Az agrárszektor kibocsátása 2017-ben 2534 milliárd forint volt, folyó áron 2,1 százalékkal kisebb, mint két évvel ezelőtt – ezt mutatják az előzetes adatok. Ám nagyobb távlatban szemlélve az ágazat teljesítménye igen jó, hiszen 2011 és 2016 között minden esztendőben nőtt a folyó és a változatlan áron számolt kibocsátás, valamint a jövedelmezőség. Kalászos gabonából az előző évinél 10 százalékkal kisebb területen 8,7 százalékkal kevesebb, 7,2 millió tonna termett tavaly. Az ország ellátása azonban biztosított, exportra is bőven jut, őszi búzából például 2,2 millió tonna. A kukorica kivételével a fontosabb őszi betakarítású növények esetében jó eredmények születtek. A tej- és a sertéságazatban véget ért a nemzetközi piaci válság, s kedvezők a termelői árak, ráadásul bővült a sertés-, a juh-, valamint a csirkeszegmens termelése. Ugyanakkor mérséklődött a tejtermelés, a vágómarha-előállítás, és a madárinfluenza miatt a pulyka-, kacsa-, és libavágások is megcsappantak.
Az ágazati kivitel az előző esztendőhöz viszonyítva nagyobb ütemben, 13,2 százalékkal bővült 2017. január–szep-tem-berben, a külkereskedelmi többlet pedig 17,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. Az agrárexport az elmúlt években is nagymértékben gyarapodott, s mind komolyabb mértékben támogatja a magyar mezőgazdaság fejlődését. A kivitel meghatározóan az EU-ba irányul, de a harmadik országbeli piaci kapcsolatok egyre jobban fejlődnek, többek között a Távol-Kelet (Kína, Japán, Dél-Korea) és az arab térség vonatkozásában. Az első tíz ország közül, ahol a bővülés a legnagyobb, csak egy EU-tag: Olaszország. Az utóbbi hét esztendőben ugyanis – a keleti és a déli nyitás következtében – látványosan megélénkültek az állat- és növényegészségügyi kapcsolatok az Európán kívüli államokkal, számos esetben piacnyitást eredményezve. Törökországot tekintve a szarvasmarha, Szaúd-Arábia viszonylatában a marhahús, a kínai relációban a marha-, sertés-, kacsa- és libahús, valamint az élő ló, Hongkong kapcsán a sertés-, baromfi- és marhahús, Chilét illetően a tej és tejtermék, sertéshús, sertészsír és szalonna, a Fülöp-szigetekre vonatkozólag a sertés- és a baromfihús előtt tárultak ki a kapuk.
Nem titok, hogy további piacok megnyílása várható. Agrár-élelmiszeripari külkapcsolataink
fejlesztésének azonban alapvető irányt szab két globális folyamat. Az egyik a népességnövekedésből fakadó keresletbővülés az alapvető élelmiszerek iránt. A másik, hogy a javuló életszínvonal hatására nő a hús-, a tejtermék-, illetve a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A legfejlettebb országokban már most számottevő a kereslet a speciális élelmiszerekre (például a laktóz- és gluténmentes termékekre). A jó ár, a megfelelő méretű és minőségű árualap mellett GMO-mentességünk megőrzése szintén jelentős érték az erre érzékeny, fizetőképes piacokon. A márkaépítés pedig azért fontos, mert a magyar agrártermékek jelentős részét külföldön dolgozzák fel, és az áru az adott ország produktumaként kerül forgalomba. Mivel a feldolgozott termékek között is kevés a külföldön igazán ismert márka, a magyar beszállítók könnyen lecserélhetők.
Ezzel együtt a mezőgazdaságban immár trendszerű kedvező folyamatok zajlanak, amelyeket csak átmenetileg tudnak befolyásolni az időjárási hatások és a piaci zavarok. Ebben jelentős szerepük van a célzott szakpolitikai intézkedéseknek. Többek között a jövedelempótló agrárdotációk növekedésének, a munkaerőigényes és nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatok kiemelt támogatásának, a beruházási szubvencióknak, a kedvezményes forgóeszköz- és beruházási hitelekkel kapcsolatos programoknak, a kedvező foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek, az áfacsökkentéseknek, valamint az új kockázatkezelési rendszernek.
Jelentős részben az agrártámogatásoknak köszönhető, hogy a mezőgazdaság termelési, hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói az elmúlt években érdemben javultak. A hektárnyi mezőgazdasági területre jutó kibocsátás 2016-ban folyó alapáron 484 ezer forint volt, 53 százalékkal több, mint 2010-ben. A termelés hatékonysága ugyanakkor – bár jelentősen nőtt az elmúlt években – továbbra is nagyságrendekkel elmarad a régi tagországokétól. Az ágazat teljesítménye tehát a hatékonyság növelésével még nagymértékben javulhat. Tavaly októberig az agrárberuházások éves összevetésben 20,1 százalékkal bővültek. Ez máris a termelés versenyképességének további növekedését vetíti előre, mivel az élénkülés főként a gépvásárlásoknak köszönhető.
A produktivitás növeléséhez az alkalmazott technológiák további modernizációja mellett a legkorszerűbb információs eszközök alkalmazására is szükség van, nem beszélve a termelési kockázatok minél magasabb fokú csökkentéséről. Használni kell a termeléshez kapcsolódó legfrissebb tudást, és szükség van a minél szervezettebb beszerzési-értékesítési tevékenységre is. A hatékonyságnövelés egyre fontosabb eszközei a digitális technológiák, köztük a precíziós gazdálkodás, a vállalatirányítási rendszerek, valamint a termékpályák eredményes működését segítő megoldások. Ezt felismerve a kormány kiemelt célja a digitalizáció elősegítése. Ennek irányait és fontosabb eszközeit a most készülő digitális agrárstratégia tartalmazza majd.
HÉT ÁLLÍTÁS A MAGYAR AGRÁRÁGAZATRÓL
A mezőgazdaság jó esztendőt zárt, különösen többéves összevetésben
Az export egyre inkább támogatja a magyar agrárium fejlődését
Az élénkülő kapcsolatok számos esetben piacnyitást eredményeztek
A magyar beszállítók könnyen lecserélhetők
A mezőgazdaság teljesítménye többéves távlatban igen kedvező
A pozitív folyamatokban jelentős a szakpolitikai intézkedések szerepe
Az agrárberuházások felfutása növeli a versenyképességet
