Itthon a káposztafélék jelentős részéből exportáru lesz, főként a skandináv országokba kerül belőlük. Ám a salátafélék – például a fejes saláták – inkább a belföldi, kisebb piacokon találnak vevőre. „Most folyik a harc az import minél nagyobb mértékű kiszorításáért” – fogalmazott Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke, hozzátéve: jelenleg lényegében már minden termékcsoportnál 50-60 százalékban magyar áru van a piacon. A hazai portéka aránya várhatóan egy-két héten belül 90 százalék fölé nő. Az importnyomás nagyon nagy a paradicsom és a paprika esetében is. A hirtelen jött meleg „összehozta” a növényeket a piacon, hiszen most az itthoni termelők is többet szednek a fóliákból és az üvegházakból.
A magyar termékek ára eddig 15-20 százalékkal magasabb volt a külföldiekénél, az árszint most kezd összeérni. A zöldség a fény- és hőmérsékletviszonyok szempontjából tekinthető szezonálisnak. A téli termesztés Magyarországon költségesebb is, mint mondjuk Marokkóban vagy Dél-Spanyolországban. Ugyanakkor abból a szempontból nem szezonális termék, hogy a hazai kertészek április közepétől december közepéig teljesen el tudják látni a magyar piacot. Május közepétől, júniustól pedig exportképes is az ágazat, amelynek árai versenyképesek a kintiekkel.
A Budapesti Nagybani Piacon a hazai, 47–57 milliméteres mérettartományba eső gömb paradicsom kilogrammonkénti termelői ára 520 forint volt az idén a 15. héten, 18 százalékkal alacsonyabb, mint a múlt év azonos hetében az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint. A gumós zeller darabára 220 forint volt, ez az egy esztendővel ezelőttinek több mint a kétszerese. A kilogrammos kiszerelésű zeller 215 forintba került, szemben a tavalyi 190-nel.
A friss zöldségek és más növények fogyasztása általában mindenkinek ajánlott az egészségre gyakorolt jó hatásuk miatt. A feldolgozott – konzervált vagy fagyasztott – termékek kapcsán pedig úgy hisszük, meg lehetünk győződve még arról is, hogy nem maradt vegyszer az árun, mert azt a feldolgozás során jól átmosták, megfőzték. Ezért is meghökkentő, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra hívja fel a fogyasztók, a közétkeztetők és a vendéglátók figyelmét, hogy a Listeria monocytogenes baktérium által okozott, az EU öt tagállamát érintő járvány lehetséges forrása a gyorsfagyasztott kukorica. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ugyanis erre jutott eddigi vizsgálatai során. A kór kapcsán 2015-től 2018 márciusáig 32 megbetegedést jelentettek.
A hatóság arra is rámutat, hogy a fertőzésveszély megszüntethető, ha a gyorsfagyasztott árut hőkezelést követően fogyasztják el. Ezért a Nébih felhívja a vásárlók, a közétkeztetők és a vendéglátók figyelmét, hogy ezeket a termékeket minden esetben főzzék meg. A biztonságos előkészítés érdekében percekig minimum 75 Celsius-fokon kell tartani az élelmiszert, azaz két-három percig szükséges forralni ahhoz, hogy a szemek közepe is elérje ezt a kritikus hőmérsékletet.
A Listeria monocytogenes gyakran előfordul az élelmiszerekben, megbetegedést azonban csak nagyobb baktériumszám okoz. A mikroorganizmus hűtőhőmérsékleten is képes elszaporodni, ezért minden öt napon túl a hűtőszekrényben tárolt termék elfogyasztása kockázatos lehet, ha annak összetétele támogatja a baktérium szaporodását. A panaszok kialakulásának ideje általában a fogyasztást követő egy nap és egy hét közé tehető. A fertőzés jellemző tünetei: láz, hányás, hasmenés, fejfájás. A kórra érzékenyek lehetnek a csecsemők, a várandós nők, az idősek, valamint a gyenge immunrendszerű emberek.
