ERŐS NYÁR VOLT A VENDÉGLÁTÁSBAN
Örvendetes, hogy több egymást követő évben elmondhatjuk: a számok tekintetében a turizmus rekordot rekordra halmoz. Ez megmutatkozik a vendégek és a vendégéjszakák számának dinamikus emelkedésében, a szálláshelyek bevételeinek növekedésében és abban is, hogy a turizmus jelentős mértékben járul hozzá Magyarországon a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez.
Farkas Dávid, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusstratégiai vezérigazgató-helyettese azt mondja, az ágazat GDP-hez való hozzájárulása is növekszik: a legfrissebb, 2015. évi Turizmus Szatellit Számla-adatok szerint ez 10,3 százalék (2013-ban 9,8 volt). „Célunk, hogy ezt a mértéket 16 százalékra emeljük 2030-ig, a vendégéjszakák száma pedig 50 millióra emelkedjen” – mondta a Figyelőnek a vezérigazgató-helyettes.
Mint aláhúzta, a turizmus a kormány számára is kiemelt ágazat míg 2010-ben 7,6 milliárd forint állt rendelkezésre a terület fejlesztésére, most 53 milliárd. Az ágazat fejlesztését segíti a belföldi turizmus sikeres ösztönzése is. „A SZÉP-kártya hosszú évek óta fontos eszköz. Az év első felében összesen 8,5 milliárd forintot költöttek el Széchenyi Pihenőkártyával a szálláshelyalszámláról. A belföldi turisták számának emelkedése azért is lényeges, mert sikeres belföldi turizmus nélkül nincs beutazó turizmus sem” – magyarázta Farkas Dávid, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a turizmusban dolgozók száma is nőtt az elmúlt években (lásd az ábrákat).
ERŐS VOLT A FÉL ÉV
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) első féléves adatai szerint a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma kétszer akkora mértékben nőtt (6,1 százalék), mint a külföldieké (3,1 százalék). Kovács István, az MSZÉSZ főtitkára úgy vélte, hogy főleg a balatoni régióban, az üdülőhelyeken, a gyógyhelyeken a júliusi és augusztusi teljesítmény a forró időjárásnak köszönhetően jól alakul. „A később megjelenő adatokból remélem, ez derül majd ki, hiszen az üdülés és nyaralás kedvelt hónapjairól van szó” – emelte ki a főtitkár. A szállodaiparban a sikert egyértelműen a mutatószámok javulásával mérik: magasabb foglaltság, emelkedő bevételek, javuló jövedelmezőség. Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a tavalyi rekordévet követően 2018 első fél évét is sikeresen zárta a turizmus Magyarországon. A vendégéjszakák száma június végére megközelítette a 13 milliót, ami 5,3 százalékos növekedést jelent 2017 első feléhez képest. A vendégek száma is nőtt, az idei év első felében 5,5 millió fő volt, a növekedés pedig 6,8 százalék – fejtette ki Farkas Dávid (lásd az ábrákat).
A belföldi vendégek száma az év első hat hónapjában 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de külföldi vendégből is jóval több érkezett hazánkba, a növekedés 6,7 százalékos – tette hozzá az igazgató. Szerinte a belföldi turisták vásárlóerejének erősödését jelzi, hogy a forgalomnövekedés a magasabb árak mellett is folyamatos, ezt mutatja a belföldi szállásdíjbevételek több mint 10 százalékos növekedési üteme.
Budapest első hathavi teljesítménye is kedvező képet mutat. Bár Kovács István azt mondja, országosan a vendégéjszakák száma nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a hazai és a külföldi turisták között, mégis most többet nőtt a belföldiek száma. Budapesten a külföldi vendégéjszakák aránya 90 százalék, a belföldieké 10. Vidéken a külföldieké aránya 30-35, a belföldieké pedig 65-70 százalék.
