Jelentősen, 25 ezer euróra emelkedik a mezőgazdasági termelőknek maximálisan nyújtható nemzeti támogatás összege.
Komoly léptékben viszik majd feljebb az agrártermelőknek adható, úgynevezett csekély összegű (de minimis) nemzeti támogatás felső határát, a jelenlegi 15 ezerről 25 ezer euróra, azaz csaknem nyolcmillió forintra. Ez nagyobb rugalmasságot és hatékonyságot tesz majd lehetővé a kifizetéseknél, különösen válság idején, valamint a hatóságok gyors reagálását igénylő helyzetekben.
A változást az teszi lehetővé, hogy az Európai Bizottság (EB) német ösztönzésre elfogadta a mezőgazdasági ágazatban nyújtott de minimis állami támogatásokról szóló felülvizsgált szabályokat. Ezt megelőzően a testület egyeztetett a tagországokkal és az érdekelt felekkel, továbbá információkat gyűjtött a de minimis szabályok felülvizsgálatára vonatkozóan. A kapott észrevételeket figyelembe vették a módosítások véglegesítésekor, bár az is igaz, hogy egy éve még úgy volt: a keretet 30 ezer euróra bővítik.
Az EB a döntéssel mindenesetre így is jelentősen megnövelte azt a maximálisan felhasználható keretösszeget, amelyet a nemzeti hatóságok az agrártermelők támogatására előzetes bizottsági jóváhagyás nélkül felhasználhatnak. A határozat lehetővé teszi majd az uniós tagok számára, hogy a piac torzítása nélkül növeljék a mezőgazdasági termelők dotációját, miközben csökkennek a nemzeti hatóságok adminisztratív terhei.
Az agrárszektor számára nyújtható állami szubvenció új szabályainak a bevezetésére irányuló EB-döntést indokolta az is, hogy ez a finanszírozási forma igencsak fontos válság idején. A gazdaságoknak adható maximális összeg emelése nagyobb rugalmasságot biztosít a nemzeti hatóságoknak, amelyek gyorsabban és hatékonyabban tudnak majd támogatást nyújtani a kiszolgáltatott helyzetben lévő termelőknek. Bizonyos esetekben az egyes gazdáknak biztosítható állami dotáció összege 66 százalékkal növekszik. Ezek az új szabályok a jövőben is a bejelentett állami támogatásokra vonatkozó szokásos regulák mellett lesznek alkalmazhatók.
Az esetleges versenytorzulás elkerülése érdekében minden egyes uniós tag számára meghatároztak egy maximális nemzeti összeget, amelyet az állam nem léphet túl. Az egyes felső határokat a szóban forgó hároméves időszakra vonatkozóan az ország éves mezőgazdasági termelésének az 1,25 százalékában állapítják meg, szemben a jelenlegi szabályokkal, amelyek szerint ez az összeg az ágazat termelésének egy százaléka volt. A változtatás tehát a nemzeti felső összeghatár 25 százalékos megemelését jelenti.
Amennyiben azonban egy tagállam a teljes nemzeti támogatási keretének legfeljebb az ötven százalékát költi el egy adott mezőgazdasági ágazatban, tovább növelheti a csekély összegű szubvenciót, a nemzeti maximumot pedig az éves termelés 1,5 százalékára emelheti.
Azon országokban, ahol e legmagasabb felső határ mellett döntenek, az új szabályok értelmében nemzeti szinten kötelező központi nyilvántartást kell létrehozni. Ez lehetővé teszi majd a nyújtott támogatások regisztrálását annak érdekében, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon a de minimis finanszírozás és annak nyomon követése. Több tagállam jelenleg is vezet ilyen nyilvántartást, ami lehetővé teszi számukra, hogy azonnal alkalmazzák a magasabb felső határokat. A csekély összegű támogatás megemelt felső határai előreláthatóan március 14-én lépnek hatályba, és visszamenőlegesen alkalmazhatók lesznek.
Az EU-s szabályok szerint az uniós országok értesítik az EB-t az állami dotációról, és addig nem hajthatják végre a támogatási intézkedést, amíg azt a bizottság jóvá nem hagyta. Ugyanakkor, ha az összeg elég alacsony, a tagoknak nem kell azt bejelenteniük, és a brüsszeli testület engedélyére sincs szükség az intézkedéshez, azaz a kifizetéshez. Hisz az nem fenyegeti a belső piaci versenyt és a kereskedelmet.
A csekély összegű szubvenciót a tagállamok jellemzően akkor alkalmazzák, ha gyorsan – különösen a már említett krízis idején –, az állami szabályok szerinti támogatási program létrehozása nélkül kell cselekedniük. Az ilyen pénzügyi segítséget általában nagyon speciális célokra használják fel. Így például járvány kitörését követően az állatbetegségek megelőzésére vagy gyors felszámolására. Alkalmazható persze másra is, akár a mezőgazdasági termelőknek az uniós vagy a nemzeti jog által nem védett állatok, mondjuk a vaddisznók által okozott károk megtérítésére. A védett fajok (farkas, hiúz, medve stb.) által okozott veszteségeket a bejelentett állami támogatásra vonatkozó szabályok szerint lehet megtéríteni. Magyarországon de minimisként fizetik ki a szőlősgazdák gázolaj-felhasználásának a szubvencióját és egyéb, főként az állattartókra – például a sertéstenyésztőkre vagy a méhészekre – vonatkozó dotációkat.
Nem nyújtható de minimis támogatás mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával, forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak (kivéve azokat, amelyekre az EB 1408/2013/EU rendelete vonatkozik), valamint a halászathoz, akvakultúrához (vízi élőlényekkel, növényekkel, állatokkal kapcsolatos gazdálkodás, termelés, tenyésztés) kötődő feladatokat végző társaságoknak. Nem adható továbbá az exporttal kapcsolatos tevékenységhez, így például az értékesítési hálózat kialakításához, működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz.