A Nébih felhívása kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy egy feldolgozási folyamaton átjutott árunál miként fordulhat elő egyáltalán az említett betegség. Vajon nem hőkezelik-e kellően, már a fagyasztás előtt a portékát?
„Természetesen megfelelően hő-kezeljük a kukoricát fagyasztás előtt, de ez önmagában még nem jelent teljes garanciát a Listeria-mentességre” – mondta érdeklődésünkre Losó Adrienn, a Mirelite Mirsa Zrt. igazgatója. Hozzátette: több mint húsz éve tesztelik rendszeresen külső, akkreditált laboratórium által a baktérium jelenlétét a termékeikben, és általánosságban elmondható, hogy a gyártási körülményeik között a Listeria monocytogenes nem kimutatható.
Az unióban előírt 100 csíra/gramm határérték olyan mértékű biztonságot nyújt a vásárlók számára, mely garantáltan nem vezethet megbetegedéshez – állítja az igazgató. Ezt a kis mennyiséget pedig a teljes értékesítési láncon keresztül biztosítani kell. Tehát nem kizárólagosan csak a gyártó felelőssége az áruban kialakuló csíraszám, mivel a megfelelő körülmények között előállított késztermékben a nem megfelelő tárolás, kezelés során robbanásszerű növekedés indulhat meg. Vagyis ha akár csak normál légterű hűtőszekrényben az előírtnál tovább tárolják a gyorsfagyasztott élelmiszert, a Listeria monocytogenes jelentős csíraszám-emelkedést mutat, mely a fogyasztó megbetegedéséhez vezethet – hívja fel a figyelmet Losó Adrienn.
„Szeretnénk tehát hangsúlyozni a gyártók és a forgalmazók felelősségén túl a vevők tudatosságának a fontosságát a felhasználás, tárolás szempontjából” – fogalmazott az igazgató. Kiemelte: a fogyasztóknak komolyan kell venniük a tasakon feltüntetett tárolási feltételeket, hiszen a nagy biztonságú élelmiszerek is könnyen megbetegedést okozhatnak nem megfelelő hőmérsékleten vagy túl hosszú ideig történő tárolás esetén. Egy másik igen fontos paraméter a szintén a tasakokon, címkéken megjelenített felhasználási utasítás, mely kukoricát tartalmazó termékek esetében mindig gondos hőkezelést ír elő. Ennek azért van jelentősége – tette hozzá –, mert ha nem is pontosan tartják be a tárolási feltételeket, még akkor is nagy biztonságú marad az áru, amennyiben a felhasználási utasítást betartva készítik el az ennivalót.
KÉTFÉLE ZELLER
Magyarországon inkább a gumós, míg a nyugat-európai országokban a szárzellert termesztik. Nálunk a zeller nem szerepel a legnépszerűbb termesztett zöldségek között, az egy főre jutó éves fogyasztása 0,4-0,8 kilogramm. A gumóst szabad földön termesztik, vetésterülete csökken. A KSH adatai szerint a zellergyökér termése 44 százalékkal, 6,32 ezer tonnára csökkent 2016-ban az egy esztendővel korábbihoz képest. A gumós zeller kínálata az elmúlt években a hazai termés 25-30 százalékát kitevő importtal egészült ki. A behozatal 20 százalékkal, 2,23 ezer tonnásra csökkent 2017-ben az előző évihez viszonyítva, ugyanakkor a kivitel 12 százalékkal, 1,09 ezer tonnásra nőtt. A legnagyobb célpiac Románia volt, oda került a kiszállított mennyiség 92 százaléka. A szárzellerimport még 500 tonna sem volt tavaly. Az EU-ban mintegy 400 ezer tonna gumós zellert termelnek, a legnagyobb termelők: Lengyelország, Németország és Hollandia.