BALATONI SIKEREK
Baldauf Csaba, a Kolping Hotel igazgatója, az MSZÉSZ Balatoni régiójának vezetője azt mondja, a balatoni nagy szállodák kihasználtsága már eddig is 90 százalék körüli volt, így az elmúlt év hasonló időszakához képest csak néhány százalékot tudtak javulni. A többi gyorsjelentéshez adatot szolgáltató 15 balatoni szálloda kihasználtsága 7–20 százalékkal növekedett. A nettó szállodai árbevétel emelkedése is nagy szórást mutat, de mindenhol növekvő tendenciák figyelhetők meg. „Azt látom, hogy a környező országokból érkeztek nagyon sokan, ha a külföldi vendégeket nézzük: csehek, szlovákok, lengyelek, románok, de a német vendégek is nagyobb számban érkeztek, mint tavaly, és ez egy fontos tendencia” – fejtette ki Baldauf Csaba.
A szállodaigazgató szerint az őszi foglaltsági előrejelzések gyengébbek, mint a bázisévben, ez különösen a szeptemberre igaz. „Most 10 százalékkal alacsonyabb a foglaltságunk a szeptemberi hónapra, mint az előző év hasonló időszakában. Talán a nyár során kiköltekeztek az emberek. Bízunk ugyanakkor a többi őszi hosszú hétvégében” – fogalmazott Baldauf Csaba. A balatoni vendégéjszakák meghatározó részét a három nyári hónap adja. Ugyanakkor a szállodai wellnessrészlegek kiépítésével, egyéb szolgáltatásbővítésekkel, valamint a tóparti programok erősödésével a Balatont is egyre inkább négy évszakos desztinációvá teszik.
CSÖKKENŐ SZEZONALITÁS
A gazdasági és pénzügyi válság vége, vagyis 2010 óta az egész világon növekedő pályára állt a turizmus. Egyre többen akarnak utazni Magyarországon is, ami a gazdasági helyzet konszolidálásával, a foglalkoztatás bővülésével, a jövedelmek emelkedésével, az utazási kedv erősödésével és a fapados járatok térnyerésével magyarázható. Az elmúlt egy évben az MTÜ-nek is több belföldi turisztikai célú, Magyarország különböző tájait népszerűsítő kampánya volt. Ezek is hozzájárultak a magyar lakosság belföldre irányuló utazásainak ösztönzéséhez – említette meg Farkas Dávid.
Kovács István szerint a növekedés mellett az egész világon, így Magyarországon is csökken a turizmus szezonalitása. „Budapesten ez azt jelenti, hogy a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest gyakorlatilag márciustól november végéig nagyon erős a kereslet, de még decemberben, karácsonykor is sok a vendég. A holtszezon lényegében a január-február. Ennek eredményeképpen a szállodák foglaltsága az utóbbi 10 évben a 60 százalék alatti szintről 70 százalék fölé ment” – magyarázza a piaci trendeket a főtitkár. Ahogy mondja, a balatoni régióban is jelentős a javulás, a korábbi, döntően júliusra, augusztusra koncentrálódó kereslet mellett kedvező időjárás esetén, ünnepek alatt, hosszú hétvégéken, nagyobb események idején, mint a Balaton Sound vagy a Kékszalag vitorlásverseny, főleg belföldről nő a vendégek száma. Emiatt a kevésbé forgalmas hónapokban két számjegyű növekedés volt jellemző az idén (lásd az ábrákat).
NÖVEKEDÉS MINDENÜTT
Örvendetes tény és kedvező tendencia az is, hogy 2018 első fél évében szinte az ország összes régiójában emelkedett a vendégforgalom. Az ország több táján találunk olyan településeket, amelyek 2018 első felében más helyekhez képest magasabb, az országos növekedési átlagát jelentősen – néhány helyen többszörösével – meghaladó vendégforgalom-bővülést értek el az előző évi teljesítményükhöz képest. Ilyen Balatonkenese, Balatonboglár, Balatonalmádi, Tapolca, Balatonszárszó, Tihany, Zánka, Zalakaros, Szerencs, Sátoraljaújhely, Szigetvár, Martonvásár, Kaposvár, Hollókő, Kőszeg, Gárdony, Gyula vagy Mezőkövesd is – sorolta a kiemelkedően teljesítő településeket Farkas Dávid.
Borítófotó: Siófok, 2018. Nagyon erős volt a balatoni szezon is
