vállalkozásba, igen komoly tőkét kellett megmozgasson: csak egy cég alapításához gyakran milliókra volt szükség. Most nemcsak olcsóbb lett vállalkozni, de a működést érintő adminisztrációs teendők jó része is múlt időbe került (minderről lásd bővebben a keretesünket). Arról nem is beszélve, hogy a katás cégek rendkívül rugalmasak: ha kapunk egy főállást, akár szüneteltethetjük is a vállalkozást. Az biztos, hogy a kata még a visszaélések ellenére is összességében rendkívül sokat lendített a gazdaságon. 

 

KI IS AZ A KATA?

A kisadózó vállalkozások tételes adóját a 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) vezette be 2013. január 1-jétől. Bt.-k, kkt.-k és egyéni cégek is választhatják, de az egyéni vállalkozók körében a legnépszerűbb. Költségeket nem lehet elszámolni, de elég egy Excelben bevételi nyilvántartást vezetni, egy számlatömböt venni és néhány egyszerű lépéssel kiváltani az egyéni vállalkozói igazolványt. Ezután csak havi pár átutalást kell teljesíteni, így a könyvelés is havi pár ezer forint és kedvezményes az iparűzési adó is. Ha valaki nincs sehová bejelentve legalább napi 6-8 órában, akkor főállású katás lehet. Ekkor havi 50 ezer forintból (plusz könyvelő és iparűzési adó) letudhatja minden adózási kötelezettségét, igaz, áfát a felmerült költségei után nem igényelhet vissza. És ha ő áfa nélkül számláz, tehát alanyi áfamentes (ez az egyszerűbb), akkor évi 12 millió forintig vállalhat munkát, tehát az egyének döntő részénél bőven elég az éves keretösszeg. Ráadásul a havi 50 ezres „egész kata” a nyugdíjba, az elő- és rokkantnyugdíjba a munkanélküli-járulékba és a táppénzbe is beleszámít, a minimálbérhez hasonló módon. Aki azonban valójában munkaviszonyt „rejteget” ilyen módon, az a tetemes bírság mellett visszamenőleg a járulékterhek és az szja kivetésére is számíthat, ha egy munkaügyi vagy adóellenőrzés során az adott szerződéses viszonyról kiderül, hogy munkaviszonyt helyettesít. Ezért sem árt ilyen esetekben hozzáértő, gyakorlott könyvelővel és jogásszal előre átbeszélni az adott megbízási jogviszony részleteit. Fél kata esetén a havi átalány jellegű adó csak 25 ezer forint, itt viszont legalább napi 6-8 órás, bejelentett főállás szükséges.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink