ÁTÁLLÁSI BOOM
Jelentősen, a becslések szerint mintegy 60-70 ezer hektárral növekedhet a múlt év végi 190 ezerről a bio minősítésű területek nagysága Magyarországon, miután a sikeres támogatási pályázatoknak köszönhetően 1400 új termelő gazdaság kezdheti meg az átállást az ökológiai gazdálkodásra – mondta lapunknak Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány először 12 milliárd forint keretösszegű támogatásról döntött a biogazdálkodás ösztönzése érdekében, ezt azonban a háromszorosára, 36 milliárd forintosra emelték, és minden pályázat nyert.
A 2019. január 1-jétől indult dotációs időszak öt évre szól. Két esztendeig tart az átállás a szántón és a gyepen, s három évig az ültetvényeknél. Az ügyvezető elmondta: a támogatásnak köszönhetően Magyarországon tavaly is nagyot nőtt a biogazdálkodás területe. Hozzátette azt is, hogy a termelést a szubvenció tolja, a piac pedig húzza. Továbbá vannak olyan biotermékek, amelyek nagyon jól értékesíthetők, ezek termelésére is átállnak a konvencionális gazdák. A jól eladható áruk zöldség- és gabonafélék, továbbá olajos növények, gyümölcsök.
Szükséges ellenőrzések
Szinte minden növényi termék idetartozik, az állati produktumok azonban érdekes módon nem. A magyar biotermékekre éhes Nyugat-Európa ugyanis azokat inkább maga próbálja megtermelni úgy, hogy akár máshonnét veszi meg a takarmányt.
A Biokontroll igyekszik elvégezni a friss nyertes pályázók kapcsán kötelező ellenőrzéseket, adatrögzítéseket, elkészíteni az ezzel összefüggő dokumentációt. Jelezni kell ugyanis, hogy minden rendben van-e, mert aki csal, az „kiesik a rendszerből”, és nem kaphatja tovább a támogatást, illetve vissza is kell azt fizetnie – hangsúlyozta Roszík Péter.
A biotermékek ellenőrzésére szükség van, az Európai Bizottság (EB) is tesz lépéseket a csalások ellen. Az intézmény az Europollal együtt tavaly indította el az Opson VIII. műveletet, amelynek az volt a célja, hogy megvédje az EU ökológiai logójának a hírnevét, s garantálja az európai fogyasztók bizalmát. Fontos hangsúlyozni, hogy az ökológiai csalás nem jelent élelmiszer-biztonsági kockázatokat, és amennyiben felfedezik, a nem megfelelő termékeket a szokásos módon értékesítik.
A fellépés célja az ellátási lánc sérülékeny pontjainak azonosítása és a komplex nemzetközi ellátási láncokra összpontosítás volt. Kivizsgálták a csalás, a célzott hamis tanúsítás gyanúját is, az élelmiszerekre és a takarmányokra jelentősen fókuszálva, többnyire az EU ökológiai címkéje alapján importált, illetve újraelosztásra szánt termékek esetében. A fellépés eredményeképpen számos közigazgatási és büntetőeljárás
indult, a nem megfelelő árut lefoglalták, a szereplőket letartóztatták, szankcionálták. A vizsgálatok még folyamatban vannak, és további eredmények várhatók az elkövetkező hónapokban.
Az EU ökológiai logója az unióban termelt biotermékek egységes vizuális identitását adja. Ez megkönnyíti a fogyasztók számára ezen produktumok azonosítását, és segít a gazdálkodóknak abban, hogy a közösség egész területén forgalmazzák őket. Az emblémát csak olyan termékeken lehet feltüntetni, amelyeket egy engedélyezett ellenőrző ügynökség vagy szervezet tanúsított ökológiai jellegűnek.
Az EU-ban 2016-ban majdnem 250 ezer farmon végeztek biogazdálkodást, tehát nemcsak az ökológiai termelésbe bevont földterület bővült, hanem az ilyen gazdaságok száma is növekedett. 2010-től 2017-ig összességében 14 ezren léptek be az ökológiai ágazatba, bár ezt részben ellensúlyozta a hagyományos gazdálkodásba visszatérő tízezer korábbi ökológiai szereplő.
Összpontosított vizsgálatok
A biotermékek iránti növekvő kereslet az elmúlt néhány évben, valamint az ökológiai termelés és a kiskereskedelem gyors bővülése az unióban egyre nagyobb kockázatokat és kihívásokat jelent a bioélelmiszerek ellátási láncának integritása szempontjából. A fenti intézkedéseken túl ezért az EB már lépéseket tett az ellenőrzési rendszer hosszú távú megerősítésére, például az elektronikus vizsgálati tanúsítvány kifejlesztésével a Traces rendszer keretében, ami jelentősen javította a nyomonkövethetőséget az EU-n kívüli országokból behozott ökológiai termékek esetében.
Amellett, hogy az EB minden évben értékeli az áruk hitelesítésére felhatalmazott ellenőrző szerveket, az elmúlt néhány esztendőben a testület iránymutatásokat adott ki olyan termékkategóriák behozataláról, amelyeket bármely nagyobb termelő országnak nagyobb kockázatúnak kell tekintenie. Ezek az iránymutatások a produktumok fokozott nyomonkövethetőségére és a termelők vizsgálatára összpontosítanak a termelői szinten történő egyéb monitorozással és a határellenőrzés során végzett további mintavételezéssel együtt.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem fordult elő olyan jellegű hamisítás, amilyen ügyekben az EB az EU ökológiai logójának a hírnevét őrizve intézkedett – tette hozzá a Biokontroll ügyvezetője. Roszík Péter elmondta, hogy nálunk szórványosan inkább olyan esetek voltak, amikor piacon állították tojásról, gyümölcsről, hogy bio, miközben nem az volt.