– Új seprű jól seper – tartja a mondás. Milyen változásokat tervez a kamara élén?
– A DUIHK egy hosszú évek óta nagyon jól működő szervezet, amely kiváló munkát végez, s ehhez az elnökség és a tanácsadó testület tagjai magas színvonalon járulnak hozzá. Évek óta együtt dolgozom velük, jól ismerem őket, szervezetileg nem tartok szükségesnek alapvető változásokat. Nagy hangsúlyt szeretnék fektetni az országban működő kkv-k fejlődésére. Még jobban közvetítenénk a nagyvállalatok által meghatározott sztenderdeknek való megfelelés és a folyamatos fejlesztés szükségességét. A gyorsuló technológiai változásokat a kamarai munkában is szeretném még erőteljesebben megjeleníteni, például az innovációs képességekkel vagy a képzéssel kapcsolatos kérdések aktív felkarolásával.
– Elégedett a jelenlegi kamarai tagsági létszámmal, vagy a bővítésre törekszik?
– A kamara taglétszáma az elmúlt években stabilan kilencszáz fölött alakult, s ezzel messze a legnagyobb bilaterális szervezet vagyunk. Számomra azonban nem a puszta szám a legfontosabb, hanem az, hogy a tagságunk minél szélesebb vállalati spektrumot képviseljen, akár az ágazati megoszlás tekintetében, akár a cégnagyságra nézve, ugyanis a tagjaink többsége kis és közepes méretű vállalat.
– Hogyan kívánnak együttműködni a következő időszakban a kormánnyal?
– A kamara huszonöt éves történelme során mindig is törekedett a tárgyszerű, konstruktív párbeszédre a mindenkori kormánnyal a tagság és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok érdekében. Ez az együttműködés a legkülönbözőbb formákban és szinteken valósul meg, a kamarai vezetőség és a vezető politikusok találkozásaitól a vállalati és kormányzati szakemberek közötti szakmai egyeztetésekig. Ezeket a csatornákat a jövőben is szeretnénk felhasználni arra, hogy a mindkét oldal számára fontos kérdésekben közösen dolgozzunk ki életszerű megoldásokat.
– Neuralgikus pontja a magyar gazdaságnak a versenyképesség: tesznek-e konkrét javaslatokat majd a kormánynak ezen a téren?
– A hazai versenyképesség növelését mi nemcsak gazdaságpolitikai kérdésnek tekintjük, hanem vállalati feladatnak is. Ezért egyrészt a cégeknek növelniük kell a hatékonyságukat és az innovációs tevékenységüket, másrészt pedig a gazdaságpolitikának is biztosítania kell az ehhez szükséges működési feltételeket, például szabályozási, pénzügyi és/vagy intézményi eszközökkel. A kamara éppen 2019-re éves fő témájának választotta a versenyképességet, ezen belül például az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) közösen foglalkozunk a munka és a család összeegyeztethetőségének a javításával, emellett a korszerű infrastruktúrára vonatkozóan is megfogalmazunk majd javaslatokat.
– A német hátterű cégek miben látják a magyar gazdaság erősségét, s miben nem? Hol kellene változtatni a gazdaságpolitikában?
– A tagvállalatokkal folytatott tárgyalások, de a rendszeres felméréseink is azt mutatják, hogy akkor vonzó egy-egy ország a befektetők szemében, ha megfelelő minőségben, mennyiségben és költségszinten megvan a szükséges munkaereje, infrastruktúrája és k+f környezete, s ha a gazdaságpolitika olyan feltételrendszert biztosít, amely lehetővé teszi e tényezők optimális, hatékony felhasználását. Utóbbi az elmúlt években már jobban sikerül. Egyes területeken, mint például az adózásban, de akár a közigazgatás tekintetében is sokat javult a vállalatok megítélése. Máshol, például a verseny tisztaságát érintő kérdésekben látnak javítanivalót.
– Ismereteik szerint mekkora fejlesztéseket terveznek a közeljövőben a tagvállalataik?
– A legfrissebb felmérésünk szerint a beruházások bővülése az idén szerényebb lesz, mint tavaly, de természetesen a fejlesztések ütemét leginkább a hazai és a világpiaci kereslet alakulása határozza meg. Utóbbit jelenleg több bizonytalansági tényező is korlátozza, ami hatással lehet a magyarországi beruházásokra. A stratégiai jellegű döntések túlmutatnak egy átmeneti gazdasági cikluson, ezért biztos vagyok abban, hogy Magyarország hosszú távon is fontos szerepet játszik a német gazdaság beruházási terveiben.
